DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt körülbelül négy órában lefolytatott vita nagyobb része a „ki a hibás?” kérdéséről szólt. Ki a felelős? - a legtöbben ezt a kérdést feszegették, és természetesen erről megvan a véleményünk, a kormánynak is van határozott álláspontja ebben a kérdésben.
De szerintünk az lenne a helyes, ha az Országgyűlés a megoldásokkal foglalkozna, és elsősorban a megoldások keresésében támogatná az Országgyűlés a kormányt, mert úgy vélem, úgy gondolom, hogy ebben egyetértünk, hogy a devizahitelesek súlyos problémáját csak országgyűlési döntésekkel, törvényekkel tudjuk orvosolni, és a kormány a maga részéről mindent megtett az elmúlt években azért, hogy könnyebbé váljon a devizahitelesek helyzete. Természetesen soha nem ígértük, hogy egy csapásra meg tudjuk oldani a devizahitelesek problémáját, hisz óriási nagy teherről van szót, több százezer családról van szó; szerencsére folyamatosan csökkenő számú családot terhel a devizahitel, de mindig is fognak maradni olyanok, akik segítségre szorulnak.
A kormány eddig hét vagy nyolc alkalommal terjesztett az Országgyűlés elé törvényjavaslatot, attól függ, hogy hány törvényt számolunk ide. Korábban már, az előző országgyűlési ciklusban három alkalommal mindenképpen foglalkozott az Országgyűlés a devizahitelesek problémájával. Először az egyösszegű végtörlesztést tette lehetővé a devizahitelesek egy jelentős részének - több százezer emberről beszélünk -; ezt követően az árfolyamgát intézményét tette lehetővé, az árfolyamgát intézményével segítette a devizahiteleseket abban, hogy kimeneküljenek a csapdából. Ezután, akik nem tudtak kimenekülni, azok számára az eszközkezelőt hozta létre az Országgyűlés a kormány javaslatára, tehát mindazokat, akik már reménytelen helyzetbe kerültek, de nem akartuk közösen, hogy a fejük fölül elveszítsék a fedelet, ezeket az embereket az eszközkezelő segítette.
A 2014-ben létrejött új kormány és az Országgyűlés most immáron a harmadik és a negyedik törvényben foglalkozik a devizahitelesek és általában a fogyasztói kölcsönt felvevő, több százezer család helyzetével. Hiszen először az Országgyűlés a Kúria jogegységi döntése, a Kúria több döntése alapján megalkotta a tisztességtelen szerződési feltételeket érvénytelenné nyilvánító törvényt, ezt követően a bankok elszámoltatásáról szóló törvényt alkotta meg, amelynek következtében közel 1000 milliárd forint kerülhet vissza a családokhoz, azokhoz a családokhoz, akik nemcsak devizahitelesek, hanem forinthitelesek is. Körülbelül 1 millió 300 ezer családról beszélünk, akik ebben a helyzetben vannak, velük szemben a bankok tisztességtelenül jártak el. 1000 milliárd forint nem kis pénz, természetesen nem egyformán jut ez vissza a családokhoz; annak a függvényében, azt kell mondjam, hogy sajnos attól függ, hogy mennyire tisztességtelenek voltak velük szemben a bankok, van, akit kevésbé érint a visszafizetési kötelezettség, van, akit jobban érint, és könnyebb helyzetbe hozza ezeket a családokat a bankok által visszafizetendő összeg.
Most elérkeztünk ahhoz, hogy döntsön az Országgyűlés a jövőbeni szigorúbb szabályokról, amelyek jelentősen megszigorítják a fogyasztói kölcsönök nyújtásának feltételeit, és egy tájékoztatási kötelezettséget írnak elő részletesen a bankok számára ezek a törvényjavaslatok, illetve az egyoldalú szerződésmódosításokat minimális esetre szűkítik az előttünk fekvő törvényjavaslatok.
(13.20)
És végül, de nem utolsósorban ebbe a sorba illeszkedik a devizahitelek átváltásáról szóló törvényjavaslat. Mindez együtt jelentősen fogja könnyíteni a devizahitelesek helyzetét. Sohasem ígértük, és most sem tudunk olyan megoldást ajánlani, amellyel egyik pillanatról a másikra eltűnik a tartozása a devizahiteleseknek, de ezek a törvények azt ígérik, azt ajánlják föl, hogy egy jelentősen csökkentett mértékű tartozást, egy végre forintban tervezhetően fennálló tartozást a jövő években ki fognak tudni fizetni azok a családok, amelyek számára egy tervezhető forinthitel-tartozás megoldást jelent.
Természetesen beszéljünk arról is, hogy vannak már olyan hitelszerződések, amelyek már nem állíthatók helyre, valószínű, hogy ezek a hitelek az átváltás után sem kerülnek visszafizetésre. Tehát mindannyian tudjuk, hogy olyan felelőssége van az Országgyűlésnek - és a kormány tisztában van ezzel a felelősséggel -, hogy mindez a sok törvény, amit most elfogadott az Országgyűlés az elmúlt öt évben, még ezek sem fognak tudni mindenkit a csapdából kiemelni. De a kormány azt ígérte, hogy senkit nem hagyunk az út szélén, és ez így is lesz, a bankok elszámoltatása után a kormány azokkal is törődni fog, akiknek a megváltozott hitelfeltételek nem jelentnek megoldást.
Kérem viszont az országgyűlési képviselőket, hogy úgy mondjam, minden kölcsönös vádaskodás és minden jogos vagy kevésbé jogos kritika mellett is azt kérem a tisztelt Háztól, hogy a kormány által beterjesztett két törvényjavaslatot, amely jelentősen javítja a devizahitelesek helyzetét és más kölcsönfelvevők helyzetét, kérem, hogy támogassa a Ház, kérem, hogy a jövő héten szavazataikkal fogadják el a kormány által benyújtott törvényjavaslatokat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)
