DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Akkor ott folytatnám, ahol abbahagytam azzal, hogy egyébként a bizottságból kihagytam azt az egyébként rendkívül zavaró tényt - és talán ezt nem mondtam el -, hogy a Népjóléti bizottságból úgy érkezett ez az anyag a Törvényalkotási bizottság elé, hogy bár láttuk ugyan a módosítókat és a terjedelmes voltát, azonban addigra még nem voltak elérhetők a Népjóléti bizottságban elhangzottak. Tehát a jegyzőkönyv addig nem volt elérhető, és bizony, amikor az ember felkészül arra, hogy mi is jön elő, akkor legalább az ott elhangzott - úgy emlékszem, lehet, hogy államtitkár úr is jelen volt, a tőle elhangzott - szavakat is hallhatjuk, illetve láthatjuk leírva. Hiszen sokszor azért képviselőtársaink emlékezetére nem feltétlenül lehet így hagyatkozni, hiszen az ő fejük sem káptalan, és nem is tudnak mindent megjegyezni, ami elhangzik. Éppen ezért vannak a jegyzőkönyvek.
Tehát egy jegyzőkönyv hiányában kellett ezt az anyagot megismerni, ami egyébként saját, korábbi szakmámat tekintve is annyiban zavaró, hogy egy ügyvéd sem megy a jegyzőkönyv átolvasása nélkül semmilyen eljárási cselekményre vagy bármilyen tárgyalásra, mindig, ami előtte történt, ami elhangzott már az ügyben, ami elhangzott ebben az esetben a bizottság előtt pró-kontra, azt érdemes megismerni. Így hát ennek a megismerése nélkül is igen nehezen lehetett egyébként dönteni, illetve egyáltalán megismerni a másik oldalnak a véleményét, hiszen a Törvényalkotási bizottságban nem is tiszte államtitkár úrnak, hogy ott legyen. Nyilván vannak a minisztérium részéről mindig ott, de sokszor tényleg csak jogtechnikai dolgokról vitatkozunk a Törvényalkotási bizottságban, tehát egy saját ilyen felvetés lenne, hogy túl azon, hogy időben érkezzenek meg a módosítások, lehetőleg úgy kövessék egymást a bizottsági ülések, hogy ha lehetőség van rá, a jegyzőkönyvek elérhetőek legyenek, tehát legyen miből dolgozniuk a képviselőknek, és fel tudjanak ebből készülni.
A másik, hogy egy kicsit a saját módosítóimról beszéljek, ugye itt már érintettem azt, és nem árulok el semmi újat, hogy a módosítóim közül semmit nem sikerült befogadnia sem a Népjóléti bizottságnak, sem egyébként más bizottságoknak. Tehát itt a saját módosítók közül a kamarát érintően folytatván, semmi mást nem akartunk, mint hogy a kamarának a megismételt választásán egy nagyon alacsony szám, az egy tized érvényességi küszöb jöjjön be. Ez gyakorlatilag kevesebb mint a fele a korábbi érvényességi küszöbnek. Én úgy gondolom, méltányolható lett volna, hogy a kamara a tisztviselőinek a megismételt választásán egy 10 százalékos küszöbnek az eléréséhez kösse az eredményt, hiszen milyen kamarai működés az, vagy milyen kamarai magatartás lehet az, ahol még a tagoknak a 10 százaléka sincs jelen a tisztségviselők megválasztásánál. Ez lényegében súlytalanná teszi egy kamarának a működését, illetve kiüresíti a kamarai működés lényegét.
Csak onnan tudom - és ez szintén a kamarai működésre vonatkozóan -, hogy az ügyvédi kamaránál is egyébként élnek azok a szabályok, miszerint a második már jelenlétre tekintet nélkül sikeres lesz. Tehát gyakorlatilag úgy választjuk ott is meg akár a tisztségviselőket, vagy akár olyan fontos kérdésekben, a kamarai életnek a fontos kérdéseiben döntünk, ahol nagyon kevés kolléga van reprezentáltan. És saját tapasztalatokból tudom, hogy bizony kiüresíti a kamarai létet. Márpedig a kamaráknak nagyon fontos szerepe van az orvostársadalomnak a szervezésében, akár a szakmai munkában, de akár a törvényalkotás számára a javaslattételi munkában is.
A másik ilyen volt a mentéssel kapcsolatos jogszabályi helynek a módosítása. Az technikai jellegű volt, ugyanis itt úgy fogalmazott a törvényjavaslatnak az 56. §-a, hogy az állami mentőszolgálathoz érkező jogszabály szerinti bejelentés alapján dönt a mentés szükségességéről. Úgy gondoltam, hogy itt a jogszabály szerinti bejelentést vagy jogszabály szerinti szavakat mint kitételt törölni érdemes, hiszen a mentőszolgálatnak valamennyi bejelentéssel foglalkoznia kell, és nem egy meghatározott szabályszerűség szerinti bejelentéssel fog foglalkozni, hanem ad absurdum olyan bejelentésekkel is, hogy a mentődolgozóhoz odamennek, és közlik vele, hogy vannak a mentésre rászoruló emberek, így innen kezdve a mentőnek egy ellátási kötelezettsége származik.
Tehát lényegében itt egy jogszabály szerinti mentési kritérium, egy nagyon rideg megfogalmazás ütközik egyébként az emberi élethez való joggal, és a mentőknek is pont ez a lényege, hogy erre a hirtelen fellépő, az emberi élettel összefüggő eseményekre azonnal rendelkezésre állnak. Úgy gondolom, hogy ez egy kis tisztítást eredményezett volna, de elfogadom azt, hogy lehet, hogy ezeknek a tisztításoknak önök most nem állnak a szükségessége mellett, de úgy gondolom, hogy ilyenekre mindig is van hely. Nagyon remélem, hogy csak valami technikai ok miatt sikkadhatott el és nem csak amiatt, hogy az ellenzék részéről módosítókat nem szoktak, illetve mostanában egyáltalán nem szoktak befogadni.
Mindezek mellett nem kívánom azt ismertetni, hogy mik voltak az érdemei ennek a törvényjavaslatnak, az elhangzott az általános vitában. A kritikák is elhangzottak. Talán az egyik legnagyobb kritika, és én ezt javaslom megfogadásra, hogy az egészségügy területén - amit elmondtam - érzik, hogy valamennyi párt részéről megvan a felhatalmazás, hogy egy sokkal hatékonyabb, egy, az emberek igényeinek sokkal jobban megfelelő egészségügyet hozzunk létre. Az ellenzék részéről is megvan a költés szándéka, és nem fogja vissza azokat a lovakat.
Én arra bátorítom itt a képviselőtársaimat és főként a fideszes képviselőtársakat, hogy éljenek ezzel a felhatalmazással, ami nagyon ritkán szokott megadatni itt a Házban, hogy valamennyi párt egy irányba kívánja ezt vinni, és valamennyi párt több forrást akar bevonni. Tudom, önök mindig azt mondják, hogy persze, bármilyen számot lehet ígérni például az egészségügynél is, hogy mire szeretnénk többet költeni, azonban nem megalapozatlanul szoktuk elmondani ezeket a kritikákat, hanem odatesszük mellé, hogy honnan lehet ezt elvenni, és honnan lehet átcsoportosítani. És mi mindig egy célért, a hasznossági rendszerben - és beszélhetek adott esetben az összes többi ellenzéki pártról is az egészségügy területén -, egy hasznossági rendszerben mérjük, hogy miért kellene több pénz az egészségügyre.
Így hát én javaslom ezt a kritikát komoly megfontolásra, hogy éljenek ezzel a felhatalmazással, hogy megvan erre a szándék, hogy egy sokkal hatékonyabb és egy sokkal jobban prosperáló egészségügyet hozzunk létre. Ezt kérem, fogadják meg, és ragadják meg ezt a felhatalmazást. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)
