DR. CZOMBA SÁNDOR
DR. CZOMBA SÁNDOR
DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban az egyik legfontosabb és legsúlyosabb probléma az, amivel az első Orbán-kormány 2010 áprilisában találkozott. Hol tartottunk akkor? 3 millió 750 ezren dolgoztak Magyarországon, 12 százalék körüli munkanélküliségi ráta volt, ezzel Máltával „versenyeztünk” - idézőjelben mondom -, az európai tagállamok közül hosszú évek óta egyébként. Ha csak a számok nyelvén most azt mondom, hogy jelen pillanatban 7,1 százalékos a munkanélküliségi ráta, ezzel Belgiummal, Finnországgal és Svédországgal vagyunk nagyjából azonos szinten, akkor ez is egy nagyon fontos dolgot mond el. De ami talán ennél is fontosabb, hogy a foglalkoztatás immáron egy éve 4 millió fölött van, végre 22 év után először, mert 1992 óta nem sikerült ezt egyetlenegy magyar kormánynak sem elérnie, és úgy tűnik, tartósan 4 millió fölött tudjuk tartani. Ugye, a kérdés az, hogy vajon ez magától jött, tehát a világ alakult úgy, hogy a foglalkoztatás bővülhetett, vagy kellettek azok a kormányzati intézkedések, amelyeket az elmúlt időszakban a magyar kormány meghozott. Erre néhány példát engedjen meg, hogy említsek.
A 2010-2014 közötti szakaszt két részre lehet foglalkoztatáspolitikai szempontból bontani. Az első része a 2010-2013 első feléig tartott, amikor egy gazdasági válságból való kilábalás időszakában tudtuk, láttuk, hogy a versenyszféra nem lesz képes annyi munkahelyet létesíteni, mint amennyi munkahelyre Magyarországon szükség van, ezért el kellett döntenünk, hogy a segélyezési rendszert átalakítjuk-e, és segély helyett munkát, ha mást nem, átmenetileg közfoglalkoztatást nyújtunk azoknak az embereknek azokban a térségekben, ahol hosszú évek vagy évtizedek óta nincs a versenyszféra jelen. Úgy döntöttünk, hogy a segélyezési rendszer helyett a foglalkoztatást választjuk, és valóban, 2010-2013 között a foglalkoztatás dinamikáját elsősorban a közfoglalkoztatás adta. A versenyszférában is jöttek létre munkahelyek, de éves szinten 20-30, maximum 40 ezer. Egész más a helyzet, hála a Jóistennek, 2013 második felétől, hiszen ha ésszel, érvalapon vizsgálódunk, akkor azt látjuk, hogy közel 200 ezer munkahely jött létre, és ennek döntő többsége, 160 ezer a versenyszférában. Tehát egy nagyon egészséges folyamat indult be, ezt a folyamatot kell fenntartanunk a következő időszakban is.
Mit tettünk? A munkatörvénykönyv módosítása. Számos bírálatot kapott ez a jogszabály, de azért azt látni kell, hogy a munkatörvénykönyv rugalmasabbá tétele, a valós élethez való közelítése rengeteget segített munkáltatói, munkavállalói oldalról is a versenyszférás foglalkoztatás elősegítésére. Emellett azt is látni kell, hogy Magyarországon nemcsak általában van baj a foglalkoztatással, hanem óriási területi különbségek is vannak, hiszen Győr környékén Ausztriával versengünk, míg Szabolcs-Szatmárban, Borsodban pedig Görögország munkanélküliségi rátája van jelen, ezért nagyon fontos, hogy próbáljuk a munkahelyeket oda vinni, ahol egyébként a sok munkáskéz rendelkezésre áll - ismerve a magyar munkaerő mobilitását -, erre szolgál a szabad vállalkozási zóna léte és lehetőségei. A következő években szeretnénk ezt a lehetőséget bővíteni azzal, hogy reálisan adópolitikai és más fejlesztéspolitikai eszközökkel segítsük az ottani emberek mielőbbi elhelyezkedését. A munkahelyvédelmi akcióterv nem véletlenül céloz oda, ahová céloz, hiszen nagy baj van a 25 év alatt, az 55 év felett és a szakképzetlenek esetében. Visszük tovább ezt a programot. „Első munkahely” garanciaprogram címén jelenleg is 16 ezer fiatal dolgozik Magyarországon ennek a programnak a segítségével. A fiatalok vállalkozóvá válását segítettük, és sorolhatnám, hál’ istennek, van mit bőségesen sorolni az elmúlt időszak intézkedéseivel kapcsolatban, de rengeteg még a teendő. Át kell alakítanunk a szakképzési rendszerünket, azért, hogy a munkaerőpiac igényeihez közelebb álljon, ezzel párhuzamosan a felsőoktatást, a köznevelési lábat is hozzá kell igazítani a munkaerőpiaci igények minél hatékonyabb kihasználásához, és számos olyan intézkedést tervezünk még a következő időszakban is, amely kifejezetten a foglalkoztatás bővülését fogja segíteni. Bízunk abban, hogy tartósan 4 millió fölött leszünk képesek tartani a foglalkoztatotti létszámot, és a teljes foglalkoztatás elérése érdekében a 7 százalékról igyekszünk a munkanélküliségi rátát tovább lefelé szorítani.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
