Megemlékezés a bányásznap alkalmából

Teljes szövegű keresés

Megemlékezés a bányásznap alkalmából
Tisztelt Képviselőtársaim! Neves napokat jelez a naptár. Szombaton gyermekeink, unokáink a Mikulást várják, a felnőttek pedig Szent Miklósra, Myra püspökére emlékezhetnek.
Holnap Szent Borbála, a bányászok, kohászok és tüzérek védőszentjének napja lesz. Ebből az alkalomból köszöntöm a bányásztársadalmat, és kérem, hogy rójuk le tiszteletünket a múlt és a jelen bányászainak áldozatvállalása előtt. Holnap a bányásznap alkalmából arra emlékezünk, hogy hazánkban hosszú évszázadokon át a bányászat és a kohászat volt a nemzetgazdaság legstabilabb alappillére.
Talán kevesen tudják, hogy már a XIII. században a kontinensen termelt arany öthatodát, az ezüst egynegyedét a mi országunk adta, és még az 1770-es években is az állami bevétel 30 százaléka a felvidéki és az erdélyi bányászatból, kohászatból származott.
Nemcsak a kitermelt mennyiségre, hanem az akkor felhalmozott tudásra is büszkék lehetünk. Az 1735-ben létrejött Bergschule, a későbbi Bányászati és Erdészeti Akadémia olyan tudásközpontnak számított a XVIII. században, amelyet Európa-szerte elismertek és felkerestek. Selmecbánya ezért is válhatott a magyar bányászélet központjává, a XIX. század végi szakmai szerveződések kiindulópontjává.
(9.00)
(Mirkóczki Ádám elfoglalja a jegyzői széket.)
A hazai bányászélet szempontjából kiemelkedő jelentőségű az 1892-ben ugyancsak Selmecbányán megalapított Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, amely a bányászat és a kohászat érdekében számos javaslattal kereste az egymást követő kormányokat, ráirányítva figyelmüket a szakma kihívásaira és a bányászélet nehézségeire, problémáira.
Az egyesület létrejöttének is köszönhető, hogy a bányásztársadalom az elmúlt 100 évben is képes volt megőrizni hagyományait, képes volt összefogni, önsegélyező egyletet alapítani, kórházat építeni, máig csodált, egyedülálló kulturális értékeket létrehozni akár a művészet, akár azon belül bármelyik ágazat terén.
Az elmúlt több mint egy évszázad alatt azonban Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette hagyományos bányaterületeinek javát, az elmúlt néhány évtized világgazdasági változásainak következtében pedig megmaradt bányái túlnyomó többségének bezárására kényszerült.
Ebben az embert próbáló időszakban különösen fontos volt, hogy a bányásztársadalom értékei, hagyományai, szellemi tudása megmaradjon. Az 1992-ben megalakult Magyar Bányászati Szövetség nemcsak a hagyományok túlélését segítette, hanem azáltal, hogy szakmai tudásával hozzájárult a bányászati kutatások új feltételeinek kialakításához, a termálprogramok beindításához, a bányaerőmű-integrá-cióhoz, a hazai szénbányászat számára komoly segítséget jelentett.
A föld mélyében szunnyadó nyersanyagok még számos helyen nem fogytak ki, a bányászok szaktudása még nem veszett el, csupán a kitermelés vált gazdaságtalanná. Így megmaradt a remény, hogy új technológiák bevezetésével és a felhagyott bányák kapuinak majd újbóli megnyitásával egyszer még érdemes lehet az újramegnyitásra akár mindegyik.
Ebben bízva és ennek hitet adva kívánok a holnapi ünnepi nap alkalmával - bányászköszöntéssel - jó szerencsét.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages