BANAI PÉTER BENŐ

Teljes szövegű keresés

BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához kapcsolódóan engedjék meg, hogy néhány gondolatot mondjak.
Ahogy az előterjesztői expozéban is elhangzott, a zárószavazásra bocsátott törvényjavaslat célja, hogy megteremtse mindazokat a törvényi szintű változásokat, amelyek Magyarország 2015. évi központi költségvetési gazdálkodásának végrehajtásához szükségesek. Számos érdemi és technikai változtatásra kerül sor, amely a most elfogadásra kerülő költségvetési törvénnyel összhangban a jogrendszer kiszámíthatóságát, a családok védelmét és a gazdaság élénkítését szolgálja.
Z. Kárpát Dániel képviselő úr 27 adóváltoztatást említett, amelyből szerinte 22 hátrányosan érinti a családokat. Egy konkrét elemet említett a képviselő úr, ez az élelmiszerlánc-felügyeleti díj. Hangsúlyozni szeretném, ezt döntően a nagy élelmiszerláncok fogják fizetni, annak érdekében, hogy a családok, a lakosok asztalára biztonságos, egészséges élelmiszerek kerüljenek.
Ami pedig a többi adóbevételt illeti, hál’ istennek, azért látunk növekedést, mert érdemi, az uniós átlagot jóval meghaladó gazdasági növekedéssel, bővülő foglalkoztatással számolunk, amelyből többlet költségvetési bevétel származik. Tegyük tehát tisztába a dolgokat, mely az az adóbevétel, amely adóváltoztatásból ered, és mely az, ami a gazdaság bővüléséből fakad.
Ami az útdíj rendszerét illeti, először is le kell szögezzem, hogy volt egyeztetés az érintettekkel. Vannak olyan elemek, amelyekben abszolút egyetértés van az érintett szervezetekkel, ilyen például a megyei matrica bevezetése. De ha szélesebben nézzük az elektronikus útdíjfizetési rendszert, akkor azt látjuk, hogy a „használó fizet” elvet kívánja érvényesíteni a kormányzat a jövőben is, egy olyan rendszerrel, amelyet Európa számos országában látunk.
Elgondolkodtató az, hogy ha az említett európai országok többségében egy jól működő rendszerről van szó - megjegyzem, egy olyan rendszerről, amelyet a 2010 előtti kormányok is be akartak vezetni, csak ez ténylegesen nem valósult meg -, és ahol az említett „használó fizet” elv érvényesül, akkor miért gond az, hogy ezzel az eszközzel a kormányzat élni kíván.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat vitájában talán a legtöbbször szóba került rendelkezés a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény módosítása volt. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartom ismételten felhívni a figyelmet arra, hogy a kormány az időskori anyagi biztonságra kiemelt hangsúlyt helyez (Gúr Nándor: Úgy, hogy elveszitek a pénzt?), ezért kötelességének tartja, hogy a fiktív magánnyugdíjpénztárak kiszűrésével és a tagok rendszeres befizetésre való ösztönzésével elérje azokat a célokat, amelyek valamennyiünk elemi érdekét szolgálják.
A javaslat a magánnyugdíjpénztári tagok érdekeit szolgálja (Gúr Nándor: Te se hiszed el!), védi a befizetett tagdíjakból származó, a jövőbeni nyugdíjjárulékok fedezetéül szolgáló vagyont. Ígéretünkhöz híven, módosító javaslattal egyértelművé tettük azt, hogy a 70 százalékos tagdíj-befizetési feltétel, amelyet a törvényjavaslat a magánnyugdíjpénztárak jövőbeli működésének feltételéül szab, nem visszamenőleges hatályú, 2015. szeptember 30-át követően lehet vizsgálni a megelőző hat hónap befizetéseit. A magánnyugdíjpénztárak kapnak 3 plusz 6 hónapot arra, hogy egyeztessék a tagokkal a tagdíjfizetést.
Nincs szó elkobzásról. Nincs szó pénz lenyúlásáról. Emlékeztetnék mindenkit arra (Gúr Nándor: A magánnyugdíjszámlákra! Az egyéni számlákra! Arra emlékeztess!), hogy az állami rendszerbe való visszalépésről a tagok maguk döntöttek. (Dr. Józsa István: Zsarolás!) Képviselő úr, 97 százalék döntött 2011-ben úgy (Gúr Nándor: Ne beszélj már ilyen butaságokat…), hogy visszalép. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Akkor százezer tag maradt, ez mára 60 ezerre olvadt. (Gúr Nándor: Ezt maga se gondolja komolyan. - Az elnök csenget.)
