DOMOKOS LÁSZLÓ,
DOMOKOS LÁSZLÓ,
DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségét teljesítve összeállította véleményét a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról. Mindenekelőtt engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket arra, hogy nem egy számvevőszéki jelentést, hanem egy véleményt mutatunk be. Véleményünket egyfajta sorvezetőnek szánjuk a kormánynak és önöknek a vitájuk során felhasználva, s végül a szavazó parlamenti képviselőknek. Ez azt jelenti, hogy az Állami Számvevőszék a múlt héten nyilvánosságra hozott véleményével az országgyűlési vita megkezdését támogatja.
Ezzel kapcsolatban fontosnak tartom jelezni, hogy az Állami Számvevőszék a költségvetési tervezés egy adott állapotáról nyilatkozott az önök előtt lévő véleményben, hiszen a költségvetés jóváhagyási folyamata majd decemberben zárul. Az ellenőrzés célja éppen az, hogy az ÁSZ hozzájáruljon ahhoz, hogy az Országgyűlés a még hiányzó törvények megalkotásával, illetve módosító javaslatok elfogadásával a reálisan felmerülő kockázatokat kezelni tudó, minél inkább megalapozott költségvetést fogadjon el a decemberi zárószavazáskor.
Fontos leszögezni azt is, hogy az Állami Számvevőszék költségvetési véleménye nem makrogazdasági elemzés. A kormányzat által felvázolt makrogazdasági pályát elfogadtuk adottságként a gazdasági növekedésre, az inflációra, illetve a gazdasági fejlődésre vonatkozó egyéb mutatókat nem minősítjük. A törvényjavaslatban tükröződő gazdasági és társadalompolitikai prioritásokról ugyancsak nem mondunk véleményt, ez szintén nem a feladatunk.
Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék a 2015. évi központi költségvetési törvényjavaslat kiadásainak 82,7 százalékát, bevételeinek pedig 88,9 százalékát ellenőrizte. Megállapítottuk, hogy a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvénynek és a stabilitási törvénynek, az államadósság-szabálynak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak, és rendelkezik a tartalékokról is.
Meggyőződtünk arról, hogy a tervezésnél alkalmazott módszerek, háttérszámítások, hatástanulmányok, valamint az állami feltételrendszer és szabályozók javasolt módosításai a törvényjavaslatot általában megalapozták. A tájékoztatóban megfogalmazott követelmények teljesültek. A Nemzetgazdasági Minisztérium által a keretszámokkal egyidejűleg adott további információk, paraméterek figyelembevétele megtörtént. A törvényjavaslat és a kormányzati programok részét képező tervek között biztosított volt az összhang. A kiadási előirányzatok a jelzett kockázatokkal elegendőek a közfeladatok ellátásához. Az európai uniós tagság pénzügyi, gazdasági hatásait számításba vették a tervezés során. A kincstári egységes számla folyamatos likviditásának biztosítására a jövő évi finanszírozási elképzelések számszakilag kimunkáltak, alátámasztottak.
A tervezet szerint az államadósságmutató a 2014. évi 76,3 százalékról jövőre 75,4 százalékra csökken. Ezáltal a GDP-arányos államadósság mérséklésének az Alaptörvényben meghatározott kötelezettsége teljesül. Az államadósság-szabály abban az esetben is teljesülhet, ha a költségvetési törvényjavaslatban meghatározott GDP összege a tervezettnek megfelelően alakul, és az államadósság közel 260 milliárd forinttal magasabb lesz vagy lenne.
Az európai uniós módszertan, az úgynevezett EDP szerint számított 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél 0,6 százalékponttal alatta marad az uniós és hazai jogszabályokban rögzített követelményeknek, azaz tartalmaz mintegy 200 milliárd forint úgynevezett implicit tartalékot.
(9.50)
Ennek ellenére kockázatot jelent mindkét mutató, az államadósság és a hiány alakulására, ha a makrogazdasági folyamatok, például a külső feltételek, a nemzetközi konjunktúra előnytelenül alakulnak. Sőt, még egyébként kedvező folyamatok - például a tervezettnél alacsonyabb, de megvalósuló infláció - is megnehezíthetik a hiánycél tartását. Az európai uniós források beérkezésének késlekedése vagy elmaradása pedig további kockázatot hordozhat, amelynek éves szinten 100 milliárdos volatilitáseltérése is előfordulhat.
Tisztelt Képviselők! Véleményünk összeállítása során arra kerestük a választ, hogy a törvényjavaslat megalapozott-e, az abban szereplő előirányzatok alátámasztottak-e, a bevételek teljesíthetőek-e. Megvizsgáltuk, hogy a kormány elvégezte-e a szükséges háttérszámításokat, és rendelkezésre állnak-e a megfelelő jogszabályok, illetve előkészítették-e azok módosítását. Az ÁSZ ezenfelül vizsgálja a hiánycél fenntarthatóságát és az államadósság-szabály betartását, illetve a kockázatok kezelését, a tartalékolási gyakorlatot is.
A törvényjavaslatot a számvevőszéki véleményezéshez készített nyilvános módszertan alapján értékeltük, amely tartalmazza a bevételi és kiadási előirányzatok minősítésének szempontjait. A bevételi és kiadási előirányzatok megalapozottságának, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségének megítélése a rendelkezésre álló dokumentumok, információk alapján, dokumentumelemzési módszerrel történt. Az ellenőrzés hatékonyságának növelése, valamint az ellenőrzöttek leterheltségének csökkentése érdekében a költségvetési törvényjavaslat módosított benyújtási határidejére tekintettel az ellenőrzésre kijelölt, úgynevezett meghatározó előirányzatok kiválasztásának módszertana kiegészítésre került.
A kiegészítés alapján az ÁSZ az ellenőrzött előirányzatok körét lényegességi, illetve kockázati alapon határozta meg, annak szem előtt tartásával, hogy a kiválasztott előirányzatok 80 százalékot meghaladó mértékben fedjék le a költségvetés kiadási, illetve bevételi főösszegét. Meghatározó a bevételi, illetve a kiadási előirányzat, ha annak összege a központi alrendszer bevételi, illetve kiadási főösszegének 0,5 százalékát eléri, valamint ha az ÁSZ a megelőző 3 év valamelyikében kockázatosnak jelezte.
Lényegességi kritérium alapján meghatározó előirányzat az 1 milliárd forintnál magasabb összegű, felülről nyitott előirányzat akkor, ha az előző 3 évben a terv-, tényadatok között a kiadások 10 százalékkal túl-, a bevételek 10 százalékkal alulteljesültek. A minősítés során a bevételek esetén az alátámasztottságot és a teljesíthetőséget, míg a kiadásoknál az alátámasztottságot és azt kell figyelembe venni, értékelni, hogy a tervezett előirányzat biztosítja-e a közfeladat ellátását.
Az alátámasztottság hiánya ellenére a bevételi előirányzat lehet teljesíthető, és a kiadási előirányzat tervezett összege biztosítja a közfeladat ellátását. Teljesíthető a bevételi előirányzat, ha az előző évi tendenciákkal és a várható értékekkel a kialakított előirányzat összhangban van. A kiadásoknál vizsgálni kell, hogy az előirányzat számításokkal alátámasztott-e, és a vonatkozó paraméterek, mutatószámok figyelembevételével történt-e a kialakításuk. A költségvetési törvényjavaslat akkor megalapozott, ha a minősített előirányzatok összegének 80 százaléka megalapozott, valamint teljesül az államadósság-szabály követelménye.
Így a módszertanunk szerinti minősítési kategóriák a következők lehetnek: megalapozott, részben megalapozott és nem megalapozott. A nyilvános módszertan alapján az Állami Számvevőszék az ellenőrzött kiadási előirányzatok 93,38 százalékát megalapozottnak, 6,58 százalékát részben megalapozottnak, és 0,04 százalékát nem megalapozottnak minősítette. A bevételi előirányzatok 71,9 százaléka megalapozott, 26,9 százaléka részben megalapozott, és 1,2 százaléka nem megalapozott.
