SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Azt az utasítást kaptam, hogy a házszabály értelmének megfelelően csak szó szerint ugyanazt mondhatom el kisebbségi véleményként, mint ami a bizottsági ülésen elhangzott, ezért engedelmükkel felolvasom, hogy ne vétsek a házszabály ellen.
Az országos környezetvédelmi információs rendszer átalakításának fő célkitűzése, hogy a jelenlegi, döntően papír alapú adatszolgáltatások megszűnjenek, elektronikus úton teljesítsék azokat a jövőben a kötelezettek. Az Alaptörvény 21. cikke szerint Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, amellyel ez a törvényjavaslat a mi véleményünk szerint nem áll teljes mértékben összhangban.
A környezeti információkhoz való hozzáférés igénye és ennek lehetőségeinek bővítése egy örvendetes irány, aminek az LMP is örül, tehát megint egy olyan jogszabályról van szó, amivel pártunk teljes mértékben egyet tud érteni, viszont eszközeit tekintve vitatja a megvalósításának a hatékonyságát és megvalósíthatóságát.
Azzal a céllal, hogy létezzen olyan informatikai megoldás, amellyel a környezethasználók és érdeklődők hozzáférhetnek a releváns környezeti információkhoz, természetesen teljes mértékben egyetért az LMP, mert ez az egészséges környezethez való alapjog érvényesítésének egyik alapvető infrastrukturális feltétele.
(19.50)
Ez az információs rendszer a jelen formájában azonban nem felel meg az alapvető elvárási, felhasználási követelményeknek. Ugyanakkor továbbra sem látjuk biztosítottnak, hogy a nyilvános adatok köre jóval bővebb lesz majd a jövőben, mint eddig.
A védett területekre vonatkozó, illetve vízügyi adatok hozzáférhetősége hézagos, a hatósági rendszer folyamatos átalakítása pedig az adatsor folyamatossága és az adatok összehasonlíthatatlansága miatt kérdéses. A Lehet Más a Politika olyan környezetvédelmi információs rendszert támogat, amelybe a teljes erdészeti tájhasználati adatbázis is felkerülne - jelenleg az erdészeti üzemtervek jelentős mértékben szolgálati titoknak minősülnek, nem férnek hozzá ehhez teljes mértékben a területhasználók -, és rendszerezésre kerülhetne, hiszen az mind olyan információ, ami a hatóságoknál rendelkezésre áll, az állampolgárok és a civilek számára pedig mégsem hozzáférhető. Tehát az adatkezelők az infotörvény alapján - amit államtitkár úr is említett - nem látják biztosítottnak ennek az elérhetőségét. A Lehet Más a Politika azt akarja elérni, hogy azok a környezeti információk, amelyek közforrásokból jönnek létre, és jelen pillanatban nem hozzáférhetők, a jövőben mind megismerhetővé váljanak.
Ellentmondást látunk abban, hogy miközben a környezeti információkhoz való hozzáférést állítólag szívén viseli a kormány, minden egyes ügyben peres úton kell érvényt szereznünk ezen elvárásainknak, legyen szó akár Paksról, akár más fejlesztésről. Erről a közelmúltban számos tapasztalatot szerezhettünk.
A gyakorlatot jól jelzi, hogy amikor kiirtották a Kossuth tér fáit, az érintett lakossági csoportok csak a fakivágási engedély jogerőre emelkedése és a fák kivágása után hetekkel kapták meg a vonatkozó közigazgatási határozatot, így jogorvoslati joggal nem élhettek. A határozatok felrakására most sincs szándék. Tehát azokat a hatósági döntéseket, amelyeket a zöldhatóság a rendelkezésében megfogalmaz, ezután sem lehet majd megismerni, ezután sem férhetnek hozzá az állampolgárok. Tehát rendszeresen a bíróságra kell citálniuk a kormányt, illetve a hatóságot azért, hogy az információkhoz hozzájussanak. Köszönöm szépen.
