PÓCS JÁNOS
PÓCS JÁNOS
PÓCS JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új Országgyűlés első költségvetése mezőgazdasági szempontból a korábbi évekhez hasonlóan előnyösen alakul. Összességében mind a mezőgazdasági, mind pedig a vidékfejlesztési ágazatba több forrást juttat az új költségvetés, mint az előző években. Az idei évtől már érdemes külön említeni a két kategóriát, a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést, mivel a minisztériumok átszervezésével már a Miniszterelnökséghez tartozik az Európai Unióból érkező támogatások és források többsége. Az átcsoportosítás megítélésem szerint fontos, mivel így valóban megvalósulhat az a cél, hogy a támogatási összegeket hatékonyan és minél inkább gazdaságélénkítésre, fejlesztésre és munkahelyteremtésre lehessen felhasználni. Alapvető fontosságú cél ez, hiszen a sikeres tárgyalásoknak köszönhetően a következő uniós támogatási ciklusban, a 2014-től 2020-ig tartó hét évben összesen több mint 34 milliárd euró, azaz mintegy 12 000 milliárd forint uniós forrás érkezik majd Magyarországra.
(14.00)
Korábban soha nem sikerült ilyen kedvező feltételeket kiharcolnunk, és ki tudja, hogy hét év múlva milyen további lehetőségeket kínál majd uniós tagságunk. Ezt a lehetőséget jól kell kihasználnunk. Ennek a rekordszintű támogatásnak jelentős része a korábbi időszakhoz hasonlóan a mezőgazdaságba fog érkezni. Több mint 1200 milliárd forintnyi támogatást fordíthatunk vidékfejlesztésre a következő hétéves időszakban. A kormány kifejezett célja, hogy a fejlesztési beruházási támogatások legalább 60 százalékát gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre tudjuk fordítani. Ez a szándék jól látható az egész 2015-ös költségvetés uniós támogatási fejezetében, és megmutatkozik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési célkitűzésekben is.
A mellett a közel 390 milliárd forintnyi európai uniós támogatás mellett, amely 2015-ben úgy érkezik a mezőgazdaságba, hogy nincs hazai önrésze, így nem szerepel a költségvetési sorokon, további mintegy 303,4 milliárd forintnyi előirányzat jelenik meg a vidékfejlesztési ágazat 2015-ös költségvetésében. A támogatási programok önrésze mindenképpen biztosított, köszönhetően a jelenlegi jó gazdasági helyzetnek. Célunk a támogatás 100 százalékos lehívása.
(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Erre minden bizonnyal lehetőség is lesz. Hiszen a Miniszterelnökség már több alkalommal nyilatkozatban jelezte, hogy elkezdték egy, a korábbinál egyszerűbb, úgymond felhasználóbarát eljárási rend megalkotását. A korábbiakban a pályázó gazdálkodók különösen nehéz helyzetben voltak, hiszen az előző támogatási ciklus forrásai csak rendkívül bonyolult, rugalmatlan, szankcióorientált rendszeren keresztül voltak hozzáférhetőek, amit az akkori kormány dolgozott ki.
Sokáig tartott, mire az ágazat szereplői megtanultak együttműködni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal a pályázati fejlesztések és feltételek teljesítése során. De az is sokszor előfordult, hogy lehetetlen helyzetbe kerültek egy-egy, a való élettől elrugaszkodott, merev előírás kapcsán. Ez a helyzet várhatóan javulni fog, és azt hiszem, nemcsak a gazdálkodók, hanem az MVH munkáját is meg fogja könnyíteni. Mindenesetre már örömmel várjuk az új eljárási rend részleteit.
Annak ellenére, hogy az uniós költségvetési ciklus 2014-től 2020-ig tart, a közös agrárpolitika kereteit meghatározó uniós rendeletek késedelmes hatálybalépése miatt a KAP következő szakaszára vonatkozó szabályok csak egy év késéssel, az idei átmeneti évet követően, 2015-től lépnek életbe, amikor a termelők az egységes kérelem keretében először igényelhetik az új szabályok szerinti támogatásokat. Az új rendszerben a jelenlegi területalapú támogatás elvén működő alaptámogatási rendszer 2020 végéig továbbvihető.
Ebben a rendszerben a degresszivitás jelenti majd az újdonságot. De ez is csak az 1200 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók számára. A degresszió folytán a megmaradó összegek a vidékfejlesztési források között jelennek meg, és főleg az állattenyésztés és a munkaerő-igényes ágazatok támogatására lesznek felhasználva.
Új elemként jelenik meg a támogatások között a zöldítés, avagy az éghajlati és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatra nyújtott támogatás, amire a tagállamok az éves pénzügyi keretük 30 százalékát kell hogy fordítsák. A zöldítés intézkedései a terménydiverzifikáció, az állandó gyepterületek fenntartása, illetve az ökológiai célterületek kijelölése lesznek. Nagy hangsúlyt fog kapni a fiatal gazdák támogatása is, ami a mezőgazdasági termelők generációváltását hivatott elősegíteni.
