NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN,
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN,
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: …butaságot felhozva a felszínre, de azért szerintem érdemes lett volna arról beszélni, hogy itt maguk között ül olyan volt miniszter, aki, amikor 2003-ban a kormány megszüntette a kedvezményes lakáshitelt a magyar állampolgárok számára, akkor ő még felvett húsz-, harmincegynéhány milliót, rögtön két héttel a megszüntetés előtt, akkor, amikor ezt még nagy titokban tartották.
De Magyar Bálint is, aki akkoriban szintén miniszteri pozíciót töltött be, ő is élt ezzel a lehetőséggel, és még jó néhány kormánytagjuk. Úgyhogy, ha valakiknek szégyenkeznivalója van ebben a tekintetben, azok pontosan önök. Azt is tudják nagyon jól, hogy ezeknek a hiteleknek a jelentős része nem véletlen jelzálogalapú, mert nem szabad felhasználású hitelt vettek fel ezek az emberek, hanem 2003-ban, még egyszer szeretném hangsúlyozni, a kedvezményes lakáshitel helyett voltak kénytelenek lakásvásárlásra, lakásbővítésre felvenni ezeket a jelzálogalapú devizahiteleket.
Még egy apró mozzanat: ma pont azért ülünk itt, hogy lezárjuk ennek a hitelezési folyamatnak azt a hosszú-hosszú évek óta megszokott és szerintem a társadalmat megrázó folyamatát, amiről beszélünk, ezért születik meg a jövő hét folyamán az a két törvény, amiről itt vitatkozunk. De ez nem előzmény nélküli. Tehát lehet itt az elmúlt öt évről beszélni, de 2010-ben, amikor az emberek úgy döntöttek, hogy kellő felhatalmazást adnak nekünk arra, hogy az ország ügyeit rendbe tegyük, akkor erre is felhatalmazást kaptunk, önöknek teljesen igazuk van. De itt azért sok minden mással meg kellett küzdeni. Tegnap már említettem önöknek az államadósság 56 százalékról 80,3 százalékra való növekedését. Itt 2002-2010-ről beszélek, azért nem volt egy egyszerű mutatvány ennek az adósságnak nekivágni.
Az sem volt egyszerű mutatvány, hogy az önkormányzatokat gyakorlatilag a csőd szélére juttatták a Gyurcsány-Bajnai-kormányok, és valamit kellett kezdeni azzal az 1200 milliárd forintos önkormányzati adóssággal, amit aztán 2013 végére teljes egészében rendezni tudott a kormány, teljes egészében konszolidálta az önkormányzatokat.
(10.00)
Ugyanez a helyzet ebben a devizahitel-csap-dában, ami egyébként nemcsak a devizahiteleket érinti, hanem a forinthiteleket is. 2011-ben kezdtünk el először ezzel érdemben foglalkozni itt a parlament előtt. Akkorra gyűlt össze annyi információ, illetve annyi lehetőség, vizsgálat, annyi alternatíva, amivel el lehetett kezdeni azt a folyamatos munkát, amit 2011 óta végzünk, hogy azt a célt elérjük, hogy egyszer és mindenkorra kivezessük ezeket a hiteleket, megszüntessük azt a pénzügyi kockázatot, amit ezeknek a hiteleknek a jelenléte jelent Magyarországon.
Az első a végtörlesztésről szóló jogszabály volt. Csak hogy mi történt eddig, szeretném önöknek elmondani. 2011 szeptembere és 2012 februárja között 170 ezer lakossági hitelt törlesztettek. Ez összességében 1355 milliárd forintot jelentett. A bankok árfolyamvesztesége a végtörlesztés miatt 370 milliárd forint volt. Gyakorlatilag a bankok 370 milliárd forintot adtak vissza az embereknek a végtörlesztéssel. Azért emlegetünk 268 milliárdot ebben a tekintetben, mert 102 milliárdot jóvá tudtak írni a bankadóból, abból a különadóból egyébként, amivel a kormány kérte fel a bankokat arra, hogy járuljanak hozzá a közös teherviseléshez. A visszafizetett hitelek átlagos összege 5,8 millió forint volt. Tehát ha a 170 ezer emberre, 170 ezer családra kivetítjük, akkor közel 6 millió forint adósságtól szabadultak meg a családok. Ez nem jelenti azt, hogy ők a gazdagok voltak. Akinek 6 millió forintos kölcsöne van, 6 millió forintot fizet vissza 180 forintos svájcifrank-árfolyamon, az nem a gazdag ember kategória. Jelentős részük egyébként lakótelepen lakótelepi lakást vásárolt. Ebből Csepelen - ezt pontosan tudjuk, mert ott a polgármesterségem alatt még egy olyan konstrukciót is kidolgoztunk, hogy akiknek nincs megfelelő készpénzük, azok kaphassanak - erre egy 150 millió forintos alapot hozott létre a csepeli önkormányzat. Összességében egy adós 2 millió 176 ezer forint kedvezményben részesült. Tehát amit meg tudtak spórolni az emberek, az majdnem 2,2 millió forint volt. Körülbelül ennyit a végtörlesztésről.
A következő ilyen jogszabály az árfolyamgát bevezetése volt. 2014. szeptember 30-án - ugye, hogy ez is mennyire jelentéktelen, ez az árfolyamgátas történet, legalábbis ezt hallottuk - 185 962-en léptek be az árfolyamgátba. A gyűjtőszámlákon a gyűjtőszámla-hitelállomány pedig majdnem 28 milliárd forint, 27 milliárd 942 millió forint. Az adósok, egy adós átlagosan ezzel a gyűjtőszámlával 161 407 forint tartozás megfizetését halaszthatta el. Vannak itt még nagyon komoly számok. Ebben az árfolyamgát-konstrukcióban a devizahiteles ügyfelek szeptemberig összesen 47 milliárd 354 millió forint rögzített árfolyam feletti kamat megfizetése alól mentesültek. Ez 273 millió 539 ezer forint kedvezményt jelent a részükre. Tehát az árfolyamgát jogszabályának a meghozatala itt a parlamentben szintén hozzájárult ahhoz, hogy nagyon sok embernek lehetőséget adtunk arra, hogy fellélegezhessen, hogy tudja fizetni, ne kerüljön bele abba a csapdába, hogy a feje fölül elviszik a házát.
S még egy, meg fognak lepődni: én a Nemzeti Eszközkezelőről is pozitívan fogok szólni. Köszönöm szépen a Nemzeti Eszközkezelőnek a tájékoztatását. Az elmúlt időszakról néhány számot mondok önöknek, teljes egészében meg fognak lepődni. A Nemzeti Eszközkezelőt szintén jogszabállyal hoztuk létre, és az volt a célja, hogy azok, akik huzamosabb idő óta fizetésképtelenek, tehát nem tudnak fizetni, szociálisan rászorultak, azok ebbe az új rendszerbe beléphessenek, ahol is a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. az állam részére megvásárolja a tulajdonukat, majd rögtön köt velük egy szerződést, mégpedig egy határozatlan időre szóló szerződést, amelyben visszabérelhetik rendkívül alacsony áron a lakásukat. Ez az alacsony ár 8979 forint összességében átlagban. Tehát ennyiért lehet visszabérelni a lakást, az ócsai lakóparkban pedig 18 207 forintért lehet bérelni egy házat. A 80 házból 79-ben laknak.
Még néhány adatot hadd mondjak: 2014. augusztus 31-ig - ez engem is meglepett - összesen 23 499 szándéknyilatkozatot fogadtak be. A befogadása azt jelenti a szándéknyilatkozatnak, hogy már megvizsgálták a jogosultságot, és ezeknek az embereknek abban a pillanatban meg is szűnt ez a veszély a fejük fölül, hogy a végrehajtást meg tudják tenni velük szemben. Tehát a végrehajtás felfüggesztődött. A megvásárolt ingatlanok - itt megint a „gazdag” emberekről szeretnék szólni - átlagos vételára 3 millió 640 ezer forint, tehát a gazdag emberek jártak jól a Nemzeti Eszközkezelővel. Gondolom, mindenki érti ebben a történetben az iróniát. Az viszont hihetetlen, hogy ezek az emberek összességében majdnem 100 milliárd forint hiteltől szabadultak meg. Majdnem 100 milliárd forint hiteltől!
Az is elmondható, hogy ez az akció eddig 46 milliárd forintba került a költségvetésnek. A költségvetés, a központi költségvetés ennyivel támogatta a Nemzeti Eszközkezelőnek ezt a munkáját. Minden egyes befektetett forint 2 forint 16 fillért váltott ki a hitelekből.
Tehát az elmúlt időszakban eddig tudtunk eljutni. Azt pontosan tudja mindenki, hogy pontosan azért, mert a bíróságok egész egyszerűen nem voltak kellően bátrak ahhoz, vagy a magyar bírósági rendszer nem volt kellően bátor ahhoz, hogy ebbe az ügybe beszálljon. Emlékszünk arra, hogy amikor kértük a bíróság döntését, még akkor is az Európai Bírósághoz fordultak, hogy megkérdezzék, lehet-e Magyarországon a magyar emberek érdekében döntést hozni.
Nos, hát lehetett, mert amikor megszületett ez a döntés és a parlament abszolválta a tisztelt Házban, akkor nyílt meg az út, a lehetőség arra, amit a ma előttünk fekvő két törvényjavaslat, illetve az azt megelőző törvény, a bankok elszámoltatásáról szóló törvény lehetővé fog tenni. Mindhárom törvénynek az a célja, többes célja van, egyrészt hogy kivezessük ezeket a hiteleket egyszer és mindenkorra a magyar hitelpiacról, megerősítsük a pénzügyi függetlenségünket. A másik célja pedig, hogy azokat az embereket, akik még az előző lehetőséggel nem tudtak élni, ők pontosan 644 ezren vannak, és közülük 463 ezren vannak jelzáloghitellel terhelve, tehát kötelezően ezt a 463 ezer családot fogja érinteni, de természetesen a többiek is, akik nem jelzáloghitelt vettek fel, hanem szabad felhasználásút, ők is beléphetnek, de ők a bankkal kötött különalku után. Ez a cél, hogy ezek az emberek minimum 25-30 százalékkal kevesebbet fizessenek havonta, minimum 25-30 százalékot meg tudjanak spórolni, maradjon az embereknél átlagosan minimum 2 millió forint megspórolt pénz, és mindezt ez a két törvényjavaslat, illetve az azt megelőző két törvényjavaslat egyértelműen garantálni fogja.
Ha megengedik, egy átlagos hitelről szeretnék néhány adatot elmondani. A szerződéskötéskor volt egy, mondjuk, 43 ezer svájci frankos hitel, ez olyan 6,8 millió forintnak felelt meg, ez most 2014 szeptemberében 8,8 milliós tőketartozást jelent, és az elszámoltatás, forintosítás után 7 millió forintra fog csökkenni, tehát itt a megtakarítás egyből 1 millió forint. (Sic!)
(10.10)
Most a hitelköltségekről, illetve a referenciakamatról nem beszélnék, hanem a havi törlesztésről. A 2010. szeptember havi törlesztés 90 ezer forint, most pedig, miután el fogjuk fogadni ezt a törvényt, és megtörténik 2015 elején a forintosítás, ez 64 ezer forintra fog csökkenni, ez 27 ezer forintos csökkenést jelent. De mondjuk, egy 66 ezer svájci frankos hitelnél, ami körülbelül 10 millió forintnak felel meg, a szeptemberi tőketartozás 13 millió 500 ezer forint, ez le fog csökkenni 10 millió 900 ezer forintra, és a havi törlesztő pedig 140 ezer forintról 90 ezer forintra, tehát itt is egy 50 ezer forintos spórolás van; én a lakáshitelesekről beszéltem most, a szabad felhasználású hasonló módon csökkenni fog.
Miniszter úr elmondta a törvény legfontosabb paramétereit. Én két dolgot szeretnék hozzáfűzni, hogy ezt még szigorúbbá szeretnénk tenni. Tehát a Fidesznek olyan javaslata van, hogy a kamatfelár alsó határát 100 bázisponttal, a felső határát pedig 50 bázisponttal csökkentsük, pontosan azért, hogy a bankok ne tudjanak visszaélni, ne tudjanak ezzel a kamatfelárral még játszadozni, ne tudják sarokba szorítani a hiteleseket. Illetve azoknál, akik úgy döntenek - természetesen a törvény értelmében dönthetnek úgy -, hogy devizában marad meg a hitelük, őnekik ez nem 12 hónap, hanem a 2020-ig terjedő időszakra terjesztjük ki a futamidőt.
Nos, kedves képviselőtársaim, arra kérem önöket, hogy az elmúlt kormányzás ideje alatt meghozott négy törvénnyel, illetve már ebben az időszakban meghozott két törvénnyel együtt most ezt a másik két törvényt is fogadjuk el, hogy azokat a célokat, hogy a devizahiteleseket egyszer és mindenkorra kimentsük abból a csapdából, amibe a bankok és a szociálliberális politika belecsalta őket, egyszer és mindenkorra véget vessünk ennek a hitelezésnek, kérem önöket, hogy ezt a két törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek itt a tisztelt Házban. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