Az adóbevételek megalapozottsága tekintetében kiemelendő, hogy nem megalapozott adóbevételi előirányzatot - a tavalyi évhez hasonlóan - az elfogadott törvényjavaslat már nem tartalmaz. A fennmaradó kockázatokra tekintettel a vizsgált költségvetési adóbevételek 51,3 százaléka volt megalapozott, valamint 48,7 százaléka részben megalapozott. Ebbe a körbe tartoztak olyan adónemek, mint a kisvállalkozások tételes adója, a kisvállalati adó, az áfa, a távközlési adó, a megtett úttal arányos útdíj.
A véleményünkben jelzett, részben megalapozott minősítések elsősorban azzal függnek össze, hogy a törvényjavaslat benyújtásának időpontjában ezúttal sem álltak még akkor rendelkezésre teljeskörűen a költségvetést megalapozó jogszabályok, amelyek nyilván változhattak az elmúlt napokban.
Tisztelt Képviselők! A 2015. évi központi költségvetés tervezett kiadási főösszegének 57,6 százaléka - azaz 9946,3 milliárd forint - felülről nyitott kiadási előirányzat, amely a tervezett hiánycél betartása szempontjából kockázatot jelenthet. A felülről nyitott előirányzatok 2015. évi tervezése nem minden esetben felel meg a tájékoztatóban megadott szempontoknak, két esetben a tervezett előirányzat alatta marad a várható 2014. évi teljesítésnek.
A kockázatokat csökkenti ugyanakkor, hogy a 2015. évi felülről nyitott előirányzatok 36,2 százaléka kapcsolódik a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz és az Egészségbiztosítási Alaphoz, amelyeknél a 2014. évi várható adatok alapján kicsi a valószínűsége a túlteljesítésnek. Az előző évi tapasztalatok alapján a felülről nyitott előirányzatok teljesítése nem haladta meg jelentősen az eredeti előirányzatot.
A központi költségvetés meghatározó közvetlen kiadási előirányzatai - köztük olyan jelentős előirányzatok, mint a vállalkozások folyó támogatásai, a lakástámogatások, valamint a szociálpolitikai menetdíj-támogatás - megalapozottak. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a korábbi, strukturális kiadásokat csökkentő kormányzati és parlamenti intézkedések a 2015. évben is megtakarításokat jelentenek a központi költségvetés számára egyféle áthúzódó hatásként.
A Nemzeti Családi és Szociálpolitikai Alap összesen 646 milliárd forintos kiadási előirányzatának 86,2 százaléka került ellenőrzésre. Ez az alap finanszírozza a korhatár alatti ellátásokat is. Ezek 2015-re tervezett összege 134,4 milliárd forint, amely 23,5 százalékkal marad el a 2014. évi tervezett értékhez képest. A korhatár alatti ellátások előirányzata 2014-hez viszonyított mérséklését a jogosultak számának jelentős csökkenése indokolja, tekintettel arra, hogy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011-ben elfogadott törvény hatásai 2015-ben jelentős költségvetési megtakarítást eredményeznek.
Az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 2015. évi tervezett előirányzatai teljeskörűen tartalmazzák a várható kiadásokat - 1196 milliárd forintot - és a bevételeket, ami 82,6 milliárd forint. A fejezet kiadási előirányzata a tranzakciós illeték kivételével részletes számításokkal alátámasztott.
A kamatbevételek teljesíthetőek, figyelembe véve a makrogazdasági előrejelzéseket. A tervezett tranzakciós illeték összege részben megalapozott, kockázatossága nem számszerűsíthető, mivel azt számításokkal nem alapozták meg, a bázisadatok alapján a finanszírozási terv figyelembevételével prognosztizálták, vetítették előre.
A fejezet további kiadási és bevételi előirányzatai alátámasztottak; a kiadások összege elégséges a közfeladat-ellátáshoz, a bevételek teljesíthetőek, így az előirányzatok megalapozottak és nem kockázatosak.
Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek tervezett összege 237,1 milliárd forint, az általunk ellenőrzött 2015. évi bevételi előirányzatok összege 216,8 milliárd forint. Ebből 21,6 százalékot megalapozottnak, 78,4 százalékot nem megalapozottnak és nem teljesíthetőnek minősítettünk.
