HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN
HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN
HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Staudt Gábor egy korábbi felszólalásában arról beszélt, mintha lett volna valami összejátszás a Fidesz és az MSZP között, hogy az MSZP-nek a kormányra kerülése után ki kellett volna vizsgálnia a fideszes mutyiügyeket. Ebben teljesen igaza van, csak egy körülményre szeretném felhívni a figyelmüket: 2000. május 16-ától 2006. május 16-ig a legfőbb ügyészt úgy hívták, mint most, azaz Polt Péter volt a legfőbb ügyész, és az ő idején nem kerültek kivizsgálásra ezek az ügyek. Szeretnék ideidézni egy parlamenti jegyzőkönyvet, amikor Tóth Károly kérdezte a legfőbb ügyész urat; csak egypár sort idéznék belőle: „Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Ismét szegényebbek lettünk egy illúzióval. Sokan hittük, hogy a 2002-es országgyűlési választások után ön is szakít azzal a gyakorlattal, melyet 2002 májusa előtt folytatott, s végre hajlandó lesz érdemben, teljes mélységében kivizsgálni azokat az ügyeket, visszaéléseket, bűncselekményeket, amelyeket az Orbán-kormány vezető tisztségviselői követtek el. Háromszáz nap türelmi idő után mégis azt kell kérdeznem öntől, amit 2001 és 2002 elején többször kérdezem: mi folyik itt, miért nem jár el azokban az esetekben, amelyekben az Orbán-kormány vezető tisztségviselői az érintettek?”
Van-e valamilyen párhuzam a most zajló ügyek és az akkori kérdésfelvetés között? Erre engedjék meg, hogy mintegy esettanulmányként hadd osszak meg önökkel a földek lenyúlásának ügyében egy nem sajtóhírt, hanem egy ügyészségi határozatban leírtakat, és hogy végül az ügyészség mire jutott ebben az ügyben.
2011. szeptember 3-án - amiket most elmondok, azokat tehát ügyészségi határozat alapján fogom elmondani - kiírtak egy pályázatot a Bükki Nemzeti Park igazgatósága által kezelt földterületre, aminek október 3-a dél volt a beadási határideje. Tanúvallomások alapján több, a későbbiekben nyertes pályázó, Tállai államtitkár úr és Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke azonban a pályázat feltételrendszerével összefüggésben intenzív lobbitevékenységbe kezdett a Nemzeti Park igazgatójánál, és rosszallották ennek a pályázatnak a kiírási feltételeit, merthogy az eredeti kiírási feltételek szerint ezek közül a pályázók közül egyikük sem nyert volna. Ezek a személyek kezdeményezték az igazgatónál, hogy a pályázatot vonják vissza, és új pályázatot írjanak ki, aki ezt nem tette meg, azt mondta, hogy csak akkor tudná megtenni, ha erre őt az NFA utasítaná.
Hát képzeljék el, milyen nagy csoda történt: október 3-án ezt az igazgatót felmentették, bizalomvesztés miatt a miniszter eltávolította a helyéről, új embert neveztek ki, és másfél órával a pályázat lezárásának határideje után érvénytelenítették az addigi pályázatot, és egy új pályázat kiírására kötelezték a Nemzeti Parkot, amelyben már a Nemzeti Földalap mondta meg, hogy hogyan kell ezt a pályázatot kiírni. Az ő feltételeikkel kellett ezt a pályázatot a későbbiekben lebonyolítani, amiről az ügyészség azt állapítja meg, hogy az elérhető pontszámok több mint 50 százaléka szubjektív szempontok alapján volt megszerezhető, és több visszaélés történt a pályáztatás lebonyolításában is. Ugyanis december elején az egyik pályázó a Bükki Nemzeti Park igazgatóságának épületében - elmondása szerint - találkozott egy későbbi nyertes pályázóval, aki elmondta, hogy tisztában van az új pályázati feltételekkel, tehát hogy mik lesznek az új pályázati feltételek, és kik lesznek majd a későbbi nyertesek, hiszen beszélt Szabó Csaba miniszteri biztossal, aki erről őt tájékoztatta.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Aztán ezek után Mezőnagymihály község testületi jegyzőkönyve szerint ugyanez a pályázó a közgyűlésen arról beszél, hogy két telefont elengedett, az egyiket az államtitkárnak, a másikat Szabó Csaba miniszteri biztosnak, úgyhogy minden rendben lesz. 2012. január 17-én a Nemzeti Park igazgatóságában, a Nemzeti Földalap felhívására, szabálytalanul megbíznak egy ügyvédi irodát azzal, hogy ezt a pályázatot bonyolítsa le. Maga az ügyészség állapítja meg, hogy ezzel az ügyvédi irodával előzetesen megegyeznek, majd amikor rájönnek, hogy pályáztatni kellett volna, akkor három másik pályázót is meghívnak meghívásos pályázatra, azonban ez a három másik pályázó ugyanazon a lakcímen van bejelentve, tehát egyértelműen megállapítható, hogy itt színlelt pályáztatás folyt, és különben is előre már megegyeztek, és az előre megegyezett, az NFA által gyakorlatilag kijelölt ügyvédi iroda végzi el a továbbiakban a munkát. Az ügyészség tehát azt mondja, hogy érdemben színlelt pályáztatási eljárás során választották ki ezt az ügyvédi irodát.
Aztán februárban az történik, hogy az az ügyvéd, aki ezt a megbízást kapta, bemegy a Nemzeti Parkhoz, fölkapja a pályázatokat, elviszi haza, majd ezt követően nem hívják össze a kijelölt értékelő bizottságot, hanem március 22-én ez az ügyvéd bemegy a Nemzeti Park irodájába, kinyomtatja az értékelést, a bírálati lapokat, odaadja a kijelölt bírálóknak, és azt mondja nekik, tessék itt van, ezt bíráltátok, itt vannak a nyertesek, itt írjátok alá. Ők ezt megtagadják, merthogy ők nem bírálták el, ráadásul tele volt hibával, szabálytalansággal az is, ahogy ez ki lett töltve. Erről Szabó Csabát tájékoztatják. Majd mi történik? Négy nap múlva mégis kihirdetik az ügyvéd által fölállított rangsort, úgy, hogy a bírálók nem írták alá, tehát valaki aláhamisította az ő nevüket, kihirdetik a nyerteseket, és csodák csodájára azok, akik az első pályázat megsemmisítése érdekében jártak közre, mindegyikük nyert.
Azt mondja az ügyész ebben a határozatban, hogy az érdemi bírálat tényét és eredményét valótlanul tartalmazó jegyzőkönyveket az eljáró ügyvéd mint jegyzőkönyvvezető írta alá, a bírálóbizottság tagjaként feltüntetett személyek a pályázatok értékelésében nem vettek részt, ezért az értékelési jegyzőkönyvet nem írták alá, és erről tájékoztatták Szabó Csabát. Megállapítható volt, hogy a pályázat visszavonásáért lobbizó személyek a második körben sikeresen pályáztak - mondja szintén az ügyész ebben a dokumentumban.
Az egyik pályázónál egyenesen azt írja - Kanyok Attila esetében, aki az érintett lobbizó Mengyi Rolandnak volt a kampányfőnöke -, hogy Kanyok Attila esetében megállapítható volt, hogy a pályázati rendszer fentebb ismertetett hiányosságával visszaéltek, a bt. által benyújtott gazdálkodási terv azonos volt a pályázaton részt vett másik társaság gazdasági tervével, ugyanakkor a két pályázat pontozása minden indok nélkül jelentős mértékben eltért. Ennek ellenére a nyomozás során nem lehetett egyértelműen bizonyítékokat beszerezni arra, hogy Kanyok Attila közvetlenül vagy a pályázati rendszer befolyásolására képes személy útján közvetett módon a pályázat eredményét manipulálta volna.
S itt jön egy kibeszélés ebből a dokumentumból, mintha maga az ügyész sem tudta volna elviselni azt, hogy azok alapján, amiket föltárt, nem indíthat büntetőeljárást, hiszen célzást tesz arra, hogy „önmagában az a körülmény, hogy Kanyok Attila kapcsolatban állt dr. Mengyi Rolanddal, bűncselekmény elkövetésének kétséget kizáró megállapítását nem teszi lehetővé. A nyomozás során sem Kanyok Attila, sem dr. Mengyi Roland esetében nem volt igazolható, hogy kapcsolatban álltak volna a pályázat bonyolításában, értékelésében közreműködő személyekkel.”
(13.00)
Érdekes, eddig mintha az előzményekben, két oldallal előtte pont az ellenkezőjét állította volna ugyanez az ügyész, akinek ezt a szégyent kellett leírnia.
Akkor végezetül nézzük meg, hogy mégis mi történt ebben az ügyben, miután az ügyész leírta ezt a teljesen, azt hiszem, vállalhatatlan disznóságot, amit ebben a 8 oldalas dokumentumban ismertet. Hát kérem, idézném.
Azt mondja, hogy „A pályázati rendszer visszaélésre lehetőséget nyújtó feltételrendszere önmagában bűncselekmény megállapítását nem alapozza meg. Jelen esetben ugyanakkor megállapítható volt, hogy tényleges visszaélésre is sor került, egyes pályázatok értékelése önkényesen történt.”
És akkor ebből a végső konklúzió pedig, nem fogják elhinni: „A fentiekben ismertetett nyomozás során beszerzett és az ügyészség által kimerítően értékelt bizonyíték alapján nem lehet megállapítani, hogy a Bükki Nemzeti Park elnöke, illetve Hajdú Zoltán ügyvéd a cselekményüket a fentebb megjelölt vagy a pályázaton részt vett további személyek, vagy dr. Szabó Csaba, illetve más hivatalos személyek érdekében közvetlen vagy közvetett befolyásolásuk eredményeképp követték volna el. Ezért hivatali visszaélés bűntettének, továbbá más hasonló korrupciós jellegű bűncselekmény megállapítására nincs törvényes lehetőség.”
Persze. Ugye, mindenki számára hihető, hogy az ügyvéd meg a nemzeti park igazgatója ilyen előzmények után, nem tudom, hobbiból vagy jópofaságból vitte el a bírálati lapokat, hozta ki győztesnek, ráadásul visszaélésszerűen azokat, akik lobbiztak az első pályázati kör megsemmisítése érdekében.
Nyilvánvaló, hogy vagy korrupció történt, vagy hivatali visszaélés, hatalmi visszaélés. Ezt azonban nem volt hajlandó az ügyészség elismerni, hanem egyszerűen magánokirat-hamisítás miatt indított eljárást.
Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ha valaki elolvassa ezt a 8 oldalas dokumentumot, ebből is az látszik, amiről itt már képviselőtársaim is beszéltek, hogy az ügyészek sokszor tisztességesen, szakmai tudásuk szerint, maximálisan a legjobb indulattal járnak el, föltárják az ügyeket, leírják, de valamiért, ebből a dokumentumból is az olvasható ki, hogy ő nem indíthatott vagy nem kezdeményezhette büntetőeljárás indítását. Minden következtetés szerint kellett volna, de ezt mégsem tehette meg.
A többi esetben a feljelentések eddig sem jutottak el, hiszen a nemzeti földalapos pályázatoknál egyszerűen az ügyészség minden esetben azt írta, hogy hivatali visszaélést nem követhettek el, nem történhetett hivatali visszaélés, hiszen a Nemzeti Földalap nem államigazgatási szerv, és mivel nem államigazgatási szerv, így ennek dolgozói nem számítanak hivatalos személynek. És ugyan nem cáfolták meg, hogy visszaélések történtek, de miután azok, akik a visszaéléseket csinálták, nem voltak hivatalos személyek, így hivatalos személy hiányában hivatali visszaélést nem követhettek el. Ezért minden esetben a feljelentést visszautasították.
Egyébként erre hivatkozik ez a dokumentum is, a Bükki Nemzeti Park esetében, hogy a dolgozók, mondjuk, a Bükki Nemzeti Park igazgatója hivatali visszaélést azért nem követhetett el, merthogy ő nem volt hivatalos személy. Ezzel szemben nyilván egy ügyész nem tud olyan alapos munkát végezni, mint egy képviselő, aki átolvassa jogi képzettség nélkül az iratokat, ezért nem találhatta meg a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság alapító okiratában ezt a 4. pontot, amiben az van, hogy „a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság közfeladata jogszabályban meghatározott közhatalmi tevékenység”.
Jé! Mégis közhatalmi tevékenységet jogszabály szerint betöltő szervről van szó, ami alapján az ő dolgozói, hát, képzeljék el, hivatalos személynek számítanak. Ezért nem volt igaz az, hogy hivatalos személy által elkövetett bűncselekményt nem követhettek volna el.
Mindezekből az látszik, hogy a Polt Péter által vezetett ügyészség nemcsak politikai számításból kezdeményezett ügyeket, amikről itt már képviselőtársaim beszéltek, hanem mind még 2002-ben, mind pedig napjainkban is a Fidesz politikai érdekeinek megfelelően rejt el ügyeket, sikál el ügyeket, hogy azokban ne kelljen büntetőfeljelentést tennie ilyen egyértelmű esetekben is. Én ezt elfogadhatatlannak tartom.
Legfőbb Ügyész Úr! Szerintem önnek nem lenne szabad politikai motiváció alapján így irányítani az ügyészséget. Vagy ha nem ön instruálta így az ügyészeket, akkor pedig gondoskodni kéne arról, hogy azokat az ügyészeket, akik ilyen hibákat követtek el, vonja felelősségre. Miután ez nem történt meg, hiába beszélünk erről az ügyről már több mint egy éve, ezért mégiscsak azt kell gondoljam, hogy ön áll az ügy hátterében. Ezért az ön tevékenysége elfogadhatatlan, ezért nyilván a beszámolója is.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
