BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN európai parlamenti képviselő: Köszönöm a szót, elnök úr. Tehát mint a Jobbik EP-képviselője szólalok fel.
A tegnapi plenáris ülés is arról győzött meg, hogy a kialakult vitában számos kérdésben nem lehet „győztest” hirdetni, mert adott esetben tulajdonképpen eltérő értékrend képviseletéről van szó, és általában majd a választók megmondják, hogy melyiket tartják helyesnek.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
De vannak olyan kérdések, amelyekben objektív számok alapján el lehet dönteni, hogy az állítás igaz vagy nem. Idetartozik az államadósság kérdése, és most nem arról beszélek, hogy a 2015 végére kitűzött cél elérhető-e vagy nem, hanem egy tényállításról. Miniszter úr az expozéjában azt mondta, hogy sikeresen vettük fel a küzdelmet az államadóssággal, sikerült csökkenteni az államadósságot. Idézem az Államadósság Kezelő Központ adatait. 2010. április, választás hónapja: 19 323 milliárd forint a központi költségvetés bruttó adóssága. Az idén szeptemberben: 24 473 milliárd. A különbség 5150 milliárd forint, azaz az államadósság 26,7 százalékkal nőtt. Egy háztartásra vetítve - mint a rezsicsökkentést - 1 millió 256 ezer forinttal nőtt. Ezt persze nem fogják a háztartások kifizetni, de 1200 milliárd forint kamat terheli ezért ezt a költségvetést.
Most pedig térjünk át a bűvszámra, a GDP-hez mért adósságra. Magyar Nemzeti Bank, november 17.: 2014 harmadik negyedévében 83 százalék az államháztartás bruttó konszolidált adóssága. 2010 áprilisában 79,6 volt. Melyik a nagyobb? 83 jelenleg, és 79,6 volt. A Széll Kálmán-terv egyébként 67 százalékot jelölt meg.
Tehát egy kérdés marad: ha önök ezt úgy tekintik, mint sikeres küzdelmet az államadósság ellen, mi lenne a kudarc? Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
