DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk levő időszak közlekedésfejlesztéséről szólva hazánkban a reformkor óta nem tapasztalt lendületben van a közlekedésfejlesztés. A 2010 óta eltelt időszak a magyarországi közúthálózatok és az azzal összefüggő infrastruktúra rég nem látott fejlődését hozta.
A kormány által elfogadott nemzeti közlekedési infrastruktúra-fejlesztési stratégia, valamint az Európai Unió új, 2014-től 2020-ig tartó pénzügyi ciklusa közlekedésfejlesztési szempontból rendkívüli potenciát hordoz.
2014 és 2020 között az integrált közlekedésfejlesztési operatív programban, az IKOP-ban és az európai hálózatfejlesztési eszközből, a CEF-ből a magyar közlekedésfejlesztésre összesen nettó 1605 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre, amit további uniós források egészítenek ki. Hazánk sikere példa Európa számára is, hiszen az Unió teljes mértékben helybenhagyta és engedélyezte a kormány nagyprojektjeit a hazai közúthálózat fejlesztése érdekében.
A helyközi közlekedés fejlesztése, fenntarthatósága érdekében mind a vasúti pályahálózat üzemeltetésére 73 milliárd forint összegben, mind a vasúti és autóbuszos helyközi személyszállítási szolgáltatások végzésére csaknem 188 milliárd forint áll rendelkezésre, a 2014-es évet meghaladó mértékű költségtérítési támogatási összeggel.
A helyközi személyszállítási közszolgálatok korábbi költségtérítéseinek elszámolására szintén megnövelt összeg, 16,6 milliárd forint szolgál. Mindezen kiadási előirányzatok együtt megfelelő fedezetet biztosítanak a közlekedési társaságok működésére. A költségvetési törvény tervezete a MÁV Zrt. 3,6 millió euró és 22,3 milliárd forintnyi forinthitel- és kötvényadósságának, valamint azok járulékainak ellenérték nélküli, állam általi átvállalását tartalmazza. A MÁV Zrt. működésére jelentős pénzügyi terheket ró a 2010 előtti évek közszolgáltatásának elégtelen finanszírozásából eredő hitelek állománya, amelynek visszafizetésére a társaságnál nem képződött fedezet; ezt az elmúlt években folyamatosan biztosítja az állam, így történik a jövő évben is.
(11.40)
Mindezeken túlmenően 56,7 milliárd forint forrás jut az országos közúthálózat megfelelő színvonalú fenntartására és működtetésére, ami 10 milliárd forinttal több, mint a 2014. évi volt. A közlekedési nagyprojektek a következő években közel 600 kilométer autóutat érintenek, az erre fordítandó források összege 1500 milliárd forint.
A vasútfejlesztés területén a kormány kiemelten kezeli a beruházásokat, bizonyítja ezt az elmúlt négy évben a vasútfejlesztésre fordított 760 milliárd forint, de nemcsak az, hiszen elődeitől eltérően már a vasúthoz való hozzáállásban is fordulat állt be: a kormányzat stratégiai partnerként tekint a MÁV-ra, és elkötelezett a vasúttársaság fejlesztése mellett. A MÁV korábban veszteségesen működött, és inkább kötelező teherként nehezedett az állam vállára, ám mára helyes lépésekkel sikerült visszájára fordítani a folyamatot, a vasút kívánatos utazási és szállítási eszközzé vált; bizonyítja ezt, hogy 2010 óta folyamatosan nő az utasok száma a személyszállító vonalakon, és 3 millió tonnával nőtt a vasúton szállított áru mennyisége.
Kiemelt szerepet kapott a kocsiállomány korszerűsítése. A MÁV 42, a GYSEV 6 új villamos elővárosi motorvonatot helyez üzembe európai uniós forrásból, 700 darab vasúti kocsit pedig állami forrásból újítanak fel. A közeljövőben pedig új modern motorvonatok kerülnek forgalomba, amelyek az egész országot behálózva, annak legfontosabb vonalain közlekednek. Európai szinten is kiemelkedő a pálya- és állomásfelújítási koncepció, amely most lép a megvalósítás útjára. Már tavaly lezárult a Székesfehérvár-Kelenföld közötti szakasz felújítása, melynek eredményeként a Budapest-Siófok út menetideje félórával csökkent, megújult több nyugat-magyarországi vonal, felújításra került a Szolnok-Szajol vasúti híd. Idén megújul a Lepsény-Szántód szakasz, ahol a jelenlegi 60 kilométer helyett 100 kilométeres sebességgel lehet majd közlekedni, nagyban javítva ezzel a menetidőt. Folytatódik a dél-balatoni vonalfejlesztés, rövidül a menetidő, és ütemessé válik a menetrend. 17 kilométeren ezen a vonalon új zaj- és rezgéscsillapító sínágyazat, 4 kilométeren zajárnyékoló fal épül. Siófokon új aluljáró épül, ami szintén enyhíti majd a közlekedés terheit.
Hazánk több kiemelt turisztikai célja az eddiginél könnyebben és gyorsabban lesz megközelíthető. Felújításra kerül továbbá a váci vasútállomás, a hozzá tartozó 17 kilométernyi úthálózat, megépülnek a P+R és B+R parkolók, új peronok, aluljárók, liftek. A korszerűsítés érinti továbbá Rákos, Hatvan, Miskolc, Nyíregyháza, Kelenföld, Százhalombatta, Pusztaszabolcs, Dombóvár, Gyékényes, Biatorbágy, Tata, Debrecen, Püspökladány városok szakaszait, felújításra kerül a szolnoki, szombathelyi vasútállomás, létrejön a magas színvonalú kötöttpályás kapcsolat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar között. A vasúti nagyprojektek mintegy 800 kilométert érintenek, a költségek elérik az 1300 milliárd forintot.
Nagyon fontosak a vasúti közlekedésbiztonsági intézkedések. A GYSEV közel 800 millió forintot fordít erre a célra. A legkorszerűbb eszközökkel látják el a vasúti átkelőket, biztonságossá téve ezzel a közlekedés más résztvevőinek is az átkelést. A Balaton környékén szintén hasonló beruházásokkal újítja fel a vonalait. Fénysorompós átjárókkal, csapó-rudakkal tovább biztosítja, és napsütéses időben is könnyen felismerhető fényjelzőket helyez ki, hogy a közelmúltban bekövetkezett balesetek ne ismétlődjenek meg a jövőben. Jelenleg 44 átjáróhelyen zajlottak le ezek az átalakítások, és mintegy 130 követi ezeket a közeljövőben.
Új fejlemény, hogy a MÁV új intercity kocsijai elkészültek, amelyek rövidesen részt vesznek a forgalomban. Véleményem szerint nincs közöttünk olyan, aki ne örülne a magyarországi vasúti mérnöki és gépészi munka reneszánszának, amelynek első példányait láthatjuk.
A vasútfejlesztéssel párhuzamosan zajlik a buszállomány megújítása. Ennek zászlóshajója a Rába-Volvo által gyártott hibrid típusú csuklós autóbusz, amely novemberben állt forgalomba Budapesten. Európai mércével is kiváló minőségű, jellemzője a megbízhatóság, a hosszú élettartam, emellett a befogadóképessége is meghaladja elődeiét. Remélhetőleg a tesztek után több tucat ilyen jármű kezdi meg szolgálatát a fővárosban, ezzel a középeurópai városok közül a legnagyobb hibrid buszflotta lehet Budapesté. Ezeknek a buszoknak az érkezése lesz a betetőzése annak a folyamatnak, amellyel a budapesti buszállományt a közelmúltban több mint 500 korszerű járművel sikerült fiatalítani, ami jótékony hatással volt a fővárosi károsanyag-kibocsátásra is. Említésre méltó, hogy az Új Széchenyi-terv meghosszabbított pályázati időben idén december 31-ig befogadja azokat az állami és önkormányzati közösségi közlekedésre irányuló pályázatokat, amelyek a zöldberuházási rendszer alprogramban foglaltak szerint földgáz üzemű autóbuszok vásárlására irányulnak, a támogatás mértéke járművenként eléri a 21 millió forintot, csuklós buszok esetén a 28 millió forintot.
Nem marad el a közúthálózat modernizálása sem. További 12 kilométerrel bővült az M3-as autópálya, amely határidő előtt egy hónappal készült el, és immár Vásárosnaményig ér. Az elmúlt négy évben ezzel csaknem 46 kilométerrel egészült ki az M3-as, ezzel pedig végérvényesen bekapcsolódott az 5-ös számú páneurópai útba. Ennek gazdasági befektetési jelentősége szinte felbecsülhetetlen abban a térségben. Az út további bővítése Záhony irányába már a döntéselőkészítők asztalán van. A 62-es utat 21 kilométeren sikerült megerősíteni, két elkerülővel is bővült, ez bővíti a közép-dunántúli régió megközelíthetőségét, a dunapentelei híd kihasználtságát, növeli a térség versenyképességét, elősegíti a fokozott gazdasági növekedést. Az út mentén élő mintegy 160 ezer ember közlekedési lehetőségei bővülnek, összeköttetés jött létre közvetlenül Székesfehérvár és Dunaújváros között. Sajátja ennek a beruházásnak a korszerű környezetbarát technológia, amellyel az építés ideje felére csökkent, viszont az élettartama megháromszorozódik.
A közútrendszer optimalizálásának jegyében kerül sor a megyeszékhelyek és nagyobb városok magas szintű közlekedési bekötésére. El kell mondani, hogy nemcsak a hagyományos közlekedésnek jutott szerep a kormány terveiben, például a GINOP-ban a turisztikai célú kerékpárosprojektekre fordítható támogatások is lehívhatók. Mindemellett lépések történtek a dunai vízi közlekedés fejlesztésére mint olcsó és környezetkímélő megoldásra.
Szintén fontos kiemelni, hogy nagy sikert jelent az az eredmény is, hogy Brüsszel mintaprojektként fogadta el az uniós előírásoknak való megfelelés érdekében eddig csak más területeken használt önkéntes teljesítményértékelési eljárás környezetvédelmi engedélyezési alkalmazását. Az elsőként magyar kezdeményezésre megerősített megoldás támogatottsága ígéretes fejlemény a további nagyprojektek szempontjából. Ennek már érezhető hatásai vannak azáltal, hogy a hazai beruházók nyitottabbá váltak a műszaki újdonságokra.
Végezetül nem lehet megkerülni az e-útdíj sikerét sem, amely rekordidőn belül került bevezetésre, a vártnál sokkal kisebb költségek mellett, a tervezett 42 milliárdos költség helyett 36 milliárd forint értékben. A rendszer idén több mint nettó 120 milliárd forint, jövőre közel 170 milliárd forint bevételt jelent az ország számára.
Az elmúlt években jelentős előrelépést értünk el a hazai infrastruktúra-fejlesztés terén, ám még mindig számos feladat áll előttünk annak érdekében, hogy az évtizedes mulasztásokat pótolni tudjuk. Ezért is különösen fontos, hogy a most kezdődő költségvetési ciklusban rendelkezésre álló forrásokat milyen hatékonyan tudjuk felhasználni.
A 2015. évi költségvetés ezen az úton indul el, számos olyan beruházással, amely mindannyiunk hétköznapjait kényelmesebbé fogja tenni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
