DR. VINNAI GYŐZŐ
DR. VINNAI GYŐZŐ
DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék visszakanyarodni ehhez a jó vitához, hiszen én magam a felsőoktatásról, a felsőoktatás költségvetési támogatásáról szeretném elmondani a véleményemet, amely a Fidesz-frakció véleményével egyezik.
Szeretném felhívni a figyelmet, mielőtt a számokról szólnék, mert itt mindenféle számháborúba már belementünk, hogy a felsőoktatás költségvetési támogatása - matematikai művelet - 6 milliárddal több, mint tavaly, mert 143 milliárd forint csak a költségvetési támogatás. (Korózs Lajos: Utána 40 milliárdot kivonunk!) Bocsánatot kérek, majd elmondom, hogy milyen többletforrások állnak még rendelkezésre a Felsőoktatási Struktúraváltási Alapnál, a kiválósági alapból, amelyek mind-mind az egyetemek és a főiskolák tudományos kutatását, a tudományos műhelyeket támogatják, a magas minőségű oktatást és azt, hogy végre olyan szakátalakítások legyenek, olyan képzési profillal rendelkezzenek, amit a társadalmi igények és a gazdaság is honorál.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék idézni a felsőoktatási stratégiából, amely hosszabb távra jelöli ki az irányt, és ehhez minden évben hozzárendeljük a forrásokat. Engedjenek meg néhány mondatot, hogy milyen felsőoktatásban gondolkodunk mi. Idézem tehát a felsőoktatási stratégiát, amely a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” címet kapta, 2030-ig tart, és a bevezető gondolatok így szólnak, idézem:
„Magyarország fejlődésének kulcsa a megfelelő méretű és minőségű hazai felsőoktatás, amely képes válaszolni a társadalmi és a gazdasági kihívásokra egyaránt.” - nemcsak az egyikre, hanem mind a kettőre. „Ahhoz, hogy ambiciózus céljainkat végrehajtsuk, minden adott a felsőoktatásban. A következő évek feladata ezért az, hogy erősségeinkkel, lehetőségeinkkel, erőforrásainkkal, meglévő tapasztalatainkkal élve megteremtsük a régió legkiválóbb felsőoktatási rendszerét, amelynek középpontjában a teljesítmény…” Tehát nemcsak a bemenet, ahogy a szocialisták idején volt, hogy minél több hallgató jöjjön be az egyetemekre és főiskolákra, minél több időt töltsön el, és a kimenet - hogy ilyen csúnya szót használjak -, az output nem számít, csak az input. Ennek a korszaknak vége van, már 2010-ben vége volt, csak egy kis idő kell hozzá, hogy ez az átrendeződés megtörténjen.
Tehát mi van a felsőoktatás középpontjában? A teljesítmény, a magas minőség, a versenyképes tudás, valamint az oktatók és a hallgatók közös sikere. Gondolom, hogy az oktatók és hallgatók közös sikere mellett a mi közös sikerünk is az, ha versenyképes felsőoktatásunk van.
(14.50)
Nézzük a számokat, tisztelt képviselőtársaim! Jövőre 143 milliárd forintot kap a központi költségvetésben támogatás címén az állami egyetemi és főiskolai hálózat. Zárójelben jegyzem meg, hogy 17,2 milliárdot pedig a nem államiak, tehát a magánegyetemek és magán főiskolák. A saját bevétele 283 milliárd forint az egyetemeknek és a főiskoláknak. Sok jelentős kutatóegyetem K+F-ből és egyéb tevékenységből képes arra, már ma képes arra, hogy saját bevételét ilyen magasan tudja megtervezni. Ez összesen 426 milliárd forint. Emellett több tíz milliárd forintra számíthatnak az egyetemek és a főiskolák a Felsőoktatási Struktúraváltási Alapból. Rétvári államtitkár úr is említette, hogy 9,1 milliárd forint jut, 10 milliárd forint jut a kiválósági alapból. Ez megegyezik az ideivel, tehát változatlan formában 2015-ben is 10 milliárdot költhetnek az egyetemek, magas kutatási intenzitások, tudományos eredményekkel rendelkező kiválósági címeket elnyert egyetemek. Említsük meg, mert én egy vidéki főiskolán három évtizedet tanítottam, a Nyíregyházi Főiskolán, hogy a főiskolák is be tudnak kerülni, mert lehet, hogy önök nem tudják, de a tudományos minősítés például ebben az intézményben több mint 70 százalékos, és igen, abban Ikotity István képviselőtársammal egyetértek, hogy a vidéki főiskolákra szükség van, a regionális politika, a helyi értelmiség képzése miatt.
Emellett a felsőoktatás támogatását jelenti az is, hogy az Igazságügyi Minisztérium költségvetéséből a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 3,7 milliárd forintot kap, és majdnem ugyanekkora a bevétele ennek az egyetemnek, gondoljunk csak arra, hogy a közigazgatásban dolgozók képzését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem végzi. Ráadásul itt van az egyetemeket és a főiskolákat megnyomorító PPP-program, amelyre 8,6 milliárdot kap az NFM-től a felsőoktatás, a bérleti díjak kiváltását. Van olyan egyetem, ahol éves szinten több mint 1 milliárd forint terhet jelent a költségvetésnek, vagy éppen a Nyíregyházi Főiskolának 700 millió forintot jelent. Megnyomorítja a mindennapi működést és a fejlesztést is. Na most, 8,6 milliárd forintot költhetnek a felsőoktatási intézmények erre, és ez az NFM költségvetésében megtalálható.
Egyéb többlettámogatásokat is lehet látni. A képzési támogatás, amely a szakok átalakítását jelenti, 4,3 milliárd forint. A pedagógus-életpályamodell kapcsán, hiszen vannak olyan egyetemek és főiskolák, ahol gyakorlóiskolák léteznek, gyakorlógimnáziumok vagy gyakorló általános iskolák, 363 millió forintot, a Testnevelési Egyetem átalakítására, az oktatói bázis bővítésére 675 millió forintot, a Zeneakadémia történeti orgonáinak restaurálására 200 millió forintot és nagyon helyesen a Szegedi Tudományegyetemen belül egy francia egyetem fokozatos kialakítására 20 millió forintot tartalmaz a költségvetés fejezeti besorolásában.
Tisztelt Képviselőtársaim! A képzési támogatások segítik az egyetemeket és főiskolákat abban, hogy megtegyék a szükséges lépéseket pénzügyi helyzetük rendezéséhez. Igen, rendezni kell, mert az elmúlt években is a fő feladatunk erre irányult, emellett a szervezeti változásokban és az általuk meghirdetett szakok ésszerűsítésében.
Engedjék meg, hogy röviden a szakokról beszéljek, mert van egy társadalmi igény, van egy gazdasági igény, és nekünk az is fontos, hogy a hallgatók, akik végeznek, el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon. Igen, szükség van a bölcsészképzésre, de nagyon szükség van a mérnökképzésre, az informatikusképzésre, szükség van arra, hogy a gazdaság ezeket a magas tudással rendelkező, hozzáadott értéket előállító szakembereket fel tudja szívni - csúnya kifejezéssel -, vagy el tudjanak helyezkedni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Talán egy gondolatot szeretnék elmondani, amely a költségvetésnél többletforrást jelent az egyetemek és a főiskolák számára, az a tao, amelyről Tukacs István olyan lekezelően beszélt, képviselőtársam, pedig a vállalatok, a vállalkozások, cégek támogathatnak egyetemeket, főiskolákat. Én magam részese voltam 8-10 évvel ezelőtt, amikor elindult, 8-10 éve még a szocialisták voltak kormányon, hogy olyan társadalmi tanácsok legyenek az egyetemeken, főiskolákon, amelyek összefogják egy adott régió, adott terület társadalmi, gazdasági szakembereit, és segítsenek a megfelelő szakok kiépítésében, szakok meghirdetésében. Szerintem ez direkt támogatást fog jelenteni az egyetemi, főiskolai szférának, hiszen ha a vállalkozók, a cégek felajánlhatják tao formájában a támogatást, akkor ezt az egyetemek és a főiskolák jól fogják felhasználni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül engedjék meg, hogy azt mondjam, hogy a 2015. évi költségvetése a felsőoktatási szférának megalapozza azt, hogy a felsőoktatás megújításáról beszéljünk, hogy profiltisztítás legyen a felsőoktatásban, hogy egyre inkább a minőségi képzés domináljon, hogy megszűnjenek a korábban a köznyelv által büfé-ruhatár szaknak minősülő képzések. Én magam is láttam olyat, hogy 100-150 kommunikációs szakos hallgatót képzett egy vidéki főiskola, és utána egy vagy kettő tudott elhelyezkedni.
Ennek a korszaknak vége van, tehát a büfé-ruhatár szak most maradjon kint, a ruhatárnál vagy kinn a folyosón. Hogy megszűnjön a párhuzamosság… - hiszen egymás mellett közelben található egyetemek és főiskolák, mindenki képzett mindent, normatívát kapok, az a lényeg, hogy bejöjjön a hallgató, hogy ott 8-10 évig ellegyen, igen, a hallgatói felelősség és az, hogy minél hamarabb, megfelelő képzési időn belül el kell végezni az egyetemet, a nyelvvizsgát meg kell szerezni. Tudok olyan főiskoláról, ahol 40 százaléka csak tanúsítványt kap, mert nincs meg a nyelvvizsga, éppen ezért a felsőoktatási stratégia előírja az emelt szintű érettségit 2020-ra és azt, hogy egy nyelvvizsgával lehessen belépni az egyetemi, főiskolai szférába.
Tisztelt Képviselőtársaim! Minőség, verseny, teljesítmény, siker kell hogy jellemezze az egyetemeket és a főiskolákat, és a hallgatóknak is érezni kell, hogy egyéni céljaik, amelyeket nagyon fontosnak tartunk, egyéni életük megvalósítása hasznos kell hogy legyen a társadalom számára. Összegzésül: ez a költségvetés a felsőoktatás területén kijelöli azt az utat, hogy Magyarország versenyképes tudással, XXI. századi innovációval, magas K+F-fel gazdasági sikereket tudjon elérni Európában és leginkább itt, a középeurópai régióban. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
