GÚR NÁNDOR,
GÚR NÁNDOR,
GÚR NÁNDOR, a Vállalkozásfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. A költségvetést megalapozó törvénynél a szakbizottság keretei közé tartozó dolgokról beszélnék; itt legkiváltképp a Nemzeti Munkaügyi Hivatal felszámolásáról szól a történet.
Gyakorlatilag azt, ami hosszú éveken, évtizedeken keresztül összerakódott és az emberek érdekét szolgálóan működött, azt pusztítják el most önök ezen költségvetést megalapozó törvény keretei között. Ezt pusztítják el, mert darabjaira szedik, szétzilálják, követhetetlenné teszik azon szolgáltatások rendszerét, amelyeket korábban korrekten követhető módon, egységes szerkezet és keretek között működtettek, még akár az önök időszakában is, bár egy kicsit már kínkeservesebben, a járási hivatalokhoz delegált feladatokon és sok egyéb máson keresztül.
Közben cinikusan arról beszélnek, hogy fogyasztóbarát szolgáltatást kívánnak életre hívni. Tudják, ha valami fogyasztóbarát, akkor az alapvetően arról kell hogy szóljon, hogy az emberek érdekében cselekszik. Őértük és az ő érdekükben. Nem ezt teszik. Nem ezt teszik; ezzel a szétzilálással gyakorlatilag darabokra zúzzák, darabokra törik mindazt, ami az egyedi kezelések formájának lehetőségét adta meg a korábbiakban az emberek számára.
Aközben teszik mindezt, miközben a munka világában felhasználható pénzügyi forrásokat csak egy irányba tendáltatják, a közfoglalkoztatás irányába. A közfoglalkoztatással nincs baj. Azzal van baj, ha az nem értéket teremt, és sok minden egyéb mással, meg azzal van baj, ha kevesebb pénzt fizetnek a közfoglalkoztatás keretei között, mint mondjuk, öt évvel ezelőtt.
Köztudott, ismerik önök is: 60 200 forint volt az a pénz, amit az emberek kaptak közfoglalkoztatás címszó alapján a kezükbe 2010-ben, most meg ez csak úgy - ŕ la nature - nagyjából 10 ezer forinttal kevesebb, de vásárlóerő-értékében 20 ezerrel. Tehát önök, ez a kétharmados kormány - mármint a parlament falai között kétharmados, mert egyébként a társadalom töredékének sem bírják ma már a támogatását, meg akkor sem bírták - közben elvette az egyharmadát az emberek pénzének. Ez a legnagyobb szégyen, amit lehet csinálni: a legszegényebbektől, a legelesettebbektől veszik el a forrásokat, miközben az emberek, ugyanúgy, mint öt évvel ezelőtt - a munkaadók és a munkavállalók is - 1,5 százalékos mértékű járulékmegfizetéseket tesznek, azzal a célzattal… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét. - Közbeszólások: Három perc!)
