ORBÁN GÁBOR,
ORBÁN GÁBOR,
ORBÁN GÁBOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. (Zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat elsődleges célja az Európai Unió pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó új irányelveinek átültetése, egyes korábban elfogadott irányelveknek való pontosabb megfelelés biztosítása, a pénzügyi közvetítőrendszer, a pénzügyi szektor hatékony működését szolgáló rendelkezések kialakítása, valamint mindezekkel összefüggésben a jogszabályok koherenciáját biztosító módosítások, pontosítások átvezetése.
Mint az önök előtt ismeretes, az új hitelintézeti törvény ez év január 1-jével lépett hatályba. Ebben jelentős szabályozási változások történtek. A bankokra vonatkozó szabályozás azóta is folyamatosan alakul, ebbe a sorba illeszkedik ez a most benyújtott törvényjavaslat. Ennek az egyik meghatározó eleme - ha nem a legfontosabb része - a betétbiztosításra vonatkozó szabályozás módosítása.
(9.40)
Nagyon fontos modernizációs, ügyfélbarát és fogyasztóvédelmi intézkedéseket tartalmaz. Az Európai Parlament és a Tanács ez év április 16-án fogadta el a betétbiztosítási rendszerekről szóló új irányelvet. Az új irányelv egy 1994-ben hatályba lépett szabályozást vált fel azzal a céllal, hogy a betétesek az egész Európai Unióban egységes védelemben részesüljenek, és fokozza a bankrendszer stabilitását. A betétesek egységes védelme érdekében az irányelv közös követelményeket állapít meg a betétbiztosítási rendszerekkel szemben. Szokás ezt a bankunió egyik pillérének is tekinteni.
Magyarországon az Országos Betétbiztosítási Alap 1993-ban kezdte meg a működését. Forrásait alapvetően a betéteket gyűjtő hitelintézeti rendszer a minden évben felmerülő, szükség esetén rendkívüli díjfizetéssel biztosítja. Amennyiben az alap pénzeszközei nem elegendők a fizetésképtelenné vált hitelintézet betéteseinek kártalanítására, az OBA készfizető állami kezesség mellett hitelt is felvehet vagy kötvényt bocsáthat ki. Az OBA a betétesekkel szemben fennálló kártalanítási kötelezettségét eddig minden esetben saját pénzeszközeiből, hitelfelvétel nélkül, az előírt kártalanítási határidőn belül teljesítette.
Ennek a benyújtott törvényjavaslatnak az OBA-ra vonatkozó új szabályai módosítják a betétbiztosítás alá tartozó betétek körét, kiegészítik a hitelintézetek betétbiztosítással kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó előírásokat és az OBA finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket is. Szeretném hangsúlyozni ez utóbbit, a finanszírozás szabályozását, amely kiemelt jelentőséggel bír; annak meghatározása, hogy a hitelintézetek hogyan biztosítsák az OBA számára a kártalanítási kötelezettséghez szükséges forrásokat, alapvető fontosságú. Fontos, hogy az OBA előzetesen összegyűjtött pénzeszközökkel rendelkezzen, és amennyiben ennek egy részére szükség van a kártalanítás során, tehát felhasználják az OBA forrásait a betétesek kártalanítása érdekében, akkor ennek a fokozatos újrafeltöltése megtörténjen, ez rendesen szabályozva legyen. Ez az irány, ez az elv eddig is érvényesült hazánkban, tehát elmondhatjuk, hogy ilyen értelemben előtte jártunk az európai uniós szabályozásnak, érdemi változást ebben nem hoz az új szabályozás, tehát nem egy elvi változásról van szó, hanem összehangolásáról a hazai betétbiztosítási szabályozásnak az új betétbiztosítási irányelvvel.
A törvényjavaslat ezzel összhangban módosítja a díjfizetésre vonatkozó szabályokat annak érdekében tehát, hogy az alap pénzeszközei arányban legyenek az alap kötelezettségeivel. Hogy néz ki ez konkrétan? Az általam elmondott magas szintű védelem azt követeli meg, hogy az OBA vagyona tíz év alatt elérje a törvényben meghatározott célszintet. 2024-re tehát el kell érni a felhalmozott eszközöknek az OBA-ban mint alapban lévő pénznek a kártalanítási kötelezettség alá eső betétek 0,8 százalékát. Amennyiben az OBA vagyona a célszint első alkalommal történt elérését követően jelentős mértékben csökkenne, akkor a rendszeres befizetések összegét kell olyan szinten megállapítani, hogy újabb 6 éven belül elérjük a célszintet ismét.
A törvényjavaslat emellett a betétek körét is szélesíti, mint már említettem, kiterjeszti a betétbiztosítást az 500 ezer eurónál alacsonyabb éves költségvetéssel rendelkező önkormányzatok betéteire, tekintettel arra, hogy egy ilyen viszonylag kicsi önkormányzat esetében nagyon súlyos likviditási gondot okozhat egy-egy pénzintézet működési zavara esetén a betétek befagyása.
Az új irányelv szabályaival összhangban kizárásra kerülnek a kártalanításból a hitelintézetek által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő, tehát kötvény jellegű értékpapírok, azzal, hogy ami már ki van bocsátva, amíg le nem jár, arra még vonatkozik a védelem. 2010. január 1-je óta, talán ez mindenki számára ismert, 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeg a kártalanítás felső összeghatára. Ez a törvényjavaslat egyes esetekben rövid átmeneti időre lehetővé teszi magasabb, 150 ezer eurónak megfelelő forintösszeg mint kártalanítási összeghatár alkalmazását. Ilyen eset lehet például, ha egy magánszemély lakóingatlan eladásából, végkielégítésből vagy biztosításból származó pénzösszeget helyez el. Viszont itt a kártalanítás feltétele az, hogy a betétes külön számlát nyisson, és igazolja a hitelintézet felé a betét forrását.
A törvényjavaslat emellett módosítja a kártalanítás teljesítésére vonatkozó határidőt is annak érdekében, hogy a betétesek minél előbb hozzájuthassanak a követeléseikhez. A gyors kifizetés eddig is kiemelkedően fontos volt a betétesek bizalmának fenntartása érdekében, ezután ez még hatékonyabban működhet majd.
A kifizetési határidő fokozatosan a jelenlegi 20 munkanapról 7 munkanapra csökken 2024-ig. Egyúttal megszűnik a meghosszabbításra vonatkozó lehetőség is. Fontos megjegyezni, hogy az OBA működése az eddigi tapasztalatok alapján ennek a határidő-rövidítésnek már viszonylag jó feltételekkel indul neki. Már most is jellemző, hogy 20 napnál lényegesen rövidebb határidővel megtörténtek a kifizetések. A javaslat meghatározza azt is, hogy milyen esetekben lehet hosszabb ennél az előírtnál a kártalanítási időtartam. Például ha bizonytalan, hogy az érintett személy egyáltalán jogosult-e a kártalanításra, vagy a betét maga jogvita tárgyát képezi, ha a betétre magasabb kártalanítási összeghatár vonatkozik, akkor előfordulhat, hogy a törvényben meghatározott határidőn túlnyúlhat a kártalanítás időtartama.
Említettem, hogy a törvényjavaslat kiemelt hangsúlyt fektet a betétesek jobb tájékoztatására. A betétesek egységes tájékoztatása érdekében melléklet tartalmazza a tájékoztatásra vonatkozó formanyomtatvány tartalmi elemeit. A tájékoztatót nemcsak az új betéteseknek kell átadni, hanem a betéttel már rendelkező fogyasztók számára legalább évente egyszer rendelkezésre kell bocsátani. Mivel az elektronikus megoldások elterjedtek már az ügyfelek körében a banki szolgáltatások igénybevételekor is, természetesen, ha a betétes internetes banki szolgáltatást használ, akkor elegendő a tájékoztatást elektronikus úton megadni.
Tisztelt Országgyűlés! A betétbiztosításról átevezve a törvényjavaslat egy másik súlyponti elemére, ismét a tőkepiac szabályozásáról szeretnék pár szót szólni, ami ebben a törvényjavaslatban testet ölt. Annak, aki régóta ül ezekben a padsorokban, talán már unalmas, hogy megint törvényjavaslattal jövünk a hazai tőkepiaci szektor megfelelő működésének biztosítása érdekében, illetve teljesítjük az ezzel kapcsolatos európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinket, de a helyzet az, hogy az uniós egységes piac szempontjából fontos, hogy álljuk a versenyt, és hogy erősödjön a hazai tőkepiac.
(9.50)
Ezen a területen az Európai Unióban nagyon nagy hangsúly van. Folyamatos a jogalkotás a minél egységesebb, harmonizáltabb jogszabályi környezet érdekében. Az Európai Unió keretein belül ehhez kell nekünk is felzárkózni, illetve sok esetben a meglévő szabályozásunkat hozzáigazítani. A tőkepiaci folyamatokba való bekapcsolódás, a hazai tőkepiaci szereplők tevékenysége ma már az uniós piacon való jelenlétet is magában foglalja, emiatt muszáj, hogy megfeleljünk az európai uniós jogszabályoknak. Ez nemcsak egy jogi parancs, hanem az itt tevékenykedő vállalkozások érdeke is, hogy ez így történjen. A hazai szabályozás csak akkor megfelelő, ha segít abban a hazai piacon tevékenykedőknek, hogy bekapcsolódhassanak az uniós piaci folyamatokba, ha a tagállami határokon átnyúló tevékenység végzésének megteremtjük a feltételeit. Csak így érhető el, hogy versenyképes hazai vállalkozásaink legyenek.
A folyamatos uniós szabályalkotás következtében a hazai megfeleltetés is folyamatos kell hogy legyen, ezért szólunk itt ennyit ebben a Házban a tőkepiaci szabályozásról. Ez a megfeleltetés egyébként a legtöbb esetben egyre inkább jelenti a hazai jogszabályok hatályon kívül helyezését, tehát nem új szabályozást, hanem inkább a szabályozás megszüntetését. Mivel az irányelvek helyett egyre gyakoribb, hogy rendeleti szinten szabályozza az Európai Unió ezeket a kérdéseket, amelyek közvetlenül hatályosulnak a magyar jogban is, tehát itt már a törvények ilyen értelemben okafogyottá válnak. Arról van inkább szó, hogy az egységes európai szabálykönyvet alkotó rendeletek hazai joggal való illeszkedését teremtjük meg ilyenkor.
Ez a helyzet az év szeptemberében hatályba lépett értékpapír-kiegyenlítés javítására és a központi értéktárakra vonatkozó rendelet esetében is. Az e rendelettel való összhang megteremtése érdekében a tőkepiaci törvényben tettük meg a szükséges módosításokat, illetve a hatályon kívül helyezésre vonatkozó javaslatainkat. Ezek elsősorban a központi értékpapír-nyilvántartást és a központi értékpapír-számlavezetést végző Központi Értéktárat érintik, annak engedélyezése és működése tekintetében segítik elő az értékpapír-kiegyenlítési folyamatok zavartalanságát, valamint az egységes uniós normáknak való megfelelést, az annak megfelelő működést.
Az Unióban az egyik fontos hívó szó a transzparencia. Sok területen, így a tőkepiaci folyamtokban is az egyes szereplők tevékenységének átláthatósága érdekében a tőkepiaci törvény néhány további módosítása is szükségessé vált. Emellett az előterjesztés biztosítja a hazai jogrendbe már átültetett alternatív befektetésialap-kezelőkre vonatkozó szabályozásnak, irányelvnek való pontosabb megfelelést is. Ez azért kell, hogy a befektetési alapok, alapkezelők még hatékonyabban működhessenek.
A befektetési vállalkozások, illetve az árutőzsdei szolgáltatások, szolgáltatók szabályozását érintő pontosításokra pedig elsősorban a hitelintézeti törvényben foganatosított változtatások miatti rendelkezésekkel való összhang megteremtése érdekében került sor. A hitelintézetek uniós szabályozásában is folyamatos a jogalkotás. Ez vonja maga után, hogy a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók jól tudjanak illeszkedni az új hitelintézeti szabályozáshoz.
Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat több lényegi változtatást tartalmaz a felügyeleti biztos intézményére vonatkozó szabályok tekintetében is. A hatályos rendelkezések szerint, ha a felügyelt intézményhez kivételes intézkedésként felügyeleti biztos kirendelésére került sor, a biztos átvette az intézmény teljes irányítását, az igazgatósági tagok nem gyakorolhatják a törvényekben és az alapszabályokban megállapított jogaikat és kötelezettségeiket. A jövőben ugyanakkor lehetőség lesz arra, hogy a felügyeleti biztos csak egyes jogköröket vegyen át, tehát a menedzsment, az igazgatóság tagjai bizonyos hatásköröket fenntarthassanak, hogy a felügyeleti biztosokkal együttműködésben tudják rendezni az intézmény sorsát.
Szintén változik, a felügyeleti biztosnál maradva, a felügyeleti biztosként kirendelhető személyek köre. Jelenleg a hatályos szabályozás szerint kizárólag az intézmények felszámolását végző nonprofit gazdasági társaság volt kirendelhető, amely kijelölte az adott intézménynél a biztosként eljáró személyt. A jövőben ugyanakkor az új szabályozás értelmében arra is mód nyílna, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatkört ellátó munkavállalója is kirendelhető legyen. Ebben az esetben a felügyeleti biztos az MNB által is utasítható lesz azzal, hogy a biztosi minőségében okozott károkért értelemszerűen az MNB felelősséget kell hogy vállaljon.
Tisztelt Ház! Egy utolsó mondatot engedjenek még meg! Azt szeretném megemlíteni, hogy az uniós előírások hazai jogszabályi környezetbe történő adaptálása az érintett szereplőkkel egyeztetve valósult meg, figyelembe véve mind a szabályozott szektor további hatékony és biztonságos működésének igényét, mind a befektetői, fogyasztói szabályozói és piaci igényeket. Úgyhogy még egyszer a benyújtott törvényjavaslat céljáról egy összegző mondatot, ha mondhatok, akkor az a betétesek védelmének erősítése, a pénz- és tőkepiaci szabályozás hatékonyságának növelése, az európai uniós jogrenddel való illeszkedés megteremtése és olyan szabályozás kialakítása, ami ügyfélbarát, fogyasztóbarát pénzügyi környezetet eredményez.
Kérem ezért önöket, hogy szíveskedjenek a beterjesztett törvényjavaslatokat támogatni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
