DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem véletlen, hogy úgy említi Szatmáry Kristóf exállamtitkár úr, aki ő maga még nem merte behozni ezt a törvényt, pedig ahogy látható, szerette volna… - mert igazából ez az előterjesztés javíthatatlan. Ez egy durva beavatkozás a piac működésébe, és ezzel a lépéssel rosszul fognak járni a vásárlók. Ez előbb-utóbb áremelkedést fog eredményezni. Azon túlmenően, hogy az a hangzatos célja, hogy a hazai tulajdonúakat és a kicsiket védje, ugyanakkor elemzők véleménye szerint versenyelőnybe kerülhet a Coop, a Reál és a CBA. A CBA-t nem kell bemutatni sem a magyar parlamentben, sem másutt, hogy hova orientálódó, a Fideszhez orientálódó cég. De nem biztos, hogy helyes, ha a kormány, illetve egy-egy politikai irányzat népszerűnek tűnő gondolatok mentén ilyen beavatkozást eszközöl a piacba.
A kormány véleménye szerint a javaslatra azért van szükség, mert szerintük a nagy áruházláncok képesek veszteséges üzemeltetés mellett is alacsonyan tartani az árakat, kiszorítva ezzel a kis hazai boltokat a piacról. Éppen ezért a javaslat szerint az évi 50 milliárd forintot meghaladó árbevételű társaságok nem folytathatják napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmét, azaz nem értékesíthetnek napi fogyasztási cikkeket, ha két egymást követő évben is veszteséggel zárnak.
(19.10)
Ez a lépés azonban szembemegy minden versenysemleges szabályozással. És a javaslat nem részletezi azt sem, hogy vizsgálnák, hogy egy-egy társág mi miatt veszteséges. Korábban is kifejtettem, hogy gazdasági folyamatok következtében, válság időszakában is lehetnek még a nagyáruházak is veszteségesek, ezt a javaslat teljesen figyelmen kívül hagyja. Ugyanakkor nem érthető, hogy miért mentesül négy évig az újonnan alapított hipermarket vagy diszkontlánc a nyereséges működés kötelezettsége alól. Tehát ez már egy belső ellentmondása ennek a törvényjavaslatnak, amit ebből adódóan az MSZP ellenez.
A lépések miatt a tervezet elfogadása esetén beruházások maradhatnak el. Önök az úgynevezett plázastoppal, ami alól persze több felmentést adtak, de azért mégiscsak kitették az országra az „Áruházat építeni nem lehet!” táblát, több ezer munkahelybővítés maradt el szakértői becslések szerint. Jelenleg a nagy áruházláncok több ezer embert foglalkoztatnak, az alkalmazottak lesznek az elsők, akik megéreznék ezeket a szabályozásból eredő megszorításokat.
Tehát ez a javaslat összevetve - bár tudom, elnök úr, nem tartozik szorosan a napirendhez - a vasárnapi zárva tartás követelményével olyan beavatkozás a piacba, aminek végső soron a vásárlók, a fogyasztók, azaz mi látjuk a kárát, magasabb árak és kisebb elérhetőség folytán. A következő, akik megszenvedik, az a több ezer, a munkáját veszélyben látó dolgozó, amire semmi biztosíték nincs, hogy a hat napon is szükség lesz a munkájukra.
Tehát, képviselő úr, ne gondolja, hogy ez a szabályozás, azon túl, amit önök egy jól behatárolható, önöket támogató kör érdekében tesznek, a vásárlók, így szélesebb értelemben a magyar nép érdekét szolgálja. Ez burkoltan az árak emelkedéséhez, a szolgáltatás csökkenéséhez vezet.
Különösen, ha hozzávesszük, hogy önök - szintén a minőség javítása érdekében - 6 százalékos felügyeleti díjat vetnek ki bizonyos élelmiszerekre, ami szintén becslések szerint a forgalom egyharmadát teszi ki. Ez a 27 százalék fölött még egy 6 százalékos olyan díj, amiről önök azt mondják, hogy nem forgalmi adó, de mégis adó, mégis be kell fizetni, és mégis árat fog emelni.
Tehát mi úgy látjuk, hogy ezek a lépéseik nem szolgálják a fogyasztók érdekeit, a piac átrendezését szolgálják, végső soron az ellátás színvonalának, minőségének, árszínvonalának a romlását fogják eredményezni. Mindezek miatt mi ezt nem támogatjuk.
Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)