Az önkéntesen nyújtható, termeléshez kötött támogatások szintje, a közvetlen uniós támogatási keret jelenlegi 3,5 százaléka 13 százalékra fog nőni. Ennek keretében a rizs, a juh, a tejhasznú szarvasmarha, az anyatehén, a hízott bika, a cukorrépa, valamint a zöldség-gyümölcs szektorok jutnak a termelés mértékétől függő forrásokhoz. Ezenfelül 2015 után a fehérjenövények esetében is lehetővé válik tagállami keretünk további 2 százalékát termeléshez kötött támogatás formájában a termelőkhöz juttatni. Ez a 2 százalék a szemes és a szálas fehérjenövények között oszlik majd meg. Magyarország célja a keret teljes felhasználása elsősorban a munkaintenzív ágazatok támogatására.
Új lehetőségként fog megjelenni a kisgazdaságok számára az egyszerűsített támogatás konstrukciója. Az e jogcím révén nyújtott támogatás minden közvetlen kifizetést helyettesít, továbbá felmenti a termelőket a zöldítés követelményének teljesítése alól. Erre az egyösszegű támogatási formára a nemzeti támogatási keret maximum 10 százaléka fordítható. A rendszeren belüli támogatást úgy számolják ki, hogy megnézik, az indulás évében mennyi támogatásra lenne jogosult az alaptámogatási rendszerben. Azon gazdálkodók esetében, akik a normál rendszerben kevesebb, mint 500 euró támogatásra lennének jogosultak, a támogatást 500 euróra felkerekítik, és 500 és 1250 euró között a normál rendszerben járó támogatásnak megfelelő összeget kap a termelő.
Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetésben a 2014-2020 évek közötti vidékfejlesztési program prioritásai a következők: a tudásátadás, az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben; továbbá a gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa, valamennyi régió esetében; az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése; továbbá az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és az értékesítést, az állatjóléti kockázatkezelést, a mezőgazdasági területen történő elmozdulást; a mezőgazdasági és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és annak javítása; valamint az erőforrások hatékony előmozdítása, a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben az ellenálló képesség, a gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása, a mezőgazdasági, élelmiszeriparban és az erdészeti ágazatban egyaránt; valamint a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben.
(A jegyzői székben Földi Lászlót
Gelencsér Attila váltja fel.)
Gelencsér Attila váltja fel.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Az ezen prioritások mentén megvalósuló programok beindításához 60 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetési előirányzatok között. Az átmeneti időszakban az Új Magyarország vidékfejlesztési program finanszírozására több mint 239 milliárd forint szerepel a 2015-ös előirányzatok soraiban. A program céljai között elsőrendű fontosságú a munkaközpontú gazdaság megteremtése, a vidéki gazdaság erősítése, a vidéki mezőgazdasági foglalkoztatás növelése. Ezeket a célokat a helyi kis és közepes méretű mezőgazdasági vállalkozók, feldolgozó üzemek fejlesztése, valamint az olyan fejlesztések és beruházások támogatásán keresztül igyekszik a kormányzat elérni, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar gazdák jó minőségű élelmiszerrel lássák el a piacot.
Továbbá kiemelt cél, hogy a termelő és a fogyasztó közötti értékesítési lánc rövidüljön. Ennek megfelelően a program igyekszik elősegíteni és helyben tartani a megtermelt, illetve ott előállított élelmiszerek közvetlen, biztonságos és gazdaságos értékesítését segítő tevékenységeket.
A program I. tengelyén a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javításával kapcsolatban várható leginkább az állattenyésztés és a mezőgazdasági termékek értéknövelésének céljára történő legtöbb kifizetés. Fontos cél a még fiatal gazdálkodók támogatása, egyértelműen a munkahelyteremtés, a munkaerő-igényes ágazatok fejlesztése. Tehát a támogatásoknak ez a célterülete.
A II., környezet- és vidékfejlesztési tengelyben valósul meg a kedvező adottságú területeken a gazdálkodók támogatása. De itt is jelentős szerepet kap az állattenyésztési ágazat erősítése az állatjóléti támogatásokon keresztül.
(14.10)
A harmadik intézkedéscsoport - a vidéki területeken az életminőség javítása, a diverzifikáció ösztönzése - céljai között szerepel a mikrovállalkozások erősítése mind a fizikai infrastruktúra, mind pedig a humán erőforrások területén, továbbá a helyi együttműködési hálózatok támogatása.
A IV. tengely a már jól bejáratott LEADER-programok területe, ahol a helyileg kidolgozott fejlesztési célok támogatása fog megvalósulni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Új Magyarország vidékfejlesztési programban 2015-ben olyan új támogatásigénylési jogcímek megnyitására lesz szükség, amelyek szaktanácsadási szolgáltatások, valamint az egyes továbbképzések díjainak támogatása, amelyek hozzájárulhatnak az ágazat szereplőinek hatékonyabb munkavégzéséhez.
Az Új Magyarország vidékfejlesztési program mellett érdemes szót ejteni a halászati operatív programról, amely a költségvetésben több mint 3 milliárd forinttal támogatja a hazai halgazdálkodás céljait.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Látható tehát, hogy a 2015-ös költségvetésnek sikerült biztosítani azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a mezőgazdaságot, a magyar vidéket erősítő támogatások minél hatékonyabb felhasználásához.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
