SZILÁGYI GYÖRGY

Teljes szövegű keresés

SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én is konkrét ügyekről szeretném kérdezni a legfőbb ügyész urat. Először is, ha megengedi, azt mondják, az van leírva a jelentésben is, hogy mindent határidőre teljesítenek. Legfőbb ügyész úr, 2012 januárja óta megtettük a feljelentésünket önöknél a délvidéki mészárlás ügyében. Egyszer - bár kértük kimondottan, hogy a feljelentőket értesítsék a különböző cselekményekről, és hogy hol tart az eljárás, eddig egyszer - kaptunk egy értesítést arról, hogy meghosszabbították. A mai napig nem tudunk semmit arról, hogy mi történt ezzel a feljelentésünkkel, vajon önök tettek-e bármilyen olyan intézkedést, amivel megkeresték volna a szerb hatóságokat, vagy történt-e bármi olyan cselekmény, amivel ez az ügy előrébb tud menni. Várnám egyébként, hogy esetleg legfőbb ügyész úr ezzel kapcsolatban tudna-e mondani valami érdemlegeset.
Engedje meg, hogy konkrét ügyeket mondjak! Tettünk egy feljelentést - szintén nem ma történt - 2012. március 26-án a FÖMI-vel kapcsolatosan. A FÖMI-nél elvégeztek egy irodafelújítást - Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez tartozott akkoriban ez a Földmérési és Távérzékelési Intézet -, és kötöttek egy generálkivitelezésre egy szerződést 2010. november 11-én; generálkivitelezésre, én úgy értelmezem, hogy egy generálkivitelezésben benne van minden, ami csak elképzelhető. Majd 2010. december 6-án ugyancsak ennek az 5. emeletnek a felújítása tárgyában kötöttek két darab szerződést: az egyik az elektromos szerelési tevékenységre, a másik pedig a B.d. Sign Kft.-vel padlóburkolatok és festés javítására, tapétázásra köttetett. Nagyon lényeges, hogy így, ha összeadjuk, akkor a három szerződés ellenértéke közel 30 millió forint volt, és az akkori szabályoknak megfelelően - a 2010. évi költségvetésről szóló 2009. évi CXXX. törvény 87. § (1) bekezdés b) pontja alapján a nemzeti közbeszerzési értékhatár építési beruházás esetén 15 millió forint volt, tehát közel a duplájára kötötték.
Megtettük a feljelentést, önök ezt továbbadták, egyébként a XIV. kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya végezte el a vizsgálatot, és idéznék önnek ebből. Majd arra lennék kíváncsi egyébként, hogy vajon a legfőbb ügyész úr is úgy gondolja-e, hogy innentől vége van ennek az ügynek, vagy esetleg kellene valamit ezzel kapcsolatban csinálni.
Tehát megállapították, hogy egyébként a generál-kivitelezésre szerződött Haus-Bau Kft. és egyébként a festésre szerződött másik kft. ügyvezetője ugyanaz, Balogh József, tehát a generálkivitelezést és a festést is ugyanaz csinálta, csak különböző összegekért. Azt is megállapították, hogy a vállalkozási díjak összege a kivitelezés időpontjában aktuális piaci árnál lényegesen magasabb volt. Azt is megállapították - a szakértő, akit kirendeltek, észrevételezte -, hogy az ajánlati dokumentáció műszaki tartalmából egyes részeket kiemelve, szűkített ajánlatot kértek be a vállalkozóktól, majd a kiemelt részek megvalósítására önálló megbízások keretében került sor, feltehetően a beruházási limit túllépésének elkerülése érdekében. Tehát megállapítja a szakértő, hogy valószínűleg azért történtek meg ezek a külön szerződések, hogy a beruházási limitet ne lépjék túl.
Aztán az építésügyi szakértő is megállapítja, hogy a vizsgált felújítási munkálatok költségei összesen itt már 35 millió forintra rúgtak - tehát nem is 29-re -, és ezek a költségek a szakértő adatbázisában szereplő, 2010. évben hasonló műszaki színvonalú irodabelső kialakításánál elért versenyárakkal összehasonlítva jelentősen, minimum 40 százalékkal magasabbak. Aztán utána az is megállapítást nyert, amit már mondtam, hogy mindkét gazdasági társaságnál Balogh József volt az ügyvezető, és vannak még nagyon érdekes részei, de ígérem, nem olvasom fel az egészet, de legalább itt azt is lehet mondani, hogy foglalkoztak ezzel az üggyel, megállapítások voltak.
Ezek alapján elutasították a továbbiakban a nyomozást, méghozzá elmondom azt is, hogy miért - ez a legszebb része -: a hűtlen kezelés bűncselekmény megállapításához szükséges szándékosság, illetve az eshetőleges szándék nem állapítható meg, tekintettel arra, hogy a FÖMI főigazgatója abban a tudatban volt, hogy nincs szükség közbeszerzési eljárásra. Tehát mivel a FÖMI főigazgatója nem tudta, hogy itt kell-e közbeszerzési eljárás, abban a tudatban volt, hogy nem kell, ezért nyugodtan kikerülhették a közbeszerzési eljárást. Fölhívom azért a figyelmét, hogy annyira nem tudhatott erről, hogy a generálkivitelezésre 14 millió 900 ezer forintra kötöttek szerződést, ami véletlenül pont pár ezer forinttal volt alatta annak az értékhatárnak, ami alapján közbeszerzési eljárást kellett volna csinálni.
Na, most itt az a kérdésem egyébként - és ez nemcsak erre az egy ügyre vonatkozik, csak azért hoztam fel ezt az ügyet, mert ékesen mutatja -, hogy innentől kezdve megállt az ügy, hiszen én nem vihetem tovább ezt az ügyet, nem tehetek panaszt az új törvények értelmében, innentől kezdve nincs ügy.
(12.30)
Igaz, hogy itt duplájáért csinálták meg szinte ezt a kivitelezést, igaz, hogy itt súlyos mértékben károsodott az én véleményem szerint a magyar emberek érdeke, közpénzeket költöttek el és fizettek ki embereknek, de nincs ügy. Egyféleképpen lehet, hogyha a főügyészség úgy gondolná, vagy a tisztelt ügyész úr vagy az ügyészség úgy gondolná, hogy hivatalból ezt az ügyet kivizsgáltatja. (Dr. Gyüre Csaba: Így van!) Csak egy probléma van, hogy általában az ügyeket, amik egyértelműek egyébként, én még nem találkoztam olyannal, legalábbis az én feljelentéseim alapján, hogy egyértelmű ügyeknél az ügyészség úgy gondolta volna, hogy hivatalból eljárást kezdeményez. Hiszen amikor a nemzeti jelkép megsértéséről döntött itt a Ház, s azt mondtuk, hogy nemzeti jelképeinket mindenképpen védeni kell, és ebbe beletartozik a Szent Korona is - a Jobbik javaslatára -, és a Szent Koronát folyamatosan - folyamatosan! - meggyalázzák vagy képi megjelenítésre hivatkozva és bármi egyéb másra, az ügyészség hivatalból még egyszer nem tett feljelentést. Sőt, amikor feljelentést teszünk - Kenyeres Attila ügyész úr elutasító végzését a múltkor itt felolvastam, amikor feljelentést teszünk -, akkor ő arra hivatkozik, hogy azért nem lehet eljárni ezekkel az emberekkel szemben, mert a törvény alapján az Országházban található Szent Korona az, ami védendő, hogyha ezt valaki meggyalázza, akkor lehet bűncselekményről beszélni, ha a képi megjelenítését gyalázza meg a Szent Koronának, akkor nem (Dr. Staudt Gábor: Szégyen! - Dr. Gyüre Csaba: Szégyen!), pedig a jogalkotó, amikor megalkotta ezt a törvényt, akkor arra gondolt, és azt is szerette volna, hogy ne lehessen meggyalázni. Fölhívom legfőbb ügyész úr figyelmét arra, hogy pont holnapra hirdette meg az egyik - inkább nem minősítem, milyen - áruház vagy üzlet, bolt, amikor az ábrázolás alapján a Szent Koronát ismét meggyalázzák. Ezt hivatalosan megteszik, és ez ellen sem a rendőrség, sem pedig az ügyészség hivatalból nem tesz semmit.
Aztán engedje meg, hogy még egy ügyet idehozzak, ami énszerintem az elmúlt időszak ügyészségi munkájának talán az egyik - hogy is mondjam - legérthetetlenebb döntése volt számomra. Képviselőtársaimmal együtt, Murányi Leventével és Apáti Istvánnal, aztán Dégi Andrással, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége elnökével és Mansfeld Lászlóval - Mansfeld Péter testvérével - feljelentést tettünk dr. Mátsik György korábbi ügyésszel szemben többrendbeli szándékos emberölés, többrendbeli szándékos súlyos testi sértés, többrendbeli kényszervallatás, többrendbeli jogellenes fogva tartás, többrendbeli bűnpártolás ügyében. Tudja, ő volt az az ügyész, esetleg emlékszik rá abból az időszakból - ez az ’56 utáni időszak (Dr. Polt Péter: Nem emlékszem rá.) -, amikor a koncepciós perek tömkelegét végezték ebben az országban; ez a Mátsik György ügyész úr - aki nyugodtan éli az életét még ma is, kiemelt luxusnyugdíjával, semmiféle bántódása nem esett - több mint 20 emberre kért halálos ítéletet, köztük Mansfeld Péterre, akinél megvárták, hogy nagykorú legyen, és ki is végezték. Feljelentést tettünk, önök a következőket írták le az elutasítás indoklásában 2012. november 5-én, tehát mondom, 2012. november 5-én. Nem kívánom fölolvasni az egész indoklást, körülbelül annyi szerepel ebben az indoklásban, nem ugyanezekkel a szavakkal, de körülbelül úgy néz ki, minthogyha azt mondanák ki benne, hogy dr. Mátsik György elvtárs a Magyar Népköztársasághoz hűen járt el, amikor ezekre a felforgató elemekre halálbüntetést kért, és önök ezzel egyetértenek. 2012-ben, ügyész úr!
