DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A rövid időkeret, ami számomra megadatott, nagyon sok téma feldolgozásával kell hogy teljen, és nagyon sok fontos témát kívánok érinteni.
Először is viszont el kell mondjam azt, hogy a költségvetés áttekinthetőségét nagyban megnehezítette, hogy csak az idei számok szerepelnek benne, és ahogy ezt egyébként a törvények előírnák, nem szerepelnek sem az idei tervek, tehát az idei költségvetés számai, sem a tavalyi, már tényszámnak nevezhető számok. Ez azért nehéz, és azért teszi nehezen áttekinthetővé, mert bizonyos esetekben nincs mihez hasonlítani azokat a számokat, amelyek megjelennek, és ráadásul a hatályos jogszabályoknak sem felel meg az ilyen formában való benyújtás. De hát hathatós munkával valamit azért ki lehet keresni, ott viszont a számok nem minden esetben mutatnak kedvező változást.
Először is azt a tendenciát szeretném felhozni, hogy sajnálatos módon a kormányzati bürokrácia nagymértékben nőtt az elmúlt években, és jövőre is ezek a tendenciák folytatódnak, néhány minisztérium kivételével.
(13.50)
Ez azért is furcsa, mert párhuzamosan ezzel mindig a bürokrácia leépítését fogalmazták meg önök. Ennek legkirívóbb példája a Miniszterelnökség létszáma, amely 2010-ben még 93 fő volt, 2014-ben pedig 740 fő. Azért érezzük, hogy ez jelentős bővülés, hiszen ezt annak idején 93 fővel is el lehetett látni. Nagyon sok létszámbővülés, illetve a létszámbővülések jó része mögött nem megfelelő indokok vannak.
Rátérnék az igazságszolgáltatásra. Már volt itt előttem néhány szó erről a területről. Annak örülünk, hogy a bíróságok plusz 1 milliárd forintot kapnak összességében, de annak már kevésbé, hogy a személyi juttatások esetében ez mínusz 1 milliárd forintot jelent. Ha emellé hozzátesszük azt, hogy a jóval kisebb szervezetrendszerű ügyészség újabb 2 milliárd forint pluszforrást kap, akkor ez elgondolkodtató, annál is inkább, mert az ügyészség az elmúlt évek költségvetéseiben mindig a bíróságokon túltevő kereteket kapott, és egyre nagyobb mértékben támogatta az Országgyűlés az ügyészség működését, amit az ügyészség nem kellőképpen hálált meg véleményem szerint. Az elszámoltatásokban betöltött szerepük is arra világít rá, hogy véleményünk szerint nem működik megfelelően ez a szervezet, pont azok miatt, amiket fideszes képviselőtársaim is elmondtak, hogy akár az MSZP-SZDSZ-kormányzatokat is el kellett volna számoltatni. Ez nem történt meg, és ennek javarészt az ügyészség kudarca az oka, sok egyéb faktor mellett. Nagyon remélem, hogy a következő költségvetésben már szerepelni fog akár egy állami bírósági végrehajtói rendszernek is a megteremtése. Ez persze pluszkiadást nem jelentene, mert komoly bevételeket is realizálhatna. Nagyon reméljük, hogy eljutunk oda, hogy a következő évben már ez is szerepelhet.
A Miniszterelnökség létszámgazdálkodásáról már ejtettem néhány szót. Viszont ha már nemzetpolitikáról volt szó, és Szászfalvi László képviselőtársam elmondta, hogy mennyivel több pénz jut ide, akkor itt azért felhoznám azt, hogy a Miniszterelnökség alatt található egy olyan sor, amely a határon túli műemlék-felújítási programra vonatkozik. Erre 8 millió forintot beállítani szerintem elég kis összeg. Ezt jóval nagyobb összeggel is lehetett volna támogatni, annál is inkább - és ez a költségvetés egészére is igaz -, mert bizonyos esetekben több tízmilliárdos átláthatatlan tételekkel találkozhatunk, amelyek nincsenek kifejtve, hogy pontosan mire kerülnek majd elköltésre, más esetben viszont néhány millió forintos tételeket is külön nevesíteni tudnak. Ez egyáltalán nem tűnik arányosnak. Pont a Miniszterelnökségnél egy céltartalék alatt találhatunk egy különféle kifizetések 61 milliárd forintos sort. Ez elég érdekesen hangzik!
Egyébként ez a Honvédelmi Minisztérium kiadásaira is igaz, ahol csak annyit tudunk meg, hogy egyéb honvédségi szervezetek részére a minisztérium elkölthet 73,5 milliárd forintot, illetőleg egy másik soron 64 milliárd forint van beállítva; ez az Összhaderőnemi Parancsnokságot és az alávetett szervezeteit jelenti. Nagyon szerettük volna, ha ezek részletesen kifejtésre kerülnek, mert ez így teljes mértékben egy biankó csekk. És bár némileg nőnek a honvédségi kiadások, de ez még mindig nagyon messze van a GDP 2 százalékától - sajnos már az 1 százaléktól is -, amit a NATO elvár Magyarországtól. Például Görögország esetében, amely alig nagyobb, mint Magyarország, ez majdnem a nyolcszorosa a magyar kiadásoknak. De a Magyar Futball Akadémia Alapítvány az idén is 50 millió forintban részesül a Honvédelmi Minisztérium költségvetésében. Nagyon furcsa, hogy miért a honvédségnek kell ezt támogatnia, és miért gondolták azt, hogy ennek márpedig külön soron kell szerepelnie. Elgondolkodató mindenképpen!
A Belügyminisztériumra rátérve: a Belügyminisztérium igazgatása számomra nem túl alátámasztott módon 4,1 milliárdról 8,5 milliárdra nő. Hogy ennek mi az indoka, azt államtitkár úr, ha úgy gondolja, esetleg kifejtheti. De a személyi kiadások is nőnek, és plusz 5 milliárd forint jut a dologi kiadásokra is.
Nem tudom, mi az az új körülmény, ami miatt ennyit kellene költenie a minisztériumnak a saját igazgatására.
Kontrát államtitkár úr elmondta, hogy a büntetés-végrehajtás személyi juttatásai nőnek. Ennek nagyon örülünk, és ezeket már évek óta mondjuk. Én plusz 1 milliárd forintot látok erre betervezve, amiből nem látom, hogy az a 30 százalékos emelés, ami a bv-őrök fizetését jelentené, ebből hogy fog kijönni. Vagy ha az 1 milliárdból kijönne ez a 30 százalék, akkor ezt már nagyon régen meg kellett volna lépni, hiszen csak a miniszterelnök protokolljára több jut, illetve a tanácsadókra összességében a többszöröse jut. Itt azért én érzek némi bizonytalanságot a számokban.
Az önkéntes tűzoltóságok esetében a 300 millió forintot továbbra is kevésnek tartjuk.
A kedvenc mondatom az, ami a menekültügyi résznél szerepel - erről még fogunk beszélni itt a Jobbik részéről -, amelyben megfogalmazzák azt, hogy az ellátás színvonalának emelése a cél. Más területeken, például az oktatásban vagy a szociális területen inkább látnánk ezt a kitételt. Nem szeretnénk, ha az ellátás színvonalának emelése egyértelmű cél lenne, főleg a menekültügy terén. Pont az lenne a cél, hogy minél kevesebb menekült érkezzen Magyarországra, és nem az, hogy minden eszközzel bátorítsuk, hogy idejöjjenek hozzánk, és számtalan közbiztonsági problémát is okozzanak ezzel.
A végén szeretnék még néhány gondolatot ejteni az EU-ügyekről is. Itt sokszor elhangzik, hogy mennyi pénz jön be az országba. Bár tudjuk, hogy ezek a pénzek vagy korrupciós pályákon keresztül tűnnek el, vagy sok esetben értelmetlen beruházásokra - főleg az elmúlt időszakban értelmetlen beruházásokra - kerültek elköltésre, bár fogadkozásokat hallottunk arra vonatkozóan, hogy ez a jövőben nem így lesz, de azért említsük meg, hogy melyek azok az összegek, amelyek mindannyiunk pénzéből kikerülnek, amelyek mindannyiunk zsebét terhelik és a költségvetésben is szerepelnek. Van egyszer egy áfaalapú hozzájárulás 37,5 milliárd forinttal, van egy bruttó nemzetijövedelem-alapú hozzájárulás 237,5 milliárd forinttal, illetve egy úgynevezett különösen izgalmas brit korrekció 20 milliárd forinttal - tehát a briteket is támogatjuk -, ami azt jelenti, hogy közel 300 millió forint minden év elején az Európai Unió irányába távozik.
Ezzel szemben pedig amit kapunk, az elég szövevényes pályákon keresztül - eleve az egész összeg lehívása nélkül, és ami eljut, az is nagyon megkérdőjelezhető módon - tud hasznosulni az országban. Ezzel szemben, ahogy említettem, 300 milliárd forintot úgy, ahogy van, mi viszont mindannyiunk adójából kiutalunk az Európai Unió felé. Erről is kell hogy szó essen.
Ezen fenntartásaink alapján, amelyeket még hosszan lehetne sorolni, és legfőképpen azért, ahogy elmondtam, mert megfelelő mélységű véleményt nem is lehet alkotni a költségvetésről, pont azért, mert bizonyos esetekben nincs meg az a részletezettsége, ami elvárt lenne, más esetekben meg olyan tételek is feltüntetésre kerülnek, amelyek úgymond bagatellnek tűnnek, és rá lehetne bízni az adott minisztériumra, ez alapján nehéz támogató szavazattal illetni ezt a költségvetést. Bár bizonyos előrelépéseket természetesen lehet benne méltatni, de pont azokon a területeken, amiket felsoroltam, nem tekintjük úgy, hogy ez a költségvetés megfelelő módon be tudja tölteni azokat a célokat, amelyeket önök nagy hangon a parlament előtt hirdetnek.
S akkor még a devizahitelesek kérdésére át se tértünk, de később erről is fogunk beszélni, ha megvárják. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
