NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha már a magyar zászló és címer napjáról beszélünk, akkor legyen címeres zászló. Azt gondolom, ezt tartalmilag és esztétikailag többféleképpen lehetne indokolni, és talán nem is reménytelen ez a kérésünk, hiszen korábban elfogadták, megfogadták azt a javaslatunkat is, hogy az Országház épületén az uniós zászló helyett a székely lobogó legyen, itt az ülésteremben pedig szintén kerüljön eltávolításra az Európai Uniónak mint egy birodalomnak a zászlaja. Nem reménytelen tehát akár az előbbi, akár az a kérésünk, hogy még az Országgyűlés legreprezentatívabb kisebb terméből, amely a plenáris ülésterem után következik, ez a Delegációs terem a főlépcső vonalában; az épület tengelyvonalában található az a legünnepélyesebb terem, ahol a Házbizottság is tartja üléseit, ahol egy európai uniós zászló előtt foglalja el helyét a házelnök a Házbizottság ülésein - még eltávolításra vár az Európai Unió zászlaja.
Miért szeretnénk ezt? Azért, mert azt gondoljuk, hogy tulajdonképpen ezzel a javaslatunkkal lehetne helyreállítani a törvényes rendet, mert a jelenlegi, de pláne a korábbi házvezetések, megkerülve a jogalkotói szándékot, egyfajta túlbuzgóságból tették ki az Országház épületére az Európai Unió zászlaját, hiszen az Alaptörvény 1. cikk (1) bekezdése alapján az Országgyűlés a nemzeti szuverenitásunkat megtestesítő legfőbb népképviseleti szervünk, így ott különösen indokolatlan egy idegen zászló. Ráadásul az európai uniós csatlakozással összefüggő törvény nem tette kötelezővé, sőt kifejezetten kivételt fogalmazott meg az Országház épületével kapcsolatban, amikor az európai lobogó használatát sajnos kötelezővé tette egyes közintézményeken. Ezért mondjuk azt, hogy ha már a jogalkotó, még az akkori jogalkotó is képes volt egy kivételt megfogalmazni - itt egy 2004-es törvényről van szó, és MSZP-SZDSZ-es regnálásról beszélünk, akkori időszakról, és a jogalkotó még akkor is egy kivételt fogalmazott meg -, és azt mondta, hogy csak a magyar zászlónak van helye a nemzetünk szuverenitását legfőképpen megtestesítő legfőbb népképviseleti szerv épületén, akkor azt gondolom, rendkívül túlbuzgó és a jogalkotói szándékot is megkerülő az a már csak egyre kisebb mértékben meglévő gyakorlat, ami azonban még az Országház Delegációs termében, mint a plenáris üléstermet követő legrangosabb helyiségben még mindig tapasztalható, és amely előtt foglalja el a helyét ünnepélyesen a Házbizottság ülésein például Kövér László is. Azt gondolom, hogy indokolt volna ezen változtatni.
Murányi Levente ’56-os szabadságharcos, aki az előző ciklusban képviselője is volt a Jobbiknak, volt az, akivel az európai uniós csatlakozásunk évfordulóján, 2012. május 1-jén figyelemfelkeltésként szimbolikusan eltávolítottuk - illetve nemcsak szimbolikusan, hanem ténylegesen is - az Európai Unió zászlaját az Országház egyik társépületéről, a Képviselői Irodaházról, mert fel akartuk hívni a figyelmet arra, hogy ennek ott bizony egyáltalán nincs helye.
(16.30)
Különösen, hogyha ezt - azt gondolom, szimbolikus dolog - egy ’56-os elítélt tette meg, hiszen az ’56-osok voltak, a pesti srácok, akik, rendkívül büszke vagyok rá, hogy ilyen leleményességről tanúbizonyságot téve kivágták az önkényuralmi jelképet tulajdonképpen a magyar nemzeti lobogóból 1956-ban, így azt gondolom, hogy egy újabb világbirodalom zászlaját semmiképp sem lehet megtűrnünk, főleg a nemzetünk szuverenitását legfőképp megtestesítő épületen. Ezért abszolút elfogadható ez a lépés.
Számunkra minden nemzet szimbóluma, lobogója szent dolog, de az Európai Unió nem egy nemzet, az egy ugyanolyan birodalom, mint amilyen a Szovjetunió volt, abból a szempontból, hogy a nemzetállamok felszámolására törekszik. Ezért én azt gondolom, hogy lehet persze akár Gaudi-Nagy Tamás lépését is talán túlzónak találni, néhányan így vélekednek arról, amikor ő eltávolította innen és kidobta az Országház ablakán az Európai Unió zászlaját, azonban én azt gondolom, hogy helyénvaló, ha fölhívjuk a figyelmet arra, hogy az Országgyűlésben semmi keresnivalója nincs az Európai Unió zászlajának. Pont most, amikor tárgyaltuk hazánk egyik legnagyobb problémáját, a kivándorlást, amikor látjuk azt, hogy az Európai Unió általi gyarmatosításunk vezet oda, hogy már több mint félmillióan elhagyták az országunkat, akkor igenis ki kell mondani, hogy ennek a birodalomnak a zászlaját nem kell megtűrnünk.
Tehát nemcsak szimbólumok és szimbolikus határozati javaslatok kellenek ide, mint most a magyar zászló és címer napjáról, sőt elsősorban nem ezekre volna szükség, pláne nem ilyen formában, ahogy azt már vezérszónokunk, Szávay István elmondta, hanem szükség volna érdemibb intézkedésekre, amilyen érdemi intézkedés volt valóban, hogy - egyébként éppen Szávay István javaslatára - a házelnök intézkedett, hogy a székely lobogót tegyék ki az európai uniós zászló helyére, azok után, hogy sajnos Romániában tulajdonképpen elkezdték üldözni a székely önrendelkezésnek e jelképét.
Végezetül engedjék meg, hogy röviden ismertessem a házelnöknek írt, a Jobbik-frakcióvezető által küldött levelet, amelyben, azt gondolom, kicsit összeszedettebben felsorakoztatja azokat az érveket, amelyek bizonyos szempontból még máig aktuálisak, hiszen egyrészt Kövér László a mai napig nem mondta ki kerek perec, hogy itt az Unió zászlaját az ő házelnöksége alatt többé nem fogjuk látni, és ugyanígy a székely zászlóról sem tudjuk, hogy nem csak egy ideiglenes intézkedés-e. Másrészt, ahogy említettem, a Delegációs teremben a mai napig megtalálható e gyarmatosító birodalom zászlaja.
2012 májusában fordult Vona Gábor frakcióvezető a házelnök úrhoz, amiben felhívta a figyelmet az alábbiakra:
„Az Alaptörvény 1. cikk (1) bekezdése alapján az Országgyűlés a nemzeti szuverenitásunkat megtestesítő legfőbb népképviseleti szervünk. Léte kizárólag a magyar állampolgárok akaratának köszönhető. Döntéseiért a magyar állampolgároknak tartozik felelősséggel. Az Országgyűlésnek mint ezeréves államiságunk egyik szimbólumának létezése nem függvénye az egyes nemzetközi szervezetekben, így az Európai Unióban betöltött tagságunknak, ezeket a szervezeteket születésében jóval megelőzte, és minden bizonnyal túl is éli majd.
Az Európai Unió mellett más nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ, illetve a NATO is rendelkeznek önálló jelképekkel, köztük zászlóval és lobogóval. Ezen szervezeteknek Magyarország különböző megfontolásokból ugyancsak tagja, de szimbólumaikat mégsem használjuk középületeinken vagy azok előtt nap mint nap.
Az Európai Unió közjogilag nem több ezen nemzetközi szervezeteknél, így például nem olyan önálló állam, amelynek Magyarország csak egy korlátozott szuverenitással rendelkező tagállama volna. Ennélfogva kizárólag saját döntésünkön múlik, hogy az Unió jelképeit középületeinken megjelenítjük-e vagy nem.
Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvényben a jogalkotó úgy döntött, hogy az Országgyűlés esetében az európai zászló, illetve az európai lobogó használatát nem teszi kötelezővé. Ez a döntés nem példa nélküli. Az európai közösségek egyik alapító atyjának számító Németország például egészen 2008-ig nem tűzte ki, és akkor is csak kivételesen, a május 9-i Európa-napon az európai zászlót a berlini Reichstag tetejére.
Álláspontunk szerint indokolatlan és szükségtelen a magyar államisággal vajmi kevés közösséget mutató európai zászlót az Országgyűlés épületein - vagy akár még a mai napig a Delegációs teremben - állandó jelleggel megjeleníteni.”
Erre tekintettel indítványozta Vona Gábor, hogy az Országgyűlésről szóló törvény egyik pontja értelmében rendelkezzen úgy, hogy ne kerüljön megjelenítésre az Unió zászlaja.
Azt is kértük továbbá, amivel a beszédemet is kezdtem, hogy figyelemmel arra, hogy az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése a magyar zászló történelmileg kialakult más formáinak használatát is megengedi, javasoltuk, hogy az Országgyűlés épületeire, illetve akár itt az ülésteremben is lehetne, hogy az Alaptörvény I) cikk (1) bekezdésében meghatározott, magyar címert is tartalmazó zászló kerüljön kihelyezésre.
Ki kell mondani tehát az Európai Unió zászlajának eltávolítását az Országház épületéről, épületéből, nem pedig csak ilyen tessék-lássék, fű alatti megoldásokkal kellene rendezni, hiszen ha 2004-ben egy MSZP-SZDSZ-es többség nem szégyellte kimondani, hogy az Országgyűlés esetében kivételt lehet tenni, akkor Kövér Lászlónak is kell lennie annyira bátornak, hogy kimondja, hogy igen, a Magyarország nemzeti szuverenitását legfőképpen megtestesítő szerv, az Országgyűlés épületén és épületében nincs helye az Európai Unió zászlajának.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