Egyéb értékelési és hasznosítási bevételek jogcímen a 2015. évre tervezett 169 milliárd forint előirányzat összegét és a bevétel forrását képező tételeket dokumentált módszertan, számítás, hatástanulmány nem támasztja alá, ezért az előirányzat nem megalapozott és kockázatos.
(10.00)
Ugyanakkor ez mégsem jelent tényleges kockázatot a központi költségvetés végrehajtásának hiányadata számára, amennyiben érvényesül az a tervezett szabály, hogy a kiadási kötelezettségvállalás nem történhet ezen összegre, ameddig a bevétel nem realizálódik. A fejezetek a tervező munka során több ütemben is áttekintették következő évi feladataikat, hogy azok forrás- és létszámigényét felmérjék, és ahhoz fedezetül szolgáló bevételeiket reális alapon kalkulálják. A fejezetek a szervezeteik számára takarékos, reális tervezést írtak elő, és felhívták a figyelmet a kapacitásokkal, a forrásokkal való szigorúbb, racionálisabb, hatékonyabb gazdálkodást eredményező belső átszervezések átgondolására.
A költségvetési szervek és szakmai kezelésű előirányzatok az uniós programokból támogatott kiadások nélkül 2015. évre tervezett 4469,2 milliárd forintos kiadási előirányzata 18,4 százalékkal haladja meg az előző évit, és ezzel a központi alrendszer kiadásának 38 százalékát jelenti. A 2015. évi fejezeti bevételek 1721,1 milliárd forintos összege alig 1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, amivel 10,8 százalékát adja a költségvetés bevételeinek. A fejezeti kiadások esetében a fejezetek ellenőrzött előirányzatainak 87,4 százaléka megalapozott, 12,5 százaléka részben megalapozott, és 0,1 százalék nem megalapozott volt. A bevételeknél a fejezetek előirányzatai 83,5 százaléka volt megalapozott, míg a részben megalapozottak aránya 16,5 százalék. A 2015. évi költségvetésben a költségvetési szerveknél és a fejezeti kezelésű előirányzatokon tervezett kiadások és bevételek takarékos, fegyelmezett költségvetési gazdálkodással teljesíthetők.
A 2007-2013 közötti uniós programozási periódusban finanszírozott, a nemzeti stratégiai referenciakeret programjainak jövő évi tervezése a maradék, vagyis még hátralévő kifizetések, bevételek betervezését jelenti, tekintettel arra, hogy a programok keretében biztosított támogatások kifizetésére 2015. december 31-ig nyílik lehetőség. A törvényjavaslat 2015-re 1838,1 milliárd forint kiadást irányozott elő, amelyhez 1262 milliárd forint európai uniós forrást, bevételi előirányzatot, valamint 576,2 milliárd forint magyar költségvetési támogatást tervezett. A nemzeti stratégiai referenciakeret kiadási előirányzatai megalapozottak, ugyanakkor a kiadási előirányzatok teljesíthetőségét, azaz a kifizetések megfelelő ütemű előrehaladását az ÁSZ abban az esetben látja biztosítottnak, úgymond nem kockázatosnak, ha a 2014-ben bevezetett szigorú monitoringrendszer működését a 2015. év folyamán is megvalósítja a kormány, folytatja azt a munkát.
Az ÁSZ véleménye szerint az előző évek tapasztalatai alapján a bevételi előirányzat teljesülése kockázatos a megalapozott tervezés ellenére, mivel várhatóan a jövőbeni ellenőrzések, az úgynevezett auditok megállapítása következtében az európai uniós bizottsági kifizetéseket felfüggeszthetik, illetve szankciókat vethetnek ki a megvalósítás alatt álló projektekre. Az esetlegesen felfüggesztett kifizetések feloldása pedig nem prognosztizálható, az év folyamán esetlegesen megtörténik.
Jelenleg az Európai Bizottság felé hét program benyújtása és egyeztetése van a 2014-20 közötti időszakra az európai uniós támogatások keretei tekintetében. Az első pályázatokat meghirdették összesen több mint 100 milliárd forint értékben, amelyek az operatív programok elfogadásáig a hazai költségvetést terhelik. Az európai strukturális és beruházási alapokból 2015-re tervezett 345,7 milliárd forint kiadási és 288,9 milliárd forint uniós bevételi előirányzatok egyaránt kockázatosak és részben megalapozottak, mivel a jogszabályi környezet uniós hátterét jelentő rendeletek kivételével a források felhasználásának előírásait meghatározó hazai jogszabályok és az előirányzatok kialakítását dokumentáló stratégia nem álltak rendelkezésre az ellenőrzési időszakban.
Az ÁSZ-vélemény véglegezésekor megjelent hazai jogszabály ellenére „kockázatosak és részben megalapozottak” minősítés van az európai strukturális és beruházási alapoknál, és ez nem is változott, mivel az operatív programok Európai Bizottság általi időbeli elfogadása továbbra sem ismert, nem köti határidő az Európai Bizottságot. Ugyanez állapítható meg az európai területi együttműködés 2014-20-as programok 2015-re tervezett 5,6 milliárd forint kiadásai és 3,9 milliárd forint bevételi előirányzatoknál, amelyek részben megalapozottak és kockázatosak, mivel a programok Európai Bizottság általi elfogadása még nem történt meg, így a hazai jogszabályok nem kerültek kialakításra.
Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2015-re tervezett előirányzata 4937,2 milliárd forint, amely a 2014. évi törvényi előirányzatot 1,8 százalékkal haladja meg. A 2015-re tervezett bevételeket befolyásolja, hogy a szociális hozzájárulási adó Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap közötti felosztásának aránya változott, változni fog jövőre.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2015-re tervezett előirányzatai a bázisév teljesítési adatait figyelembe véve teljesíthetőek. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadási és bevételi főösszege 3024,6 milliárd forint, a 2014. évi előirányzatnál 2 százalékkal magasabb. A bevételek 99 százalékát a szociális hozzájárulási adó és a biztosítotti nyugdíjjárulék jelenti. A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei megalapozottak, és az előző évek tendenciái alapján teljesíthetőek. Az alap kiadásainak, ezen belül a nyugellátás előirányzatának tervezésénél 1,8 százalékos fogyasztóiár-növe-kedéssel számoltak a nyugdíjemelés meghatározásánál, tehát a nyugdíjak 1,8 százalékos növekedése prognosztizálható. A kiadások megalapozottak, és a tervezett kiadás összege elegendő a közfeladat ellátására.
Az Egészségbiztosítási Alap kiadási és bevételi főösszege 1912,6 milliárd forint, a 2014. évi eredeti előirányzatnál 1,5 százalékkal magasabb. A bevételi oldalon jelentős változás a szociális hozzájárulási adó megoszlási arányának 3,7 százalékról 14,9 százalékra történő emelése, amelynek következtében a 2014. évi 78,1 milliárd forintnyi törvényi előirányzat 335,3 milliárd forinttal emelkedik, 2015-ben ezzel párhuzamosan a költségvetési hozzájárulások 37,7 százalékkal, 575,2 milliárd forintra csökkennek. Az Egészségbiztosítási Alap bevételei így megalapozottak, és az előző évek tendenciái alapján teljesíthetőek. A kiadásokról szintén megállapíthatjuk, hogy megalapozottak.
A helyi önkormányzatok 2015. évi finanszírozása a megváltozott önkormányzati feladatellátáshoz igazodóan történik. Az önkormányzatok támogatására a központi költségvetés 2015-re 690,5 milliárd forint támogatást biztosít. A 2014. évi költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzat 703,6 milliárd forint volt, a tervezett előirányzatok változása jogszabályokkal dokumentált számításokkal alátámasztott, ezért megalapozott. Az önkormányzatok központi költségvetési támogatásának csökkentése a közoktatási feladatok állami átadásához kapcsolódik. A közoktatási intézmények finanszírozása, az önkormányzatoktól átvett források nem fedezték az átvett intézmények fenntartását, ezért már 2014-ben év közben egy 20 milliárd forintos korrekcióra került sor. Ez az évközi korrekció beépült a 2015. évi előirányzatokba, és bázissá vált.
A központi költségvetési tartalékok összege összességében 332,9 milliárd forint, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék 100 milliárd forintos előirányzata megalapozott.
