KORÓZS LAJOS,
KORÓZS LAJOS,
KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Így késő este igyekszem én is rövidebbre fogni, valószínűleg nem használom ki a 15 percet.
Államtitkár úr utalt arra, hogy letették a voksot a szolidaritáselvű társadalombiztosítás mellett, és én ennek fölöttébb örülök. Nem tudom, hogy amikor a múlt héten vagy az előtte való héten elkezdődött a költségvetés vitája, és én felszólaltam, akkor éppen itt volt-e államtitkár úr, de akkor említettem, hogy én pontosan tudom, hogy a nagy ellátórendszereket átalakítani nem egyszerű feladat. Minden kormánynak törekednie kell arra, hogy lehetőség szerint jobb állapotban adja át ezt a területet, mint amilyen állapotban átvette.
(21.20)
És ahogy utalt rá államtitkár úr, hogy tavasszal számíthatunk arra, hogy az alapellátás kapcsán egyéb kiigazítások is idekerülnek a Ház elé, biztosítom államtitkár urat, hogy konstruktív együttműködésre számíthat, mert igen, az egészségügy pontosan az a társadalmi alrendszer az oktatás mellett meggyőződésem szerint, amelyik nagyban befolyásolja az életminőséget nagyon sok szempontból. Persze, itt mindig megjegyzem, hogy a nyugdíjrendszer a szívem csücske, de most erről nincs szó.
Engedelmükkel elsősorban a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásaival igyekszem néhány keresetlen mondat erejéig foglalkozni. A véleményem kapcsán a végén megfogalmazok néhány olyan észrevételt, amelyre, ha majd a későbbiekben kitér államtitkár úr, azt fölöttébb meg fogom köszönni.
A változások, ahogy említette ön is, sok esetben technikai módosításokat jelentenek, de ez nem mindig egyértelmű, vagy legalábbis számomra nem volt mindig egyértelmű. Ahogy módosítják a táppénz, a terhességi, gyermekágyi segély több paraméterét is, ez teljesen világos, és ahogy Bene Ildikó képviselőtársam hivatkozott rá, egy kormányrendeletet hivatkozik meg rendszerint az előterjesztés. Itt ennek kapcsán vezetik át azokat a pénzbeli ellátásokhoz kapcsolódó intézkedéseket, amelyekkel szeretnék foglalkozni.
A számítás módjánál ugyanis a gyed extra intézkedéscsomagot pontosításokkal érintik a változások, ahogy ön is indokolta; az indoklás megfogalmazása alapján annak érdekében, hogy a vállalkozók adminisztratív kötelezettségeinek csökkentésére irányuló jogszabályok összhangban legyenek a gyed extra szabályaival. Gyakorlatilag itt újrakodifikálják a meglévő szabályokat. A számítás módja is változik. Ugye, a jövőbeni pénzbeli ellátásoknál a jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Ezt teljesen világos.
Az indoklás szerint egyszerűsítést jelent, mivel, itt idézem: „A nemzeti adóhatóságtól érkező havi bevallási adatokból kell továbbiakban az ellátások összegét kiszámolni.” Az ellátások alapját adó táppénz számítási ideje a jövőben úgy változik, hogy a jogosultság előtti 3 hónaphoz képeset megelőző 180 nap jövedelme alapján kell megállapítani. És ha nincs 180 nap jövedelem, ám van annyi napnyi biztosítási idő, akkor 120 nap jövedelme alapján kell kiszámítani; ha nincs 120 nap sem, akkor a tényleges jövedelem alapján.
Amennyiben nincs 180 nap folyamatos biztosítási ideje a jogosultnak, akkor minimálbér alapján kell kiszámítani az ellátás mértékét, ha az alatti a jövedelem, akkor viszont annak mértéke alapján. Ha azért nincs legalább 30 napnyi jövedelme, mert legalább 180 napig valamilyen pénzbeli ellátást kapott, akkor a megállapítandó ellátás naptári napi összegét az utolsó ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ez akkor alkalmazható, ha az utolsó ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdőnapján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem alapján lett megállapítva.