Ami pedig a lenyúlást illeti, tisztelt képviselő urak, kérem, nézzék meg az előttünk lévő 2015. évi költségvetési törvényjavaslatot, abban egy fillér sem szerepel állami bevételként magánnyugdíjpénztári visszalépésből. Tehát a számok, a nyilvános számok egyértelműek. (Gúr Nándor: Szégyen, hogy ezt elvállalod, és ide mersz állni a parlament… - Az elnök csenget.)
A vitában többször elhangzott az is, hogy a kormány ígéretével ellentétben nem történt meg az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése. Ez azonban egyértelműen nem igaz. A Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jelenleg is nyilvántartja, hogy ki mennyi járulékot fizet, tehát mindenkinek van egyéni nyugdíjszámlája. (Gúr Nándor: Menj ki a rakpartra és nézzél szét!)
Ami pedig azt a felvetést illeti, amire Gúr Nándor képviselő úr is utalt: hova lett a pénz? Megismétlem: nyilvános beszámolókban szerepel (Gúr Nándor: …hoztátok volna ide!), hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból milyen összegek hogyan kerültek felhasználásra. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Képviselő úr, kérem, tanulmányozza az Államadósság Kezelő honlapját (Tukacs István: Nem tanulmányozni akarjuk, vitázni akarunk róla!), aki a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap kezelője, és kérem, tanulmányozza azt a rendelkezést, amelyet az előttünk lévő törvényjavaslat tartalmaz; az alap megszűnését követően 60 napon belül a záróbeszámolót el kell készíteni. Kérem tehát, hogy ennek tükrében fogalmazza meg javaslatait. (Gúr Nándor: Szégyen! Kikerülitek a parlamentet mindenben!)
A szociális tárgyú törvénymódosítási javaslatoknál örömmel vette a kormány, hogy mind a kormánypártok, mind az ellenzéki pártok egyetértenek a kötelező óvodáztatás bevezetésében. Az intézkedés célja, hogy az óvoda segítségével minden gyermek lehetőséget kapjon a hátrányos helyzet leküzdésére. Tekintettel arra, hogy 40 százalékkal csökkent a hiányzások száma az iskolákban annak hatására, hogy iskoláztatáshoz kötődtek a családi pótlék kifizetései, ezért az óvodáztatásnál is célszerű ezt a módszert alkalmazni.
Hangsúlyozni kell azt is, hogy a családi pótlék felfüggesztésére csak akkor kerülhet sor, ha egybefüggően a 20 napot eléri az igazolatlan hiányzások száma, a bevezetésre pedig kellő felkészülési idő áll rendelkezésre, tekintettel arra, hogy ez 2016. január 1-jétől él. A szociális ellátási rendszert illetően pedig mindenki részesül ellátásban, akinek erre szüksége van, átalakul az ellátórendszer, de nem szűnnek meg ellátások.
Ami a gyermekétkeztetést illeti, a jövő évi költségvetési javaslat 10 százalékkal nagyobb összeget tartalmaz az idei évinél. Ha ezt az Országgyűlés elfogadja, több mint duplájára emelkedik a gyermekétkeztetési források összege.
Civilek: a jövő évi költségvetésben 5,4 milliárd forint szerepel a civilek nevesített támogatására, ez milliárdos összegekkel nagyobb az idei tételnél.
Közpénzek: azt kell mondjam, a Törvényalkotási bizottságban egyetértés alakult ki arról, hogy milyen szabályokat szükséges megalkotni. A kormány követi azt az elvet, amelyet 2010 után követett, ami a közpénzek egyértelmű, nyilvános, átlátható gazdálkodására vonatkozik. Ez fogalmazódik meg az Alaptörvényben is.
Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a zárószavazásra bocsátott törvényjavaslat a 2015. évi központi költségvetési törvényjavaslattal szoros egységet alkot, annak megalapozását szolgálja. A 2015. évi költségvetés pedig azt a gazdaságpolitikát folytatja (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ami alapján 9 év után kitört Magyarország (Az elnök ismét csenget.) a túlzottdeficit-eljárásból, amely alapján az államadósság csökken egyedülálló módon (Tukacs István: Ennyit beszél, államtitkár úr? Kicsit legyen már korrektebb!), három egymást követő évben csak másik két európai uniós ország volt erre képes, növekedési adatunkat tekinthetően az európai élmezőnyben vagyunk (Az elnök ismét csenget.), és mindennek az eredményét a lakosok is érzik (Gúr Nándor: Az elnököt se veszi komolyan!), akár a családi támogatások kiterjesztéséről (Az elnök ismét csenget.), akár a foglalkoztatási lehetőségről van szó.
Kérem ezért önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(12.20)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem