DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés, azt gondolom, a legfontosabb törvény, amit az Országgyűlés tárgyalni tud az adott évben. Van is egy előre elhatározott mondandóm, de szocialista vezérszónokok után megszólalva az ember nem teheti meg, hogy ne reagáljon azokra az állításokra, amelyeket hallottunk.
Burány képviselő úr azt mondja: köszöni szépen, a gazdaság rosszul van. Mi emlékszünk arra a gazdaságra, amikor a GDP 7 százalékkal csökkent az önök áldásos működése kapcsán. Most ez a GDP ebben az évben várhatóan 3,4 százalékkal fog növekedni. Ebben a helyzetben mondja az előttem szóló úr, hogy a gazdaság köszöni szépen, rosszul van. Lehetne sokkal jobb állapotban, ha nem abból a nagyon mély pontból kellene a gazdaságot felemelni, ahova önök juttatták. (Lukács Zoltán: Még több sertéstelepet!)
Azt látom, hogy a szocialisták még a költségvetési törvény vitája során is szimbolikus vitákat folytatnak velünk. (Lukács Zoltán: Bizony, ilyenek vagyunk!) Meggyőződésem, hogy a szocialisták vezérszónokának leghangsúlyosabb mozzanata nem itt a pulpituson történt, hanem amikor két képviselőnő behozott két zászlót az egyébként rengeteg zászló mellé, aztán a teremőrök ezt eltávolították. Még egy költségvetés vitája során is szimbolikus vitákat folytatnak, ahelyett, hogy lényegi kérdésekről akarnának ilyenkor beszélni. Nemzethalált vizionálnak, ugyanakkor tudják jól, hogy csak három választás volt ebben az országban, megmérték az önök gondolkodását a választók, és háromszor utasították el önöket elég nagy arányban, kétharmados arányban. Ugyanis amikor költségvetésről beszélünk, hiába akarnak önök szimbolikus kérdésekről beszélni, ezeket a kérdéseket, amelyekről itt beszélünk, értik a választók. Lehet, hogy ennek a bonyolult törvénynek, vaskos törvényről van szó, a teljes összefüggésrendszerét a választó nem érinti, de sok lényegi kérdést minden választó megért. Akkor is megérti ezeket az ügyeket, ha önök megpróbálják félretájékoztatni őket. Ennek a legjobb példája Tóbiás képviselő úr megszólalása volt a kafetéria kapcsán.
Elfogadtuk az adótörvényeket. Mindannyiunk számára világos, hogy a kafetéria szabályrendszere semmilyen módon szinte nem változik (Dr. Harangozó Tamás Attila: Szinte!), erre itt azt hallottuk Tóbiás képviselő úrtól, hogy felforgatjuk ezt a rendszert. Ezért mondom itt el a televíziónézőknek is, hogy a változás mindössze annyi, hogy 500 ezer forint helyett 50 ezer forinttal kevesebb kafetériához jutnak azok a kevesek, akik eddig 500 ezerhez jutottak. 200 ezer forintig - a dolgozók, a közszolgák jó része ebbe a kategóriába tartozik - semmi nem változik a kafetériaellátásban. Fölötte SZÉP-kártyára fordíthatják a cégek, a vállalatok a kafetériarendszert a dolgozók számára.
Mit akart a kormány jelezni? Beszéljünk erről is teljesen világosan! A kormány hosszú törekvése az, hogy ne jegyeket kapjanak a dolgozók, a kafetériát így is érthetem, hanem bért kapjanak. Ezért teszünk jelzéseket arra vonatkozóan, hogy az emberek zsebében egyre több bért szeretnénk látni. Lehet, hogy gyors volt ez a lépés, amire eredetileg a kormány elszánta magát, amikor változtatni akart ezen a rendszeren, de nem tesszük, az Országgyűlés ezzel nem értett egyet, tehát azt tudom mondani a televíziónézőknek és önöknek, tisztelt képviselő hölgyek és urak, hogy a kafetéria rendszere semmilyen módon nem változik (Dr. Harangozó Tamás Attila: Szinte!) érdemben a következő évben.
Ezek után térjünk rá az előttünk lévő törvényjavaslatra, amelyről már eddig azt állítottam, hogy ez a legfontosabb törvény, amelyet az Országgyűlés egy adott évben tárgyalni tud. Miért gondolom a legfontosabbnak, sok más törvény fontosságát is elismerve? Mert erről azt gondolom, hogy egy ilyen törvény a kormány társadalompolitikai filozófiáját mutatja meg, itt igazolja a kormány azt, hogy amire a választóktól felhatalmazást kapott, azt költségvetési eszközökkel is teljesíteni akarja. Más szóval, azt is mondhatnám, hogy a költségvetési törvény megmutatja azt, hogy a jövedelemmel rendelkező különböző jövedelemtulajdonosok között milyen átcsoportosításokat kíván nyilvánvalóan politikai célokkal az állam végrehajtani, az állam mint jövedelemtulajdonos, a vállalatok mint jövedelemtulajdonosok és a magánszemélyek mint jövedelemtulajdonosok között.
De talán egy másik metszetben vizsgálva ezeket a kérdéseket még jobban megvilágíthatják a kormány szándékát, ha azt nézzük, hogy különböző társadalmi csoportok között milyen jövedelemátcsoportosítás történik egy költségvetési törvényben az adótörvények és a támogatáspolitika felhasználásával. Azt fogom vizsgálni a megszólalásaim során, hogy a legizgalmasabb társadalmi csoportokat, a középrétegeket, a nyugdíjasokat vagy a nehéz helyzetben lévőket hogyan értékeli a következő évi költségvetés.
Mielőtt ezekre az eszmefuttatásokra sort kerítenék, azt kell előre rögzítenem, hogy az Állami Számvevőszék is vizsgálta azt, hogy a költségvetési törvény megfelel-e az Alaptörvénynek, megfelel-e az államháztartási törvénynek, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvénynek, sőt az 549/2013. EK-rendeletnek is. Az Állami Számvevőszék azt állapította meg, hogy megfelel ezeknek a jogszabályoknak.
Ez azért fontos, és itt csak az Alaptörvényre utalok, mert amióta az Alaptörvényünket elfogadtuk, tudjuk jól, hogy ennek van egy vaskos közpénzügyi fejezete, az Alaptörvénybe iktattuk az adósság fékrendszerét, az Alaptörvény szintjén is gátat akarunk szabni az ország eladósodottságának, annak az eladósodottságnak, amit a szocialisták a kormányzásuk alatt idéztek elő, és ennek az eladósodottságnak a kezelése az egyik legfontosabb sorskérdés az elkövetkezendő időszakban is.
Ha már szóba hoztam ezt az európai uniós rendeletet, azt kell mondanom önöknek, hogy a hiány kapcsán, az adósságszámtan kapcsán, a GDP-adatok számítása kapcsán hoz új szabályrendszert ez az európai uniós rendelet. Ezeket mind betartva igaz az, hogy az államadósságunk 2014-ben a GDP arányában 76,5 százalékon fog állni, és terveink szerint 2015 végén 0,9 százalékponttal tovább fog csökkenni, azaz 75,4 százalékon áll majd. Igen, az év végén, ahogy Burány képviselő úr erről hosszasan beszélt, mert nyilvánvalóan az év vége az a nap, amikor ezeket a mutatókat minden európai statisztikai rendszerben mérni kell. Ez egy szerény, de nagyon fontos csökkenése az államadósságnak. Meg kell említeni megint, hogy viszonyítási pontunk legyen, hogy az államadósság azért 82 százalékon is állt az önök áldásos működése következtében. Tehát onnan (Burány Sándor: 84!) tornáztuk le ezt az államadósságot.
Az Állami Számvevőszék, amikor az értékelését megteszi, szól arról is, és megnyugtatóan szól ebben az évben is, hogy a bevételi és a kiadási előirányzatok milyen teljesülését várja, pontosabban arról szól, hogy ezeket az előirányzatokat mennyire tartja megalapozottnak.
(11.50)
Az Állami Számvevőszék jelentéséből olvasom, hogy a bevételi oldal 71,9 százalékát teljesen megalapozottnak mondja, 26,9 százalékát mondja részben megalapozottnak, és mindössze 1,2 százalékát sorolja a nem megalapozott körbe. A kiadási oldalon még biztatóbb számokat olvasok. 93,38 százaléka a kiadásoknak megalapozott, 6,5 százaléka részben megalapozott, és említésre se érdemes az, amit nem megalapozottnak gondol, ez 0,04 százalék. Ez azt mondatja nekem, hogy a költségvetés reális lábakon áll, jól megtervezett, és illeszkedik abba a költségvetési gondolkodásba is, amit a kormány 2010 óta töretlenül képvisel.
Azt gondolom, hogy érdemes megnézni azt a pillanatot is, a jelenlegi pillanatot, hogy 2014-ben hogy áll a gazdaság, hogyan gondolkodhatunk jelenleg a gazdaságról, hisz pár hónappal vagyunk év vége előtt, és a gazdaság mostani kilátásai nyilvánvalóan alapvetően már meghatározzák a jövő évi mozgáslehetőségeinket, amire ennek a költségvetésnek építenie kell.
Ha a jelenlegi helyzetet nézem, akkor nyilvánvalóan pontos tükörképet ad nekünk az a számrendszer, amit itt a sajtó nemrég publikált, hogyan teljesít a harmadik negyedévben a magyar gazdaság. 3,2 százalék a harmadik negyedévben a magyar gazdaság növekedése.
Ez a növekedés európai összevetésben még mindig igen tisztességes, mert az Európai Unióban ezzel a harmadik helyen vagyunk. Megjegyzem, a legtöbb elemző a harmadik negyedévben 2,9 százalék növekedést jósolt, ezzel szemben van 3,2 százalék növekedés a mai gazdaságban.
Az autóipar az építőipar mellett a tercier szektor, tehát a szolgáltató szektor húzza a növekedést. Ez pedig másként nem értékelhető, mert ez az utóbbi az örvendetes, mert azt, hogy az autóipar teljesít, eddig is tudtuk, hála istennek, hogy az agrárium tavaly egy jó évet futott, és idén is jól teljesített, azt látjuk meg reméljük is, de hogy a szolgáltató szektor többet produkál, az már egy érdemi, kellemes meglepődés számunkra. Ez azt jelenti, azért tud növekedni felfogásunk szerint a szolgáltató szektor, mert a lakosság többet költ, több szolgáltatást rendel meg. Ezt csak akkor tudja megtenni, ha több a jövedelem a családok kezében, egyre több a foglalkoztatott, a több foglalkoztatott többet költ, sőt azt is mondhatnám, hogy talán az elhalasztott fogyasztásaikat is most veszik meg a családok. Ennek az együttes értékelése azt mondatja számomra, hogy a 3,2 százalék növekedés belső szerkezete is ezért egészségesebb, és ez optimizmusra ad okot.
Ha azt vizsgálom, hogy 2010 óta a magyar költségvetés, a magyar kormány milyen célokat szolgált a költségvetésein keresztül, akkor meg kell említenünk azt az elsődleges célt, hogy minden módon növelni akartuk a foglalkoztatottak számát, növelni akartuk az ország versenyképességét, az államadósságot csökkenteni akartuk, és az Alaptörvény értelmében csökkentenünk is kell, és a költségvetés hiányát minden módon 3 százalék alatt akartuk tartani. Ezt azzal tudtuk elérni, hogy különböző strukturális átalakításokat kezdtünk meg, az idei évben folytattunk, és az elkövetkezendő időszakban ezeket a strukturális átalakításokat tovább fogjuk folytatni.
Átalakítottuk az adórendszert. Sokat ostorozzák önök ezt az adórendszert. Én értéknek tekintem azt, hogy csökkentettük a személyi jövedelemadóban lévő terheket, egykulcsos adórendszert vezettünk be, ami munkára és teljesítményre ösztönöz, és ezzel párhuzamosan nyilvánvalóan a kieső adóbevétel pótlására a fogyasztási típusú adókat növeltük.
Átalakítottuk a nyugdíjrendszerünket. Ma egy olyan nyugdíjalappal gazdálkodik az ország költségvetése, amely a nyugdíjak kifizetését garantálja, ellentétben azzal az időszakkal, amikor még a szocialisták kormányoztak. Átalakításokat tettünk az oktatás és a közigazgatás rendszerében, és mindezek együttes eredményeként értük el azt, hogy 2013 júniusára kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól, ahol 2004 óta voltunk, nem Magyarország legnagyobb dicsőségére.
A pénzpiacok is értékelik azt a tevékenységet, amit a költségvetési politikával a magyar kormány elért, hisz mára azt mondhatom, hogy az állampapírhozamok rekordalacsony szintre süllyedtek, a fizetési mérlegünk tartósan pozitív, és mindezek eredményeként tudjuk eredményként felmutatni azt a növekedési szintet, amit már mondtam önöknek, ami 3,2 százalékra várható az idei esztendőben.
A jövő évi költségvetést milyen makroszámokra prognosztizálja a kormány? Ezt a 3,2 százalékos növekedési szintet nyilvánvalóan tartani nem tudjuk. 2,5 százalékra prognosztizáljuk a gazdaság növekedését a 2015-ös esztendőben. Tudomásul kell vennünk azokat a mostoha realitásokat, ami az Európai Unió helyzetét jelenti. Az Európai Unió alig növekszik vagy stagnál. Itt van az orosz-ukrán válság, ami Közép-Kelet-Európának sok gondot okoz. Ennek eredményeként ez biztos, hogy meglátszik a magyar növekedésben is, de még egyszer mondom, az a 2,5 százalék, amire a költségvetés kalibrálva van, messze az európai uniós átlagnövekedés felett van.
Ahogy eddig töretlenül törekedtünk a hiány 3 százalék alatti tartására, ez a 2015-ös költségvetésben is megmutatkozik. A hiányt 2,4 százalékkal tervezzük. Az államadósságot GDP arányában, ahogy említettem, 75,4 százalékra prognosztizáljuk. Fontos, hogy növekedjen a foglalkoztatás. A 2015-ös esztendőben terveink szerint 260 ezer emberrel több dolgozik, mint a válságidőszak kezdetén.
Egy nagyon fontos mutató az is, amivel a költségvetés kalkulálhat, ez pedig a háztartások fogyasztásának növekedése. A jövő évben ez 2,6 százalék. Sok mindenből adódik ez a fogyasztásnövekedés. Csak néhányat említek meg. Örvendetes a pedagógusok bérének töretlen növelése. Ez a 2015-ös esztendőben és az azt követő esztendőben is tartani fog. Elindul 2015-ben a rendvédelmi dolgozókkal kapcsolatos életpálya bevezetése. A 2,6 százalékos fogyasztásnövekedési terveinkben nagyon fontos hangsúlyt jelentenek mindazok az intézkedések, amiket a devizahitelesek kapcsán tettünk vagy teszünk, mert azok a megtakarítások, amiket a devizahitelesek így elérnek, nyilvánvalóan a fogyasztás növekedésében fognak realizálódni. Az idei év szinte nulla százalékos inflációjához képest a jövő évet 1,8 százaléknyi inflációval terveztük meg.
Mi az, ami felfogásom szerint hangsúlyosan jellemzi a jövő évi költségvetést? Az első állításom az, hogy a költségvetés stabil pénzügyi keretet biztosít az ország jövedelemtulajdonosainak gazdálkodásához, és ilyen szempontból kiszámítható jövőt is jelent számukra.
Azt mondhatom, hogy ebben a költségvetésben az az állításunk biztosan visszaigazolódik, hogy a legnagyobb hangsúllyal a családok felé fordulunk, a családokat tekintjük az elsőknek. Értéknek tekintem, hogy továbbra is visszük és őrizzük azt a családi adórendszert, ami európai mércével összevetve is példátlan módon segíti a családok megélhetését és ösztönzi a gyermekvállalást. Ezen a területen sok lépést tettünk, gondoljanak csak a háromgyerekeseknek juttatott adókedvezményekre. Később a rendszert bővítettük azzal, látva azt, hogy kicsi keresetű emberek a családi adókedvezményt nem tudják igénybe venni, ezért terjesztettük ki, a befizetett adók mellett járulékokból is leírhatják a családi adókedvezmény számukra biztosított részét az ilyen nehéz sorsú családok.
(12.00)
Bevezettük a gyed extrát, és ezt folytatni is fogjuk. A házasságkötések ösztönzésére két éven keresztül 120 ezer forint adókedvezményt biztosítunk az első házasoknak. És amit nagyon fontosnak gondolok: 2016-tól kezdődően több éven keresztül évi 2 ezer forinttal növeljük a kétgyermekes családok kedvezményét. Ez összességében 240 milliárd forint családtámogatást jelent az ilyen családoknak.
A devizahitelezés megoldása kapcsán a bankok elszámoltatása, a fair bankrendszer és a forintosítás eredményeként egy egész más bankrendszer fog kialakulni, mint amivel eddig szembesültünk vagy küszködünk, és az egész elszámolás eredményeként további 1000-1100 milliárd forint kerül vissza a magyar családokhoz, ami megint csak a fogyasztásban, a fogyasztás növekedésében fog realizálódni.
A rezsicsökkentést, ami a 2014-es év nagy eredményének tekinthettünk, a 2015-ös esztendőben is tartani fogjuk. A csökkentett rezsiárak a 2015. évben is működni fognak. 2015-ben a munkahelyvédelmi akciótervek 2014-ben megszokott rendszerét is továbbvisszük, sőt kiterjesztjük, mert részmunkaidős foglalkoztatás esetén is megilletik a munkáltatókat azok a kedvezmények, amik korábban csak a teljes foglalkoztatásnál voltak jellemzőek.
Sokan akarták, sokan szerették volna, ezért örömmel tudom mondani a közvéleménynek, hogy új otthonteremtési támogatási rendszert vezetünk be, hozunk vissza - nagyon hangzatos nevet találtak a költségvetés készítői erre -, azt is mondhatnám, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény, rövidebb nevén a csok reményeim szerint sokakat fog érinteni; remélem, a csók sokszor csattan el a 2015-ös költségvetés kapcsán, és sok fiatalnak jelent az otthonteremtésben majd támogatást, már az egygyermekesekre is érvényesülni fog, vagy az egy gyermeket vállalókra, akkor is, ha használt lakást akarnak vásárolni.
Nagyon fontosnak gondolom, hogy a rendvédelmi dolgozók érdekében 44 milliárd forint költségvetési pénz felhasználásával elindul az ő életpályájuk, a pedagógusok esetében pedig ez folytatódik 2017-ig. Az eü-béremelések szerény rendszere továbbmegy 2015-ben, a leghangsúlyosabb terület a háziorvosokat érintő ellátmányok növekedése 2015-ben 10 milliárd forinttal és másik 10 milliárd forinttal majd 2016-ban.
Fontosnak gondolom a miniszterelnök úr tegnap, tegnapelőtt tett megszólalását, ahol egy ilyenfajta életpályamodell bevezetését sejtette, valószínűsítette a teljes szociális szférára, és tudom, hogy az állami szolgálatban dolgozók is várnak egy ilyet, reményeink szerint ez 2016-ban ugyanúgy növekedni fog.
A nyugdíjakat 1,8 százalékkal tervezzük növelni, ahogy eddig is ezt az infláció mértékében tettük, ezt a jövőben is így tervezzük. Ezzel azt mondhatnom, hogy ahogy eddig a négyéves kormányzásunk során a nyugdíjak reálértékének a növekedését megőriztük, ez a jövőben is így zajlik. Ez érték, tudva azt, hogy a szocialisták kormányzásának időszakában a nyugdíjak is csökkentek.
Segély helyett mindenkinek, aki ezt igényli, munkát kívánunk adni. Tehát nem igaz az a szocialista megközelítés, hogy mi a segélyezés rendszerét öncélú módon csökkenteni akarjuk, az erre fordítható összegeket csökkenteni akarjuk. Az igazság ezzel szemben az, hogy a segélyek csak olyan mértékben csökkennek, amilyen mértékben a foglalkoztatást növelni tudjuk. Értéknek tekintjük a közmunkát, ameddig a piac valós munkahelyeket nem produkál, addig az államnak a közmunkák szervezésén keresztül kell az ilyen szegénysorú, nehéz helyzetben lévő családok helyzetén javítani. 200 ezer közfoglalkoztatott eddig is dolgozott az országban, a 2015. évi költségvetés 270 milliárd közpénzt szán erre a területre, ez 35 milliárddal több, mint amit eddig fordítottunk.
Fontosnak gondolom, hogy elindul a 2015. évben Magyarország legnagyobb gazdaságfejlesztése, 12 000 milliárdnyi forrást tudunk majd felhasználni a következő európai uniós hétéves költségvetési ciklusban a magyar gazdaság fejlesztésére. Azért mondom, hogy a magyar gazdaság fejlesztésére, mert a kormánynak elhatározott szándéka, hogy ezeknek az összegeknek a meghatározó részét, 60 százalékát a magyar gazdaság fejlesztésére fogja fordítani. Összevetésként: a most lejáró vagy most lejárt európai uniós költségvetési ciklusban ez mindössze 17 százalék volt. Egy főre vetítve európai uniós összevetésben a második helyen állunk az egy főre jutó, felhasználható forrásokat tekintve.
A 2015. esztendő ebben a rendszerben azért is nagyon fontos, mert az európai uniós szabályok szerint a 2013-ban még fel nem használt forrásokat további két éven keresztül felhasználjuk, ez a n+2 szabály, ez a 2015. év, amikor még előző ciklusbeli összegeket fogunk felhasználni, de már az új költségvetési időszak forrásai is megnyílnak a magyar kis- és középvállalkozók és más felhasználók előtt. Ezt a nagyívű gazdaságfejlesztési tervet akkor tudjuk sikeresen teljesíteni, ha célzottan és egyszerűbb forrásfelhasználással biztosítjuk ezt az érintettek számára, azt az irdatlan bürokráciát, ami az európai uniós forrásfelhasználást jellemezte, a kormány csökkenteni fogja azért, hogy a kifizetések ütemezetten folyhassanak.
Egy költségvetés mindig kalkulál bizonytalan tényezőkkel, ezért tartalékokat képez. Van egy 60 milliárdos Országvédelmi Alap a költségvetésben, és 100 milliárd forint áll rendelkezésre rendkívüli kormányzati intézkedésekre, azonkívül van egy 60 milliárdos céltartalék pénzügyi nehézségek kezelésére, elsősorban a költségvetési intézmények kapcsán. Tehát én azt gondolom, hogy a kormány előrelátó módon, óvatos tervezéssel, megfelelő összegekkel kalkulálva tartalékol, ezért azt gondolom, hogy a 2015-ös költségvetési év ilyen szempontból is biztonságosan kezdhető és majd teljesíthető lesz.
A beruházási alapot sok kritika éri a szocialisták részéről, ezt egyszerűen stadionépítésként fogják fel. Szerepel ilyen is, felfogásom szerint helyesen, de a beruházási alap lényege az, hogy az az állami vagyon, ami nyilvánvalóan nem egy statikus vagyon, hanem az állam ebből elad, más vagyonelemeket vásárol, a beruházási alapot egy olyan alapként kezeli, hogy az eladott állami vagyonelemek helyébe más vagyonelemeket hoz létre vagy vásárol azért, hogy összességében az állami vagyon ne csökkenjen, hanem növekedjen. Én azt gondolom, hogy ez helyes gondolkodás.
Végül szeretnék még néhány szót mondani az önkormányzatokat érintő 2015-ös költségvetési helyzetről. Túl vagyunk az önkormányzatok kapcsán egy adósságrendezésen, azt is mondhatnám, hogy az önkormányzatokat az önkormányzati törvény egy új pályára állítja, amit az önkormányzatok azért még nem teljesen érzékelnek vagy nem akarnak érzékelni. Ez az új pálya az, hogy az önkormányzatok alapvető feladata nem az intézmény működtetése a jövőben, hanem közszolgáltatások biztosítása az adott településeken, és a közszolgáltatások mögött nyilvánvalóan az önkormányzatok területén élő és a közszolgáltatásokat igénybe vevő gyerekeket, családokat, gyermekes családokat látjuk. Ezeknek akarunk jobb feltételeket biztosítani azzal, hogy több forrást biztosítunk annak az intézményi körnek, ami továbbra is még az önkormányzati világban maradt és marad hosszabb távon is, ez az óvodáztatás rendszere és a bölcsődei ellátás rendszere. Több pénz jut majd étkeztetésekre és bölcsődei férőhelyek létrehozására is. 690 milliárd forint az a költségvetési támogatás, amiben az önkormányzatok a költségvetés kasszáján keresztül részesülni fognak.
(12.10)
Az önkormányzatok kapcsán itt szeretném megragadni a pillanatot, és azt kérni a képviselőtársaimtól, hogy egy olyan területet, amit sikerült teljesen elrontanunk, akarjuk azt helyre tenni. Ez a polgármester és a képviselők bérezését jelenti. Akik kistelepüléseken élnek vagy éltek, én magamat ilyennek gondolom, én ilyen vagyok, sőt voltam kistelepülési polgármester, jól meg tudom ítélni, hogy mi egy kistelepülési polgármester dolga.
Elfogadom azt a kormányzati szándékot, hogy célszerű, ha egy kistelepülésen a polgármester, a legkisebb településekről beszélek, társadalmi tisztségben tölti be ezt a posztot. Nyilvánvalóan településenként lehet kivétel, de a cél helyeselhető. De az nem helyeselhető, hogy egy polgármester ezért a tevékenységéért, ami nagyon szerteágazó tevékenység, nem keres többet, mint ha közmunkát végezne; ő, aki egyébként a közmunkások irányítása kapcsán a kormány első számú partnere, amikor a közfoglalkoztatásban ilyen szempontból részt vesz.
Át kell gondolni azt, hogy egy kicsi településen szükség van-e külső alpolgármesterre. Indulásnál sem volt semmi szükség rá, mégis bevezettük kistelepüléseken is ezt a rendszert. Néhány helyen, ostoba módon, ezzel élnek vagy visszaélnek. Akkor, amikor a polgármesterek bérét csökkentettük, elsősorban persze a nagyon kicsi polgármesterekét, akkor az alpolgármesterekét növeltük, és szabadon engedtük a képviselők bérét. Ma már arról olvasok, hogy Zuglóban - Zuglóban, tisztelt képviselő asszony, önre nézek: Zuglóban -, ahol ellenzéki polgármester van, 500 ezer forintot is keres egy önkormányzati képviselő. (Dr. Staudt Gábor: Szégyen. - Z. Kárpát Dániel: Szégyen, gyalázat.)
Ezek nem normális dolgok, ezzel szembe kell nézni, mert mi rontottuk el; elsősorban talán a kormányoldal. Legyenek segítségünkre abban, hogy ezt a helyzetet értelmesen szabályozzuk és újraszabályozzuk!
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban. - Szilágyi György: Nagykoalíció van.)