(10.10)
Az Országvédelmi Alap 60 milliárd forint összegű előirányzatát részben megalapozottnak minősítettük, nem azért, mert ezt az összeget eleve keveselljük, hanem azért, mert megítélésünk szerint ennek a tartaléknak kell fedeznie a makrogazdasági kockázatokból eredő bevételkieséseket, például a tervezettnél kisebb infláció következményét, vagy kiadásnövekedéseket, úgymint például a tervezettnél magasabb kamatszintből eredő esetleges többleteket.
A reálisan számba vehető kockázatok hatásai azonban nem feltétlenül adódnak össze. Például nem valószínű, hogy ha az infláció alacsonyabb lesz a tervezettnél, akkor a kamatszint meghaladja a becsült értéket. Ezért gondos elemzést, mérlegelést igényel, hogy a számszerűsíthető kockázatok kezelésére mekkora tartalékot célszerű elkülöníteni. A törvényjavaslat indoklása viszont nem tartalmazza, hogy a 60 milliárd forint előirányzat meghatározásánál milyen jellegű és mértékű kockázatokkal számoltak. Természetesen az Állami Számvevőszék nem azt várja el, hogy a költségvetés a szélsőségesen kedvezőtlen fejlemények bekövetkezésére is rendelkezzen elegendő tartalékkal, hiszen ez olyan mértékű tartalék létrehozását tenné szükségessé, amely ellehetetlenítené az államháztartás egyéb területeinek a szükséges fejlesztését, illetve a gazdasági növekedést indokolatlanul fékezné.
Fontos kiemelni, hogy az adórendszerben sem lesznek lényeges változások, azaz nem kell azzal a kockázattal számolni, amellyel az előző években, és amely az új adók bevezetésével óhatatlanul együtt jár. Folytatódik a gazdaság kifehérítésének folyamata is. Az intézkedések becsült költségvetési egyenlegjavító hatása az online pénztárgépek használata kiterjesztésének esetében 25 milliárd forint, az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrzési rendszer bevezetésének esetében 60 milliárd forint; további többletbevétel várható. Az újonnan alakult vállalkozásoknak havonta kell majd áfabevallást tenniük, valamint az éves szinten 50 millió forint feletti értékesítéssel vagy beszerzéssel rendelkező vállalkozások számára a korábbi éves helyett negyedéves áfabevallási kötelezettséget ír elő a törvény.
A kérdés csak az, hogy ez a folyamat eredményez-e összességében újabb 300 milliárd forintos adóbevételnövekedést. Ebben nem lehetünk biztosak, ezért az ÁSZ e tekintetben kockázatot jelzett. A zárszámadási ellenőrzéseink azt mutatják, hogy a kormányzat egyre inkább képes a kiadások kézben tartására és az olyan strukturális intézkedések, mint a korhatár előtti nyugdíjazások lehetőségének megszüntetése, illetve lényeges korlátozása, vagy éppen a gyógyszertámogatási rendszer átalakítása már érzékelhető megtakarításokat hoznak az államháztartás kiadási oldalán, erősítve a költségvetés évről évre való fenntarthatóságát. Részben az Alaptörvény új közpénzügyi előírásai, részben az uniós keretek szigorodásának eredményeként javult a költségvetési tervezés átláthatósága, színvonalasabbá vált a fejezeti szintű irányítása a folyamatnak.
Végezetül a központi költségvetés finanszírozásának tervezésénél az egyik legnagyobb bizonytalansági tényezőnek az egyéb finanszírozandó tételek között megjelenő európai uniós transzferek egyenlege számít, amely szintén évek óta egyébként problémát jelent. A prognózisok rövid időn belül bekövetkező, akár 100 milliárd forintos változása jelentős kockázatot jelent az államadósság-kezelés számára, mivel kikényszerítheti a finanszírozási tervtől való eltérést, akár kedvezőtlen piaci körülmények között is.
Az Állami Számvevőszék a költségvetési vélemény nyilvánosságra hozatala után is nyomon követi a jövő évi központi költségvetés megalkotását, folyamatosan ezzel támogatja a Költségvetési Tanács munkáját annak érdekében, hogy a Költségvetési Tanács a parlamenti zárószavazás előtt megalapozott döntést hozhasson az államadósság-szabály teljesülésére tekintettel is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
