HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Az előttünk fekvő törvényjavaslat valóban számtalan törvényt módosít, és itt most legelsősorban két olyan törvénymódosításról szeretnék beszélni, amelyet mi örömmel fogadtunk, és támogatni szeretnénk.
Az egyik rögtön a stabilitási törvény módosítása. Egyébként a külső szemlélő számára rendkívül picinek tűnő módosításról van szó. Nevezetesen, a hatályba léptető intézkedések között törli az eredeti törvény 1. § (c) bekezdését, ez egy értelmező rendelkezés. Nevezetesen arról van itt szó, hogy törli a törvénytervezet a likvid hitel fogalmát. Ez azért is érdekes, és azért is meglepő volt számomra, mert én ugyanezt a törvénytervezetet vagy ezt a javaslatot nyújtottam be a Ház elé még 2012 októberében arra hivatkozva, hogy a gyakorlatban nem tudják visszafizetni az önkormányzatok a likvid hitelüket az év végéig. Ugye, a stabilitási törvény megfogalmazása szerint a likvid hitel naptáron belüli hitelre vonatkozott csak.
Mivel nem tudták visszafizetni, ezért nagyon jelentős gondokat okozott adott esetben egy-egy település életében. Persze, ez a módosítás nem jelenti azt, hogy egy-egy település eladósodottsága emiatt nőni fog, hiszen ezeket a hiteleket vissza kell fizetni, de nem naptári éven belül, hanem éven belül, tehát a felvételhez képesti, illetve a bankkal való szerződéshez képesti év fog majd számítani. Nyilvánvalóan a költségvetésüket úgy kell beállítaniuk az egyes településeknek, hogy ezt ténylegesen vissza is tudják fizetni, de hát likvid hitelre tudjuk, hogy szükség van. Nemcsak azért, mert a kormányzat annyira gyenge lábakon és annyira alacsony szinten tartja az önkormányzatok támogatását, hanem valóban vannak olyan időszakok egyes önkormányzatok életében, mondjuk, például a nyári hónapok, amikor a bevételeik jóval kisebbek, mint a kiadásaik.
A másik, általunk szintén támogatható pont szintén a stabilitási törvényhez fűződik. Ez arról szól, hogy a száz százalékban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok adósságot keletkeztető ügyleteihez is ezentúl majd szükség lesz a kormány hozzájárulására. Ez egy valóban üdvözlendő pont, és ezt mi is korábban is szorgalmaztuk volna, még annak idején, amikor az adósságátvállalásról, adósságkonszolidációról volt szó itt a tisztelt Házban. Nevezetesen arról van itt szó, hogy nagy önkormányzati cégekbe, holdingokba a fideszes irányítású önkormányzatok kiszerveztek bizonyos adósságokat, hogy ne tűnjön fel, mennyire eladósodott az adott önkormányzat. Ez egy igen veszélyes folyamat volt értelmezésünk szerint, ennek kíván most gátat szabni az előttünk lévő törvénytervezet.
Amit viszont már kevésbé tudunk támogatni, például az államháztartási törvényről szóló fejezet 17. §-a, ami újabb rendelkezésekkel bővíti majd az eredeti államháztartási törvényt, azaz egy új 9/A. és 9/B. §-sal. Itt arról van szó, hogy egyes költségvetési szervek irányítási jogkörét majd az állam valamilyen módon átszervezheti. Idézem a paragrafusból, tehát: törvény vagy kormányrendelet alapján költségvetési szervek irányítási joga átkerülhet az eredeti irányító szervtől valahová máshova. Ezt két részre bontja a törvényjavaslat. Az egyik szerint az államháztartás azonos alrendszerébe tartozó más irányító szerv irányítása alá kerülhetnek ezek a költségvetési szervek, avagy pedig az államháztartás más alrendszerébe tartozó irányító szerv irányítása alá kerülhetnek.
Mi az, amikor azonos alrendszerről van szó? Mondjunk egy példát: például a polgármesteri hivatal esetében, a polgármesteri hivatal is, ugye, egy költségvetési szerv, adott esetben ezek irányítási jogköre átkerülhet egy másik polgármesteri hivatal irányítási jogköréhez. Magyarul, mondjuk, egy járási székhely települési önkormányzata adott esetben irányíthatja egy, a járáshoz tartozó kistelepülés polgármesteri hivatalát. Ez magyarra fordítva az önök javaslata.
Amikor annak idején, nem is olyan régen, föltettem a kérdést Pogácsás Tibor államtitkár úrnak, hogy mondják már meg, mikor óhajtják bevezetni azt a rendelkezést, miszerint 5 ezer főnél húznák meg önök azt a határt, amikor önálló önkormányzati hivatala lehet egy településnek, mert ugye, tudjuk, ez jelenleg 2 ezernél van, akkor az államtitkár úr azt sem tudta, hogy én miről beszélek. Noha tudjuk, hogy ezt már kormányhivatalokon keresztül polgármestereknek, jegyzőknek jelezték, hogy készüljenek fel erre, mert ez be fog következni. Sőt, egyes hírek szerint már a 10 ezer fős határban is gondolkodtak. Azt gondolom, ami ide le van írva, egy komoly lépés abba az irányba, hogy lehetőséget kapjanak önök valamifajta jogszabály alapján, ahogy önök fogalmaztak, törvény vagy kormányrendelet alapján erre. Tehát lehet, hogy még a Ház elé sem kerül, úgy tudják majd önök megtenni ezt az elég meredek lépést.
A másik, hogyha az államháztartás más alrendszerébe tartozó irányítási szerv irányítása alá kerülne egy költségvetési szerv, akkor miről beszélünk; mi lehet, mondjunk erre is egy példát. Például a közműszolgáltató, ha valamifajta költségvetési szervről van szó, tehát olyan közfeladatot ellátó költségvetési szervről, ami mondjuk, egy közműszolgáltatást biztosít adott település esetén. Nemrégiben hallhattunk arról is, hogy a kormányzat tervezi a nemzeti közműszolgáltató létrehozását, amit mi csak nemzeti mutyiszolgáltatónak hívunk. Hiszen tudjuk, hogy minél nagyobb holdingot csinál a fideszes kormányzat, annál nagyobb a mutyi lehetősége. Ezt láthattuk megyei önkormányzatok, megyei jogú városok önkormányzatainak életében is, ahol jellemzően nagyon sok helyen csináltak különböző közfeladatokat ellátó cégek, társaságok esetén ilyen jellegű holdingokat.
Nem tudom, hogy ez hogyan fog működni, mi lesz a cégformája ennek a nemzeti közműszolgáltatónak, de elképzelhető, hogy önök költségvetési szervként akarják ezt megcsinálni. Nem tudhatjuk, hiszen csak a sajtóból értesültünk egyes elképzelésekről ezzel kapcsolatban. De simán elképzelhető, hogy ezek alapján önök ilyen módon is fognak központosítani, hogy akár az állami irányítás alá bevonják ezeket a rendkívül fontos közszolgáltatásokat végző költségvetési szerveket.
(12.40)
Ami viszont - továbbmenve - általunk szintén nem támogatható része ennek a salátatörvénynek, az a települési támogatások rendszere. A Fidesz egyik szónoka elmondta nekünk nemrégiben, hogy szerinte ez egy nem izgalmas törvénytervezet, ami előttünk van, mert hát sok mindenről szól, lehet, hogy a felét se érti, nem tudhatjuk, és a másik, ami miatt ő azt gondolja, hogy ez kevésbé fontos már, az az, hogy a költségvetési törvény általános vitája már lezárult, az már kijelölte nagyjából azokat az irányokat, amelyeket a kormányzat a jövő évben elképzel, ez csak azt megalapozza, tehát ahhoz igazítja az életet, azért van szükség erre a egész törvénycsomagra. Na most, a helyzet sajnos nem egészen így van.
A költségvetési törvényre áttérve, nagyon röviden, hiszen ez összefüggésben van a jelen törvényünkkel: annak a 2. számú melléklete tartalmazza a pénzbeli szociális ellátásra szánt kereteket. Ezt körülbelül 60 milliárd forintban határozza meg ott a kormányzat, a szociális feladatok egyéb támogatását meg 48 milliárdban. Mind ez idáig ez így is volt, ehhez adtuk be a módosító indítványainkat. Egészen november 20-ig úgy tudtuk, hogy ezt valóban így gondolja a kormányzat, akkor azonban Czibere államtitkár úr - külön köszönöm, hogy bejött erre a nagyon fontos vitára - felállt itt a parlamentben, este 8 óra felé történhetett, és közölte, hogy semmi nem úgy lesz, ahogy le van írva és ahogy elénk van tárva a költségvetési törvénytervezetben, hanem teljesen máshogy. Azt nem tudhatjuk, hogy hogyan lesz máshogy, hiszen ez a salátatörvény ugyan bizonyos dolgokról számot ad, de hogy ennek mi lesz aztán majd a költségvetési vonzata, arról fogalmunk sincs továbbra sem. Olyannyira nem, hogy amikor a Költségvetési bizottságban ültünk, és a költségvetési törvénytervezet részletes vitáját folytattuk le, az ott lévő NGM-es államtitkár urat megkértem, tájékoztasson már, legyen olyan szíves, hiszen ha a költségvetést megalapozó egyes törvényekben már nagyjából benne van az elképzelés, akkor nyilván tudják a hozzárendelt forrásokat is. Ez múlt héten csütörtökön történt. Azt mondta az államtitkár úr, hogy sajnos nem tudja megmondani, erről majd a későbbiek során fog dönteni a kormányzat.
Vajon már megszületett-e ez a fajta döntés? Nagyon jó lenne, ha már államtitkár úr itt van, akkor tájékoztatna bennünket, hogy mi a helyzet. Tudniillik a sajtóban különböző számok jelennek meg, és az NGM-es államtitkár úr is azt mondta, hogy az adóerő-képességhez fogják mérni, hogy egyáltalában kap-e támogatást egy adott önkormányzat vagy sem, ezt a határt 32 ezer forint/főnél húzzák meg, és az alatt kaphat ilyen kiegészítő egyéb támogatást egy önkormányzat, afölött semmit, afölött csak a saját bevétel van, de ami az alatt van, ahhoz 30-32 milliárd forintot mondott. Ugyanakkor tény, hogy a sajtóban megjelent egy 48 milliárdos összeg is, tehát nem tudhatjuk, hogy most vajon éppen hol tart a kormányzati matek. Nagyon szépen kérem, hogy e tekintetben világosítson már fel minket.
A másik összeg ez a körülbelül 60 milliárd. Jól értjük, hogy ez teljes egészében eltűnik? Most ugyan benne van még a 2. számú mellékletben az önkormányzatokon keresztül biztosított támogatások formájában, és hozzá az értelmező rendelkezések, hogy ezt milyen módon tudja egy-egy önkormányzat lehívni és továbbítani, de ezek szerint a hozzá tartozó összes támogatási forma, illetve azok a kifejezések is megváltoznak. Nem lesz rszs, helyette lesz egészségkárosodottak támogatása, meg gyermekgondozáshoz egyfajta támogatási díj s a többi, tehát azok a fogalmak is, amiket egyelőre még használ a költségvetési törvénytervezet, megszűnnek, nem léteznek. Kérdezem, ugyan mikor óhajtják már benyújtani azt a törvényt, amiről érdemben tudnánk vitázni, amelyben benne vannak ezek az egyelőre még nyitottan hagyott kérdések.
Nem beszélve arról, hogy ami jelenleg törvénytervezetként előttünk fekszik, annak pedig, valljuk be, hogy nincs meg hozzá a kormányrendelet szerinti kibontása, ezért nem igazán tudhatjuk, hogy valójában kik lesznek a jogosultjai az egyes támogatási formáknak. Azok a támogatások, amelyek megszűnnek az önök elképzelése szerint, mintegy 600 ezer embert érintenek. Például lakásfenntartási támogatást a tavalyi évben félmillióan vettek igénybe, óvodáztatási támogatást, méltányossági közgyógyot, méltányossági ápolást pedig további talán több mint százezren. Tehát 600 ezer ember sorsa egyelőre kérdéses, hogy milyen formában fogják megkapni ezeket a támogatásokat.
S még egy dolgot szeretnék elmondani nagyon röviden. Önök az előterjesztés szerinti 80. §-ban módosítják a szociális törvény 45. §-át. Eddig itt az önkormányzati segély fejezete volt. No, ez most lesz települési támogatási fejezet. Igen ám, csak az önkormányzati segély adható kategória volt. Ezzel szemben önök azt írják, hogy a képviselőtestület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küszködő emberek számára köteles nyújtani ilyen jellegű támogatást. Ez a szó itt szerintem igencsak nehéz helyzetbe fogja hozni az önkormányzatokat, hiszen ha megszületne az a kormányrendelet, amelynek a tartalmát nem ismerjük, tehát nem tudhatjuk, hogy pontosan kikre fog ez a települési támogatási kategória kiterjedni, akik kiesnek az önök rendszeréből úgy egyébként - vélhetően nagyon sokan -, tehát nem tudhatjuk, hogy kiknek lesz köteles nyújtani az önkormányzat ilyen jellegű támogatást.
Nem beszélve arról, hogy amire önök alapozzák, az az adóerő-képességen belül a hipa, a helyi iparűzési adó és a települési adó új kategóriaként. Ez számunkra azért elfogadhatatlan, mert nincs hova tovább adóztatni a magyar embert. Helyi iparűzési adót még csak-csak be lehet szedni, de ennek is megvan a maga helye, hiszen ön is pontosan tudhatja, hogy hány különböző támogatási kategóriában nincs elegendő állami támogatás, mennyi mindennel ki kell pótolni, nem beszélve arról, hogy települési adót nincs kitől beszedni, nem lehet tovább adóztatni a magyar embert. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