Idézek belőle: „A fenti jogszabály szerint - írják önök - dr. Mátsik György ügyész halálbüntetésen kívül más büntetés kiszabását nem indítványozhatta.” Tehát önök arra hivatkoznak, hogy az akkor érvényben levő népbírósági törvény 23. § (1) bekezdése szerint a megyei népbírósági tanács a fenti bűncselekmény miatt halálbüntetést szab ki, és önök azt mondják, hogy éppen ezért Mátsik György nem bűnös, mert ő eszerint járt el. Csak a nürnbergi perben kimondták már állítólag, mert ugye, akkor meg parancsra jártak el, a parancsot ugyanúgy kötelessége volt teljesíteni a katonának; ott, abban az esetben nem jelent felmentést, itt abban az esetben, amikor egy vérügyészről van szó, akkor önök azt mondják, hogy ez a törvény volt érvényben, ő nem tehetett mást, halálbüntetést kért. Ki kényszerítette rá, hogy halálbüntetést kérjen?
Aztán utána azt is leírják ide, hogy „Mansfeld Péter 1941. március 10. napján született. A terhére rótt bűncselekmény elkövetését 1958. február 14. napján kezdte meg. Azok befejezésekor a 17. életévét betöltötte, így a halálbüntetés indítványozására, kiszabására és végrehajtására az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelően került sor.” - írják önök 2012-ben. Szinte azt mondják önök 2012-ben, ebben az idézetben, hogy a Mansfeld Péterre kirótt halálos büntetés teljesen jogos volt. 2012-ben! Ügyész úr, hogyha ön úgy gondolja, hogy ez megfelelő, és az ügyészi működést ez normálisan mutatja, és ugye, nem tehetünk semmit ebben az ügyben, mert ahogy mondtam, szintén nem élhetünk panasszal. Megkíséreltük egyébként Murányi Levente érintettsége okán, még panasszal is élt, természetesen azt is rögtön elutasították. De ön gondolja úgy, vagy az ügyészség nem gondolja úgy, hogy Mátsik György jelen pillanatban, 2014-ben megérdemelné azt, hogy esetleg felelősségre vonják, vagy esetleg történjen vele kapcsolatban bármilyen eljárás. Én megértem, hogyha esetleg valakiknek vannak, mondjuk, az ’56 utáni ügyészi munkához bármilyen személyes kötődései, megértem azt, hogyha esetleg az akkori ügyészi, főosztályi munkához való kötődés alapján önök nem kívánják vizsgálni ezeket az ügyeket, de akkor mondják meg, vagy akkor nem kell ellátni egy ilyen nagyon fontos pozíciót.
És az utolsó, még talán arra van egy kis időm, amit majd önök, gondolom, nagyon sokszor azt fogják mondani, hogy de hát Biszku Béla ügyében eljártunk. Igen, csak Biszku Béla ügyében is hogy jártak el? Úgy, hogy folyamatosan visszadobták azokat a feljelentéseket, amelyek alapján egyébként az ügyészség eljárhatott volna, hiszen nemcsak a Jobbik feljelentését, hanem Gellért Ádám nemzetközi szakjogász feljelentését is visszadobta az ügyészség, majd amikor 2012 januárjában az emberiesség elleni bűncselekmények alapján eljárást kezdeményeztünk Biszku Béla ellen, és feljelentést tettünk Biszku Béla ellen, akkor elindították a nyomozást, mert nem tudtak mit csinálni. De ami érdekes: mi alapján emeltek vádat Biszku Béla ellen? Olyan bűncselekmények alapján - például többek között a sortüzek alapján -, amivel kapcsolatosan megtehették volna ugyanezt a vádemelést már 2010-ben vagy 2011-ben is. Tehát nem kellett volna megvárniuk a 2012-es, emberiesség elleni bűncselekményeket, hiszen eljárhattak volna az akkori feljelentések alapján is. Nem, önök, amíg tudták, addig visszadobták ezeket az ügyeket.
Az ügyészségnek egyébként az lenne a legfőbb feladata az én véleményem szerint, hogy ugyanúgy azt az állampolgári akaratot, amire ebben az országban nagyon nagy igény van, ez pedig az elszámoltatás, ebben az ügyészség partner legyen, hogy minden olyan ügyet kivizsgáljon, akár saját hatáskörben, amely vizsgálat azt eredményezhetné, hogy föltárjuk a múlt bűneit, a múlt politikai, gazdasági és mindenfajta bűneit. De ehhez az kellene, hogy amikor egy feljelentés történik, akkor az ügyészség partner legyen, ehhez az kellene, hogy az ügyészség saját magától is kezdeményezzen eljárásokat, ehhez az kellene, hogy az ügyészség betöltse azt a pozícióját, amire hivatott, függetlenül, teljesen függetlenül a politikától végezze a szakmai munkáját.
Az én véleményem szerint jelen pillanatban az ügyészség ennek a feladatának nem tud eleget tenni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem