DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY,
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY,
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleménye, amely a 2014. december 11-ei ülésen hangzott el, illetve körvonalazódott, a következőkből áll. De engedjék meg, hogy mielőtt ismertetném a kisebbségi véleményt, felhívjam a hallgatóság és a közvélemény figyelmét arra, hogy jellemzően milyen egy ilyen törvényalkotási bizottsági ülés, ráadásul az ülésszak végén, hiszen ez gyakorlatilag egész évben tapasztalt jelenség volt, és különösen ennél a jogszabálynál eklatánsan megmutatkozott.
A Törvényalkotási bizottságnak ez a soros ülése egy hatórás ülés volt, és a hatórás ülés legvégén tárgyaltuk ezt a törvényjavaslatot, amely során már elég jól megfogyatkozott létszámban volt jelen a Törvényalkotási bizottság egyébként népes tábora. Azon túl, hogy egy fárasztó vita után, annak lezárásaként került sor erre, csakúgy, mint az eredeti javaslatra itt a tisztelt Ház előtt is, ami szintén éjszakába nyúlóan tartott, szembetűnő volt az a gyorsított tempó is, amit az ellenzék mindig szóvá is tett, miszerint az előző este 22 óra 45 tájékán kaptuk meg kompletten azokat a módosító javaslatokat, amelyekkel a másnapi ülésre készülni kellett. Ezek a módosító javaslatok a Népjóléti bizottság által egyébként terjedelmesek, és nemcsak jogtechnikaiak, hanem érdemi módosítások is voltak köztük, így meglehetősen nehéz volt felkészülni, mert csak egy éjszakán keresztül lehetett reagálni és felkészülni rá. Úgy gondolom, ha átgondolt és megfontolt törvényalkotásról beszélünk, akkor ez pont nem az, és egy kicsit méltatlan, még akkor is, ha egy salátatörvényről, egy egészségügyi salátatörvényről beszélünk.
Nem véletlenül kerültek olyan kérdések megfogalmazásra a bizottsági ülésen, amelyek lényegében öt pontban foglalhatók össze, és amelyek a kisebbségi vélemény vázát alkotják. Az első ilyen volt az, amelyik teljesen újonnan szerepelt, és egy módosított szöveggel érkezett a Törvényalkotási bizottság elé, ez pedig az imént hivatkozott, a rezidenseket is érintő, a rezidensek munkaterhét csökkentő és a rezidensekre vonatkozó új ügyeleti, illetve túlmunkaszabályok megfogalmazása volt. Korábban az alap-törvényjavaslatban erre kevés nyomot lehetett találni, azonban itt egy sokkal jobban kibővített szabályozás került beépítésre, ami annyiban figyelemre méltó, hogy valóban átláthatóvá teszi a rezidenseket érintő kötelezettségeket, lehetőségeket, és ha úgy tetszik, tisztább vizet önt a rezidensek ügyeleti szabályára akként, hogy a munkáltató milyen módok között, milyen óra-, illetve milyen munkakörben foglalkoztathatja őket. Azonban itt is kell egy figyelemre okot adó körülményről beszélni, méghozzá arról, hogy nagyon sok kórház - s ezt az egészségpolitikusok bizonyára tudják - az ügyeleteket sokszor úgy hidalja át, hogy rezidensek vesznek részt, és a munka nagyobb részét, úgymond az oroszlánrészét is ők végzik.
(19.40)
Így hát úgy tűnik, hogy ez a tisztítás, átláthatóság talán egy olyan szűkítést fog bevezetni a rendszerbe, amely lehet, hogy bizonyos helyeken ügyeleti problémákat, illetve az ügyeleti rendszerben problémát is okozhat. Elég, hogyha gondolunk a legutolsó egri esetre, ahol maguk az ott ügyelő orvosok, a sürgősségin dolgozó orvosok mondták azt, hogy a gyakorló sürgősségi szakorvosok mellett és egyébként más szakirányú szakorvosok mellett nagyon sokszor a rezidensek közbejöttével volt működőképes egyáltalán az ügyelet. Úgy tűnik, hogy ha az ő ügyeleti rendszerüket korlátozzuk - egyébként megjegyzem, jogos érdekből, hiszen nem lehet azért túldolgoztatni a tanulófélben lévő orvostanhallgatókból frissen orvossá lett fiatalembereket, fiatal hölgyeket -, én úgy gondolom, hogy akkor is azért oda kell figyelni, hogy ez egy éles váltás lesz, és bizonyos ellátási problémákat okozhat.
De megfogalmazódott a kisebbségi vélemény keretében az egyébként, amit, akkor mondhatjuk úgy, hogy egy kicsit a Jobbik a saját büszkeségének is tekinthet, hiszen abba az irányba mutattunk, és a vitában arra kértük a kormányzatot is, hogy a hamis, illegális gyógyszerekre vonatkozó online hozzáférhetetlenné tétel legyen egy kicsit cizelláltabb, legyen egy kicsit jobban alkalmazható. Ebben végrement egy tisztulás, és úgy tűnik, hogy egy, az eredeti javaslatnál sokkal hatékonyabb szabályt sikerült beépíteni. Azonban még mindig megfogalmazzuk azokat a kritikáinkat, hogy összességében az összes ilyen online és elektronikus elérhetetlenné tétel során még mindig nagyon kevés az állam eszköze a túloldalon meglévő eszközökkel szemben. Tehát egy folyamatos olyan innováción kell gondolkodni, amivel sokkal gyorsabban - pongyolán mondva - lelőhetők lehetnek azok az oldalak, azok a site-ok, ahol ezek megjelennek, és ezáltal korlátozható lehet az ilyen, egyébként rendkívül káros tevékenység.
De hasonlóan megfogalmazódott, és szintén üdvözöljük azt a bővítést, de nem elégséges, ami az úgynevezett A) jegyzéknek, a pszichoaktív anyagoknak a kibővítését jelentette. Itt lényegében a törvényjavaslatot három új vegyülettel, illetve három új anyaggal bővítettük. Nyilvánvaló, itt jól mutatja, hogy felkerült közöttük olyan is, például az AB-CHMINACA nevezetű, illetve a 25l-NBOMe nevezetű anyag, amit egyébként mások csak Cimbi- vagy Kimbi-5-nek is hívnak, amelynek már most köztudottan több olyan variánsa van, amelyek szintén nem szerepelnek az új listán. Tehát lényegében egy folyamatosan bővíthető listára lenne szükség, ami szinte napról napra kellene hogy bővüljön. Vannak olyan helyek, ahol ezek az anyagok napról napra jelennek meg, és nyitott diskurzus folyik az internethasználók között, hogy mire használták, illetve milyen, adott esetben orvosi körülmények között szimulálva, nyilván otthon, nem steril körülmények között használják. Tehát nagyon nagy figyelmet kell erre is fordítani, és egy még jobban olajozott rendszert kell ebben kialakítani.
Szóba került még az úgynevezett biankó felhatalmazások köre, ami abból állt, hogy nagyon sok helyen a törvényjavaslat rendeleti vagy később meghozandó törvények szintjére hagyott egy nyitott kérdést. Szóba került már a rezidensek kérdése, a rezidensi rendelet. Ezeket talán egy kicsit vissza kell vágni, illetve óvatosan kell majd nézni az elkövetkezendő évben következő jogalkotást is, és mindig óvatosan kell bánni ezekkel a nyitott helyekkel.
A másik, ami talán nem került megfogalmazásra, de saját módosító javaslatom volt, ez a kamarákat érintő szabály. Ott egy teljesen nyitott kérdést hagytunk, hogy egy sokkal egyszerűbb, gördülékenyebb második fordulót tudjanak a megismételt közgyűlés tartásánál érvényességi küszöbként meghatározni. Én úgy gondoltam, hogy mégis szükséges benne valamilyen korlát, hiszen ha bármilyen második megismételt fordulónál nem hagyunk egy érvényességi küszöböt, akkor gyakorlatilag a kamara iránti, az orvosok részéről jövő érdeklődést fogjuk devalválni, gyakorlatilag megszűnik az orvosok érdeklődése a kamara felé, hiszen a kamara egy megismételt közgyűlésen szinte egy névleges részvétel mellett is képes lesz produkálni a tisztviselők megválasztását.
Tehát összességében ezek hangzottak el, és ez alapján alakult ki a kisebbségi vélemény a Törvényalkotási bizottság előtt. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
