BÁNKI ERIK

Teljes szövegű keresés

BÁNKI ERIK
BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2015. évi költségvetés két fontos területéről szeretnék beszélni mostani hozzászólásomban: a sport és a turizmus területeiről.
Örömmel látom, hogy a magyar kormány továbbra is elkötelezett a sport támogatása iránt, folytatja azt a 2010 óta tartó folyamatot, amelynek köszönhetően mára odáig eljutottunk, hogy a sporttámogatások összege az utolsó szocialista kormányok idején a 2010-es költségvetésben szereplő alig több mint 16 milliárd forinthoz képest több mint 100 milliárd forintot tesz ki. Tette ezt a magyar kormány annak ellenére, hogy az elmúlt évek során rendkívül nehéz helyzetben vette át az ország költségvetését és az ország gazdaságát, hiszen az összeomlás szélén álltunk 2010-ben, a Valutaalap által nyújtott kölcsön felvételével gyakorlatilag kiszolgáltatott helyzetbe hozta a hazai költségvetést a szocialista kormány. A magyar kormány ennek ellenére, miközben a magyar gazdaságot szedte ráncba, miközben a magyar költségvetés egyensúlyát sikerült megteremtenie, és a gazdaságot egy növekedő pályára tudta állítani, eközben nem mondott le arról sem, hogy azt a társadalom szempontjából rendkívül fontos területet, a sport területét is a lehetőségeihez mérten évről évre nagyobb összeggel támogassa.
Miért fontos a sport? A sport rendkívül fontos, hiszen gyerekeink életének meghatározó eleme lehet. Magyarország sajnos az európai uniós viszonylatban is igen rossz helyezést ért el a rendszeres testmozgás tekintetében, hiszen 2010-ben az Európai Unió tagállamainak utolsó előtti helyén szerénykedett, a magyar lakosság alig 9 százaléka volt az, amely rendszeresen, legalább hetente kétszer 45 percet mozgott volna.
A magyar kormány céljául tűzte ki azt, hogy ezt a mutatót megváltoztatja, és szeretné elérni azt, hogy 2020-ra a magyar lakosság több mint 40 százaléka mozogjon és sportoljon rendszeresen. Ennek egyik legfontosabb alapja a mindennapos testnevelés bevezetése az általános és középiskolákban, amelynek köszönhetően mára már 600 ezer gyerek sportol rendszeresen, mindennap legalább 45 perces időtartamban. Emellett olyan utánpótlásnevelési programok indultak nemcsak a csapatsportokban, hanem az egyéb egyéni sportágakban is, amelyeknek köszönhetően az igazolt versenyzők száma az elmúlt évek során több mint kétszeresére növekedett.
Örömmel látom azt, hogy a jövő évi költségvetési számok továbbra is biztatóak, hiszen lehetőséget teremtenek arra, hogy az a létesítményfejlesztési program, amely az elmúlt években elindult, tovább folytatódjék, méltó körülményeket tudjunk teremteni gyermekeink számára, annak érdekében, hogy a szülők jó érzéssel, örömmel adják a gyerekeiket sportolásra abban a világban, amikor számos egyéb kihívással kell szembenézniük, az informatika világával, a nyelvtanulás kiemelt szerepével, tehát elvileg egyre kevesebb idő maradna arra, hogy a gyerekek sportoljanak. Mégis, ha ilyen körülményeket tud teremteni a magyar kormány, akkor joggal bízhatunk abban, hogy a következő években is ez a kedvező tendencia folytatódni fog.
Nagyon fontos edzői életpályaprogramok indultak el, amelyek folytatása szükséges, hiszen ne felejtsük el, a pekingi olimpián odajutottunk, hogy a magyar edzők több érmet szereztek külföldi országok versenyzői számára, mint amennyit a magyar versenyzők tudtak megszerezni.
(9.10)
Azt gondolom, hogy ez nem tartható tovább. Rendkívül fontos, hogy ezzel az életpályaprogrammal haza tudjuk hívni a sikeres edzőket, és a mi gyermekeinket, a mi fiataljainkat fogják tudni edzeni a későbbiekben.
Rendkívül fontosnak tartom azt is, hogy Magyarország elsőként az Európai Unióban 2011-ben bevezette a társaságiadó-kedvezmény rendszerét. Láthatóan ennek az adókedvezmény-rendszernek köszönhetően az öt kiemelt csapatsportágban nagyon komoly létesítményfejlesztés tudott megvalósulni az elmúlt évek során, valamint a gyermekek versenyeztetése is európai színvonalra emelkedett. Ezek számokban is tükröződnek, nemcsak a sportolók számának dinamikus növekedésében, hanem az elért utánpótlás-eredményekben is. Azt gondolom, hogy ha ez a folyamat fenn tud maradni, akkor előbb-utóbb eljutunk odáig, hogy az utánpótlássikerek a felnőtt sportágak sikerére is konvertálhatóak lesznek. Úgy látom, a sport területén a jövő évi költségvetés biztosítja azt, hogy ez a fejlődés fennmaradhat, és ez a stratégiai ágazat tovább erősödhet.
Nézzük a másik fontos területet, a turizmus területét! A kormány továbbra is kiemelt ágazatként tekint a turizmusra, és komolyan számít annak munkahelyteremtő erejére is. Ne felejtsük el, 2020-ig a kormány célja a teljes körű foglalkoztatás, ami azt jelenti, hogy 2010-hez képest egymillió új munkahelyet fog teremteni az országban. Ebből már 430 ezer munkahely létrejött, amelynek jó részét egyébként a turizmus adja. Arra számítunk a későbbiek során, hogy továbbra is fennmarad főleg vidéken, azokon a területeken, ahol egyéb munkalehetőségek nem adódtak, hiszen olyan az infrastruktúra, olyan a környezet, amely ipar telepítésére nem alkalmas; nos ezeken a területeken a turizmus kifejezetten jó lehetőséget kínál arra, hogy bár szolgáltató szektorban, mégis fenntartható munkahelyeket teremtsen, lehetőséget teremtsen arra, hogy azokat a termékeket, terményeket, amelyek vidéken a gazdáknál előállításra kerülnek, mind a hazai, mind a külföldi közönség számára értékesíteni tudjuk. Egy olyan láthatatlan exportlehetőség rejlik ebben a területben, amelyet az országnak a következő években is ki kell tudnia használni.
A számok rendkívül imponálóak, hiszen az elmúlt években meredeken nőtt a Magyarországra utazó vendégek száma, emelkedett a belföldi turizmus, és nőtt az ágazat bevételeinek mértéke is. Azt sikerült elérni 2012-re, hogy a 2007-es, tehát a válság előtti, a gazdasági, pénzügyi válság előtti utolsó év rekordbevételi szintjét sikerült elérni, és azóta az elmúlt két évben ezt még tovább tudtuk növelni.
Azt gondolom, hogy aki az országot látja, az önmaga is szembesül azokkal az eredményekkel, amelyeket az elmúlt öt év fel tudott mutatni. Azt szeretnénk, ha a következő fejlesztési ciklusban, tehát 2020-ig a turizmusban azok a fejlesztések, amelyek korábban már megindultak, további minőségi javulást érhetnének el, és egy olyan fenntartható fejlesztés alakulna ki ezáltal, amely a munkahelyeket nemcsak megteremteni, hanem fenntartani is képes, segít azoknak a területeknek a felzárkózásban, amelyeknek erre más esélyük, más lehetőségük nincs.
Nyilvánvalóan a két kiemelt desztináció a Balaton és Budapest marad továbbra is, a hazai turizmus húzóágazata. Ennek megfelelően nagyon örülök annak, hogy a kormány egy külön balatoni fejlesztési programot tervez a következő időszakra, hiszen olyan minőségi fejlesztések hiányoznak még csodálatos tavunk környékén, amelyek magasabb költési hajlandósággal rendelkező és hosszabb tartózkodási időt nálunk eltöltő vendégek csábítását teszik lehetővé. Úgy gondolom, hogy mindkét területet tekintve jó helyzetben vagyunk a 2015. évben, és annak ellenére, hogy a kormány jelentősen csökkenti a költségvetés hiányát, amelyben, azt kell mondjam, megint csak Európa éltanulói leszünk 2015-ben, e két fontos terület nem szenved csorbát, fenn tudjuk tartani ugyanazt a támogatási szintet, amelyet 2014-ben ezek az ágazatok megkaptak.
Azt gondolom, ha a képviselőtársaim támogatják a kormány által benyújtott 2015. évi költségvetést, abból mindkét terület - a turizmus is és a sport is - profitálni fog 2015-ben. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem