RÉVÉSZ MÁRIUSZ,
RÉVÉSZ MÁRIUSZ,
RÉVÉSZ MÁRIUSZ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság december 11-én megtárgyalta a T/2141. számon benyújtott, Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot és azok módosító javaslatait.
Az összegző módosító javaslat tartalmazza egyrészről a Költségvetési és a Gazdasági bizottság módosító javaslatainak szinte valamennyijét. Ugyanakkor a Törvényalkotási bizottság nem támogatta a Magyarországi nemzetiségek bizottsága azon módosító javaslatát, amely a nemzetiségi önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi szabályain kívánt enyhíteni. A Törvényalkotási bizottság továbbá nem támogatta azon ellenzéki javaslatokat, amelyek az egységes auditálási rendszer eltörlését, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap fenntartását célozták.
A Törvényalkotási bizottság saját indítványaiban pontosította az államháztartásról szóló törvény közfeladat-definícióját, valamint megállapította a 2014-2020-as programozási időszakban az európai strukturális és beruházási alapokból származó források felhasználására vonatkozó szabályozás megalkotásához szükséges felhatalmazó rendelkezést.
Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosulnak a nem vér szerinti közös gyermeket nevelő élettársak családi pótlékra való jogosultágainak szabályai is. A további módosítás pedig azt kívánja biztosítani, hogy a rekreációs célú földszerzéssel se lehessen meghaladni a 300 hektáros földszerzési maximumot, kizárva ezzel a visszaélés lehetőségét.
Szintén a Törvényalkotási bizottság módosító javaslatának a célja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyezési rendszer átalakításához kellő idő álljon rendelkezésre, az új, egységes minősítési engedély bevezetésének időpontját 2015. július 1-jében határozta meg a módosító javaslat. A további módosító javaslat célja, hogy a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011-es törvényben, valamint a hulladékról szóló 2012-es törvényben pontosításra kerüljön az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet feladata, így kiegészítésre kerüljön a hulladékról szóló törvény végrehajtási rendeletében meghatározott, egyes gyűjtési és hasznosítási célok elérésének biztosításával.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény is kiegészítésre kerül egy felhatalmazó rendelkezéssel, amely biztosítja, hogy a hulladékról szóló törvényben meghatározott gyűjtési és hasznosítási célok elérése érdekében rendeletben meghatározhatók legyenek a pályáztatás, illetve a közbeszerzés útján történő szolgáltatásmegrendelés, szerződéskötés, -fel-bontás, -felmondás részletes szabályai. A törvénymódosítás kiegészítésével egy olyan finanszírozási és támogatási rendszer alapjai teremthetők meg, amelyek segítségével nem csupán a szükséges hasznosítási arányok érhetők el, hanem Magyarország hosszú távú hulladékgazdálkodási céljai is megvalósíthatók.
Az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. §-ának (1) bekezdése, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011-es törvény alapján rendelkezik az egyes állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának ingyenes átruházásáról. A bizottság által benyújtott javaslat célja, hogy az egyes állami tulajdonú ingatlanok egyházi jogi személyek, civil szervezetek korábbi igénylésének megfelelően térítésmentesen átadásra kerüljenek.
Külön öröm számomra mint kőbányai képviselő számára, hogy van a módosításnak egy olyan része is, amely alapján 250 kőbányai családnak nyílik meg a lehetősége, hogy a MÁV-lakótelep lakásait megvásárolhassa. Erre 1990 óta várnak ezek a családok, egy 20-25 éves probléma oldódhat meg ezzel a javaslattal. A helyzet jelenleg ott tart, hogy a MÁV már átadta ezeket a lakásokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ingyenesen átadná az önkormányzatnak, viszont ha a kőbányai önkormányzat átvenné, akkor 20 évig nem idegeníthetné el az ott lakóknak. Itt az elidegenítési tilalom alól ad felmentést ez a törvénymódosítás.
A módosítások közül még kiemelném azt a kettőt, amit a bizottság az én javaslatomra fogadott el. A módosítás az EKAER-rendszer bevezetéséhez kapcsolódó bejelentési kötelezettség mulasztását szankcionáló rendelkezések alkalmazási hatályát tolja el 2015. február 1-jéig, vagyis az állami adó- és vámhatóság 2015 januárjában nem szankcionálhatja a bejelentési kötelezettség elmulasztását. Továbbá elfogadták azt a javaslatot is, hogy mentesüljenek a bejelentési kötelezettség alól a jelenleg is szigorú nemzeti és uniós szállítási szabályozás hatálya alá tartozó, jövedéki termékek szállítását végző gépjárművek is.
A bizottsági ülésen két olyan terület volt, amellyel kapcsolatban nagyobb vita alakult ki az ellenzékkel. A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban lefolytattuk a már sokszor megvívott vitát, hasonló lett az eredmény, mindenki mondta a maga álláspontját. Ugyanakkor ismét meg kívánom jegyezni, hogy az előttünk fekvő javaslat nem szól másról, mint arról, hogy azok a tagok, akik maradni kívánnak a nyugdíjpénztárban, ők is felelősen gondoskodhassanak a későbbi nyugdíjukról, és lehessenek biztosak abban, hogy meg fogják kapni a nyugdíjukat. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a tagdíjak összege számos esetben jóval alacsonyabb, mint a magánnyugdíjpénztárak működési költségei, ez pedig nyilván ellentétes a magánnyugdíjpénztárban lévő tagok érdekével.
A másik vita a családi pótlék rendszerével kapcsolatban alakult ki. Itt szeretném jelezni, hogy a szociológiai tanulmányok egyértelműen azt támasztják alá, hogy a gyermekek azon része, akik óvodába és iskolába is rendszeresen járnak, jóval nagyobb eséllyel indulnak az élet bármely területén. A kötelező óvodáztatás a gyermek érdeke.
A legnagyobb vita - még egyszer mondom - a szegregált és a hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtése körül zajlott. A vita lényege az volt, hogy a benyújtott törvényben a családi pótlékon keresztül szankcionálni kívánjuk azon gyerekek esetében a hiányzást, akik több mint 20 napon keresztül igazolatlanul hiányoznak az óvodából. A baloldali ellenzék drámai képet festett ennek a döntésnek a következményeiről, mi pedig azt gondoljuk, hogy minden gyereknek az az érdeke, minden hátrányos helyzetű gyereknek az az érdeke, hogy járjon óvodába. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ha jár óvodába, nagyobb eséllyel indul el az életben, és mi hiszünk abban, hogy ez a döntés a hátrányos helyzetű gyerekek érdekét szolgálja.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
