DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ
DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ
DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Minőség, siker, teljesítmény, stabilitás, fejlődés, a bürokrácia csökkentése, a közbizalom növelése, ezeket hallottuk erről a költségvetésről az elmúlt kettő napban vagy éppen az elmúlt percekben, és az ember már azt is gondolhatná, hogy Norvégia költségvetéséről beszélünk - ahogyan halljuk ezt a rengeteg sikert -, Luxemburgéről vagy Japánéról. Persze, volt olyan felszólalás is, amely húsz percen keresztül igazából nem foglalkozott az idei költségvetéssel.
Én most megpróbálnám mégis visszaterelni a politikai pamfletekről inkább a szakmai részekre a vitát ebben a szakaszában. Persze, azt is meg kell említeni, hogy ez a költségvetés inkább egy olyan költségvetés, ahol kétfajta megfelelni vágyás az, ami a költségvetés összeállítóit és annak dicsérőit, úgy gondolom, motiválja. Az egyik az, hogy mindenféleképpen el akarják kerülni az Európai Unió kötelességszegési túlzottdeficit-eljárását, ami miatt önök egy nagyon nagy sikerként élik meg azt, hogy az ebben meghatározott 3 százalék helyett már 2,4 százalékra kell lecsökkenteni Magyarország hiányát. Ez csak arról szól, hogy ez egy rossz szerkezetű költségvetés, és az Európai Unió a rossz szerkezetű költségvetéseknél ehhez a számítási metódushoz 2,4 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt rendel. Ez nem az önök teljesítménye. Ennek kell megfelelni.
A másik fajta megfelelni vágyás, úgy gondolom, hallgatva a hozzászólásokat, inkább annak szól, hogy a kormányzati szereplők nem nagyon tűrik el a kritikát, és inkább ezért ki kell domborítani a pozitív oldalait ennek a költségvetésnek. De ha ezt szakmai oldalról megnézzük, hogy a 2014. évből mindent figyelembe vettek, ami pozitív volt, és semmilyen előrejelzést a 2015. évre, sem a 2014 második félévében lévő folyamatokat már nem vették figyelembe, mert az nem támasztotta alá ezt a magyarázatot, amelyet önök fűztek a tervezés kapcsán, mit gondolnak önök?
(15.00)
Rövid távon vagy akár középtávon megmarad az a makrogazdasági környezet, amelyről minden egyes, magára bármit adó gazdasági kutatóintézet azt mondja, hogy nem, nem fog megmaradni ez a magkrogazdasági környezet? Nem lesz ilyen könnyű a piacról finanszírozni Magyarországot. A forint gyengülése, az állampapírok kamatnövekedése olyan törékeny egyensúlyon viszi ezt a költségvetést, hogy ha bármi bekövetkezik, abban az esetben nem fenntartható és nem végrehajtható ez a költségvetés.
Önök rengeteget hivatkoztak az Európai Unió forrásaira. Az idei évben, főleg az év elején ezek a mutatók jól is sikerültek, ezt be kell vallani, be kell látni, csak akkor önök nem olvasták el figyelmesen az ÁSZ jelentését, amely leírja, hogy bizony számítani kell arra, hogy be fogják fagyasztani vagy urambocsá!, Magyarországgal szemben szankciókat fog életbe léptetni az Európai Unió, és így nem lehet teljes egészében figyelembe venni ezt a hatalmas EU-transzfert. Úgy gondoljuk, hogy az idei költségvetés ugyan pumpált keresletet a gazdaságba, de a szerkezeti, strukturális hiánya és hiányossága a következő évi költségvetésnek nem fogja lehetővé tenni azt, hogy a következő évben is ez megvalósuljon.
Ezt a fajta tervezési metódust nyilvánvalóan hibák, hibás előrejelzések - szebben és udvariasabban mondom -, kockázatosabb tervezések is követték. Az áfabevétel csak akkor lehet ekkora, ha ennyivel nőni fognak az árak. Nem növekedhet többet az áfabevétel, mint amennyivel növekedik a fogyasztás, csak akkor, ha növekednek az árak.
Az szja-bevételnél önök 5,5 százalékos emelkedéssel számolnak. Ha csak 1-1,5 százalékot tévednek és ez csak 4 százalék lesz, már akkor is rengeteg pénzt elvesznek az emberektől. Ha csak 1,5 százalékkal kevesebb lesz, az egy 100 milliárdos lyuk, tisztelt hölgyeim és uraim, amit önöknek majd akkor megint ki kell találni, hogy milyen ágazatra milyen különadót hogyan kivetve kell majd beszedni ahhoz, hogy egyensúlyban lehessen tartani a költségvetést és végre lehessen hajtani, hol kell majd megszorítani.
Majd 170 milliárd forint értékben privatizálni fogunk valamit. Egy picit áttérnék arra is, hogy nem tudjuk, hogy mit, mert általában nem átlátható ez a költségvetés, hiszen a költségvetésnek csak főcímei vannak, a sorok nincsenek kibontva, ezt lassan majd meg kellene szokjuk, de mindig szóvá fogom tenni, és mi is mindig szóvá fogjuk tenni, hiszen néha az indoklással nem passzol egyébként a sor, néha pedig a főcímek nincsenek kifejtve. Valamit 170 milliárd forintért el fogunk adni, ez egy hatalmas privatizáció, no pláne, ha azt is figyelembe vesszük, hogy éppen a 2014-es költségvetés módosításánál most 152 milliárd forintért veszünk jobbára egyébként energiaszolgáltató cégeket, nem belemenve abba a vitába - azt majd a jövő héten le fogjuk folytatni.
Önök terveznek egyfajta növekedést is. Azt látjuk, hogy az elmúlt három évben átlagosan 1 százalékos növekedést elérve hallottuk a sikerpropagandát, ez egy 1 százalékos növekedés. Ez nagyjában- egészében egyébként két dolognak volt betudható: az egyik az agrárágazat teljesítménye, a másik dolog pedig az autóipar teljesítménye. Egyikhez sem volt olyan nagyon-nagyon sok közük, hiszen az autóipari beruházókat még a korábbi kormányok hozták ide, az agrárágazat jól tudott teljesíteni, mert kedvező volt az időjárás, és ez az 1 százalék egyébként még abból is fakadt, hogy olyan mélyre vitték le 2012-13-ban a bázist, hogy onnan már csak felfelé vezetett az út. Erre nem érdemes ennyire büszkének lenni. Ezek azok a körülmények, amelyek körbeveszik ezt a költségvetést.
Arról már beszéltem, hogy nem túl átlátható ez a költségvetés, viszont azt sem tudjuk néha, hogy mivel kell összehasonlítani, mert egészen a múlt hétig még 2014-es tényszámokat sem közöltek önök. ’13-ból kellett kiindulni mindenkinek, akinek kellett elemezni ezt a költségvetést, pedig egy hónappal több volt, államtitkár úr, az idejük arra, hogy az összehasonlító adatokat is a makropályához beillesszék a költségvetésbe.
Rosszak a súlypontjai ennek a költségvetésnek. Ebben természetesen látszik az önök politikája és az az általunk folyton hangoztatott perverz újraelosztási rendszer, amiben a sport 120 milliárd forintot kap, amiből a Nemzeti Olimpiai Központ 44,2 milliárd forintot kap, és ez a pénz több, mint amennyiből a magyar Országos Mentőszolgálat egész évben gazdálkodni tud.
Ez a költségvetés elkölti a GDP 43,8 százalékát, de egy olyan struktúrában, ahol az állam saját magára, a parlament, a minisztériumok, az államapparátus működtetésére rengeteget költenek, és mindeközben csökkennek a szociális támogatások: 150 milliárd forintot spórol a szociális támogatásokon a kormány; 10 százalékkal csökken a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap költségvetése; 13 milliárd forinttal csökken a családi pótlékra betervezett összeg; 6,5 milliárddal a gyesre betervezett összeg; 36 milliárddal csökken a korhatár előtti ellátásra betervezett összeg; a nyugdíjkiadások 0,2 százalékkal - GDP-arányosan -, tehát 9,3-ról 9,1 százalékra csökkennek.
Az egészségügyre nem fordítunk többet, ott egy 60 milliárdos pluszt, egy 60 milliárdos többletet terveztek be önök, kifejezetten megcímkézve a korábban felhalmozott tartozások kifizetésére. De ha már én is tudom, akkor önöknek is kell tudni, hogy ez 102 milliárd 340 millió forint, tehát a fele, nagyjában-egészében egy kicsivel több, amit önök erre beterveztek a következő évi költségvetésbe.
Ez a következő évi költségvetés főleg azzal, hogy így megnyírbálják a szociális juttatásokat, azt üzeni a társadalomnak, hogy akinek van valamennyi, amivel természetesen picikét foglalkozhatunk, de azt kérjük, hogy ne vegye észre azt, hogy ha valakinek kevés volt eddig, annak mostantól semmije sem lesz, és akkor őt hagyjuk majd nyugodtan élni; de akinek kevés van, annak semmije sem lesz. Ezek a csökkentések, a szociális rendszer ilyen szintű leépítése egészen biztosan ezt hozza magával. Meg ezt hozza magával a torz rendszer is, a torz adórendszer, amit önök felépíteni látszanak. Önök néha nagyon büszkék arra, hogy van egy egykulcsos adórendszerünk, hiszen ez a legigazságosabb, én ezt mindig vitatom, hiszen ha 100 ezerből marad 84 ezer vagy 1 millióból marad 840 ezer havonta, nem mindegy, hogy ki hogyan adózik.
De érdekes, hogy akkor, amikor az önök érdekét szolgálja, amikor az önök számára nem kedves gazdasági szereplőkre különadókat kell kivetni, akkor önök kivetik ezt sávosan. Önök egyébként minden további nélkül a sávos adórendszert tudják alkalmazni, csak az a baj, hogy ezt is a saját érdekükben teszik, mert a holdudvarba tartozó cégek mindig a sáv alján maradnak, azért úgy kell megtervezni a sávokat, azt látjuk. Akiket meg nagyon meg kell adóztatni, mert éppen nem értenek egyet a kormány politikájával, vagy másnak is megtetszett ez az üzletág, akkor ők mindig a sáv tetejére kerülnek.
Ez a fajta opportunista adóztatási rendszer iszonyatosan csökkenti a gazdasági növekedést, csökkenti a gazdasági termelékenységet, és nem utolsósorban, ha ez csökken, akkor még kevesebbet fognak adózni, és önöknek megint törni kell majd a fejüket, hogy megint mit vegyünk elő, mit adóztassunk meg. Éppen most majd esetleg 150 forintot megabitenként vagy valamiről nemzeti konzultációt fognak majd folytatni.
A foglalkoztatás terén nagyon sok szó esett a tegnapi vitán meg ma is a közmunkaprogramról. Az ember persze nehezen vitatkozik ezzel. Ennek a közmunkaprogramnak nem ez volna a célja. A közmunkaprogramnak az volna a célja, hogy ez egy átmeneti, a munkaerőpiacról kiesett, oda visszavezetendő embereket kellene a közfoglalkoztatásban foglalkoztatni.
Ehhez képest az látszik, hogy önök jövőre 270 milliárdot, 35 milliárd forinttal többet fordítanak majd közmunkára, de arra, hogy ezeket az embereket képezzék, arra, hogy ezek az emberek könnyebben lehessenek alkalmazhatóak, még EU-s forrásokkal együtt is 35 százalékkal kevesebb pénzt fognak fordítani, az üzenve nekik, hogy bekerültetek a közmunkaprogramba. és bent is fogtok maradni. Az a 8-9 százalék, aki vissza tud térni - nagyon-nagyon alacsony, 8-9 százalék, aki vissza tud térni a munkaerőpiacra -, látjuk, hogy neki már most azt üzeni ez a költségvetés, hogy nem fog tudni visszatérni, de betervezték a 44 ezer forintos bérét ebbe a költségvetésbe. Hol vagyunk már attól, hogy itt 10 millió munkahely legyen?!
Tegnap éjjel néztem még a Czomba államtitkár úrral készült interjút - csinálok néha ilyeneket -, és ő azt mondta, hogy a foglalkoztatás növekedése nem a közfoglalkoztatástól nőtt csak, hanem ebben már látszik a szakképzés eredménye, ebben már látszik az átképzések eredménye.
(15.10)
Erre reagált is megfelelően a kormány, hiszen 10,4 milliárd forinttal csökkentette a szakképzésre és a felnőttképzésre fordított összegeket, illetve a foglalkoztatási és képzési támogatásokat pedig 13 milliárd forinttal vágják meg önök. Mindez azt jelenti, hogy ezt a jelenlegi állapotot önök szeretnék konzerválni azért, mert ez önöknek jó. Vannak a holdudvarukba tartozó meg egyéb kedvezményezett társadalmi csoportok, rétegek, amelyeknek önök kedvezni akarnak. Akik nem, azoknak ha kevés van, akkor semmi se legyen, ezt üzeni ez a költségvetés, és én úgy gondolom, hogy ennek borzalmas üzenete van.
Az az üzenete és az a teljesítménye, amit itt a sikerpropaganda mellett hallunk, hogy ahonnan mi jövünk, Pécsről, ott megszűnt az Elcoteq, most megszűnik a kesztyűgyár, amely 120 év után magyar cégként elmegy Magyarországról azzal az indokkal, hogy Magyarországon túl drága termelni. Elmegy a pezsgőgyár, elköltözik Pécsről, és a központi dohányelosztóval egyébként a pécsi dohánygyár mint utolsó megmaradt nagy foglalkoztató egy jó nagy részlegének a feje fölé odahelyezik önök Damoklész kardját. Ez itt csapódik le, ott, ahol az emberek élnek, nem abban a Patyomkin-faluban, amit önök látnak. Ez itt csapódik le.
Ezért ehhez mi módosítókat nyújtottunk be, olyan módosítókat, amelyek segítenek megoldani ezeket a problémákat, és kérem önöket, hogy támogassák őket. Higgyék el, nincs önöknél a bölcsek köve, önök megfelelni kívánnak csak azoknak az uraknak, akik nem fogadják el a kritikát. Ez a szerkezetében sikertelen, fenntarthatatlan költségvetés csak egy holdudvart szolgál ki, és a társadalmi kohéziót pedig teljes egészében rombolja tovább, ahogyan ez az önök szándéka is. Ezért azt javaslom, hogy fogadják meg a módosító javaslatokat, és majd utána fogadjuk el a költségvetést.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)