Az ellátás mértékét határozza meg, hogy pontosítják a terhességi gyermekágyi segély, a tgyás, amit egyébként csecsemőgondozási díjra neveznek át, ahogy említette, és a gyermekgondozási díj számítási módját, a táppénz számításának új szabályaival összhangban. Ez azt jelenti, hogy összegük alapján a jövőben a naptári napi alaphoz kerül viszonyításra, nem pedig a nap átlagkeresetéhez, mint ma. Pontosítják a tgyás számításának szabályait abban az esetben, ha a biztosítottnak nincs tényleges jövedelme. A javaslat indokolása szerint, ugye, itt a biztosítottak érdekében szükséges rendelkezni arról, hogy 2015. január elsejét megelőzően született gyermekekre tekintettel 2014. december 31-ét követően megállapított terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb, mint ami a 2013. július 14-én hatályos szabályok alapján járt volna.
A hatályos szabályozás szerint adott, ha a pénzbeli ellátás összege az általános ügyintézési határidőn belül nem állapítható meg, az igénylő részére előleget kell megállapítani. A jövőben erre akkor kerül sor, ha azért nem állapítható meg az ellátás összege, mert nem nyújtották be a biztosított jövedelméről szóló bevallást az adóelőleg megállapításához. Az is újítás, hogy pénzbeli ellátásról szóló érdemi döntést legkésőbb az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül a rendelkezésre álló adatok alapján meg kell hozni. A módosítás szerint táppénzelőleg folyósítását a keresőképtelenség fennállása alatt végzéssel meg kell szüntetni, ha a biztosított táppénzre már nem jogosult - ez világos. A táppénz szabályozásánál a keresőképtelen biztosított esetén az ellenőrző orvos, erre is utalt már Bene Ildikó, 30 napra visszamenőlegesen igazolhatja a keresőképtelenséget, ha ez indokolt.
A baleseti járadékra térnék át. A baleseti járadékkal kapcsolatos igénybevételi szabályokat is pontosítják és kiegészítik, mivel a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének átalakítását követően a folyósítás jogcíme rokkantsági ellátásról öregségi nyugdíjra változott. Az indoklás szerint, és most itt idézek: „A módosítás nélkül a jogosult egy üzemi balesetben elszenvedett egészségkárosodásért kétszer kapna kedvezményt, egyrészt egy emelt szintű ellátást, másrészt a baleseti járadékot. A módosítás ennek megszüntetésére tesz javaslatot.”
Csak itt jegyzem meg, kedves képviselőtársaim, hogy a nyugdíjjogosultságot az ember vásárolja. Tehát itt nincs kedvezményről szó. A másik pedig: a rokkantság vagy a baleseti rokkantság egy biztosítási kockázat. Azt nem tervezi az ember, az be szokott következni. Éppen ezért azt gondolom, hogy itt nem indokolt, vagy legalábbis az indokolásnak ezt a mondatát, hogy kétféle járadékot vesz igénybe, és ez valamiféle kedvezmény lenne, helytelenítem.
Folytatva, a gyermekvédelmi törvénnyel összhangban módosítják azt, hogy a tgyást a csecsemőt gondozó, családba fogadó gyám jogosult igénybe venni, továbbá a gyedet is jogosult lesz igénybe venni. A jövőben már nem jár tgyás annak, aki a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást vagy személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat kap. az indoklás azonban a következőket írja erről: „Mivel az új számítási szabályok nem tesznek különbséget a nemzeti adóhatósághoz bevallott jövedelmek tekintetében a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek között, a keresetveszteség vizsgálatára nem lesz lehetőség.” Továbbá a jövőben már nem jár gyed, ha a szerzői jog védelme alatt álló díjazásban részesült a jogosult.
A jövőben jogosultak lesznek gyedre a rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás melletti biztosítási jogviszonyban álló kismamák, akik pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettek. Külön szabályozzák, hogy mely időponttól nem jár már gyermekgondozási díj tovább, ha meghal a gyermek. Erre utalt államtitkár úr. Igen, ez egy szomorú dolog, én ezt nem is akarom tovább ragozni.
Minden ellátást érint viszont, ha változnak az adóhatóságnál lévő adatok, akkor az adatmódosítások miatt az ellátások összegét is újra el kell bírálni. Az ellátás összegének ismételt elbírálása során, ahogy idézem, módosulásról történő tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül a folyósító szerv a korábbi döntését módosíthatja vagy visszajuttathatja.
Néhány dolog, amit említettem, államtitkár úr; az észrevételeimet szeretném mondani. Számomra, de lehet, hogy én értetlenkedek csak, nem derül ki, hogy milyen hatása lesz annak, hogy változik az a számítási módszer, ami meghatározza, hogy mikorra vonatkozóan milyen jövedelmet és milyen módon kell figyelembe venni az ellátások megállapításánál. Nem világos, hogy miért van szükség arra, hogy pénzbeli ellátásoknál a jogosultság előtti 3 hónaptól kell visszaszámolni a 180 napot a jövedelemszámításnál. Hasonlóan kérdéses, legalábbis számomra, hogy mit fog jelenteni, hogy az adóhatóságon keresztüli havi jövedelemadatok alapján kerül majd megállapításra egy ellátás. Az is kérdés, mindezek miként befolyásolják majd az ellátások összegét. Ha majd a törvény elfogadásakor az összefoglalóját tartja, és erre kitér vagy pontosítja államtitkár úr, akkor azt megköszönöm.
A 22. §-ban előírt lehetőség szerint az új szisztémában az adóelőleg-bevallás alapján megállapított ellátásokról van szó. Ha az ellátás megállapítása utáni egy éven belül módosulnak az ellátás alapjául számított időszakra vonatkozó adatok az adóhatóságnál, akkor az OEP akár másfél évre visszamenőleg módosíthatja az ellátás mértékét vagy visszavonhatja. Ez súlyosan sérti véleményem szerint a jogbiztonság elvét, hiszen számos olyan eset lehetséges, amikor utólagosan változik a jövedelem bevallása, és ez lehet önhibáján kívül is. Tehát elképzelhető, hogy az illető kliens nem tud valamilyen, nem jogszabályról, hanem ő nem vétett hibát, mégis utólag azt állapítják meg, hogy önhibáján kívül megváltozott az ő bevallása. Ezért azt gondolom, ez mindenképpen pontosítást igényel.
(21.30)
A következő felvetésem számomra érdekes, és nem érthető, hogy a tgyásnál és a gyednél is megszűnik a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazással való kivételezés, a jövőben nem lehet jogosult ezekre az ellátásokra, aki ilyenben részesül. A tgyásnál az adómentes tiszteletdíjjal való kivételezés is megszűnik, ez a gyednél csak a gyerek egyéves kora alatt érvényes, azt gondolom, hogy talán ezt is érdemes végiggondolni; ez a két felvetésem a 24. és a 28. §-t érinti.
Vannak kisebb jelentőségű felvetéseim vagy olyan dolgok, amelyeket jó lenne, hogyha pontosítanának. A baleseti járadék pontosítása lényegében azt jelenti, hogy az, aki korábban rokkantnyugdíjasként vagy más, rokkantaknak járó ellátásban lett öregségi nyugdíjas, nem kaphat baleseti járadékot, ebből számomra az következik, hogy különbséget tesznek az öregségi nyugdíjasok között aszerint, hogy mi alapján lett valaki az. Ráadásul úgy fogalmaznak, kicsit cinikusan, hogy különben a jogosult egy üzemi balesetben elszenvedett egészségkárosodásért kétszeresen kapna kedvezményt; erre utaltam az előbb, és én azt állítottam, hogy ez egy biztosítási kockázat és nem egy tervezett dolog.
Az ellátások számítási módjánál, amikor valaki 30 napi jövedelemmel sem rendelkezik, akkor a korábbi ellátása alapján kell megállapítani az ellátást, számomra nem érthető, hogy miért szűkítik le ezt a lehetőséget arra az esetre, ha az a korábbi ellátás kizárólag az utolsó munkaadónál kapott jövedelemből lett megállapítva; ez a 32. §.
Továbbá az, hogy a 2013. július 14-én hatályos szabályok szerint kell a 2015 előtt született gyerekekre tekintettel 2015 után megállapított ellátást kiszámolni, szerintem azt bizonyítja, hogy tisztában van a kormány azzal, hogy az akkori módosítás csökkentette az ellátások kapcsán adható összeget. Továbbá az a szabály eddig is élt, most mintha ez átment volna, egy további kitolását eredményezné, és továbbra is csak a 2015 előtt születettekre vonatkozik, ám akkor is érvényes lesz, ha 2014 után kerül sor az ellátás megállapítására; ez a 45. §. A vége felé járok az időmnek.
Én azt gondolom, hogy a pénzbeli ellátásokat érintő rendelkezések olyan módosításokat tartalmaznak, amelyek érintik az ellátások alapját jelentő szabályozást, így azok mértékét is befolyásolják, és ha ennek a mértékét befolyásolják, akkor még egyszer kérem államtitkár urat, hogy az összefoglalójában az általam felvetett dolgokra legyen olyan kedves kitérni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
