DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is az igazságügyi fejezet egyes részeihez szeretnék hozzászólni jelen felszólalásommal.
Demokratikus alapelv Magyarországon - és nemcsak Magyarországon, hanem a felvilágosodás óta minden országban - a hatalmi ágak szétválasztása. Három hatalmi ág, ezeknek a függetlensége nyilván az egyik legalapvetőbb dolog, akkor beszélhetünk csak demokráciáról. Jelen esetben a bírói hatalomról, a harmadik hatalmi ágról szeretnék néhány gondolatot elmondani, illetve ennek a költségvetési fejezetét érintő, illetve ezzel párhuzamosan az ügyészséget érintő költségvetési fejezetről szeretnék beszélni.
Nagyon fontos az ezen igazságügyi szakterületen lévő dolgozók, bírák, ügyészek függetlensége. Nagyon fontos alapelv a bírói függetlenség. Hogy miért is fontos ez? Azért nagyon fontos, mert a bírák, az ügyészek minden befolyástól mentesen kötelesek eljárni. Az ügyfelekkel szemben tisztességes és pártatlan magatartást kell tanúsítani. Köteles ezenkívül minden bíró és az ügyész is tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a bírósági eljárásba vetett bizalmat vagy a bírói tekintélyt csorbítaná. Fontos titoktartási kötelezettségük van, adott esetben minősített adatokat kezelnek, ezzel is fokozott a terhelésük. Általában nem fogalmazhatnak meg véleményt, illetve soha nem fogalmazhatnak véleményt a folyamatban lévő ügyekről. Munkájukon kívül az igazgatási intézkedéseket is teljesíteni kell. Részt kell venniük az utánpótlásuk szakmai nevelésében, a fogalmazók, a titkárok tanításában. Folyamatosan járnak továbbképzésekre. Munkaidőn felül kötelezhetők ügyeletre, készenlétre. Egyéb keresőtevékenységet nem végezhetnek, néhány kivétellel. Nagyon szigorú összeférhetetlenségi szabályaik vannak. Nyilván korlátozott a politikában való részvételük is.
Tehát nagyon sok olyan dolog van, ami korlátozza őket. Mindezekért mi az, amit válaszként megkapnak? Nyilván az egyfajta bizonyos juttatás, amely a fizetésük, a munkájuk, a megbecsülésük. Nagyon fontos az, hogy a megfelelő bérezés, megfelelő juttatás egyensúlyban legyen azzal, amit elvárunk tőlük.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény is kimondja, hogy a bírót hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő, függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Ez a javadalmazás lehetővé kell hogy tegye a jól képzett jogászok megszerzését, megtartását és a bírák életszínvonalának a biztosítását.
Az Országos Bírói Egyesület megállapítja ezzel szemben, hogy a jelenlegi bér nem alkalmas a bírói munka zavartalan fenntartására sem. Elmaradásuk a bírói bérek tekintetében Európában és az Európai Unió területén is látványos. Ha megnézzük azt a kimutatást, amelyet nemrég készítettek el az Európai Unióban, amely elemzi a bírák, illetve az ügyészek fizetését, akkor azért döbbenetes adatokat fogunk kapni. Összehasonlítja az európai béreket, az európai uniós államokban az igazságügyben dolgozók bérét, a bírák és az ügyészek bérét. Azt fogjuk látni, hogy Magyarország az utolsó helyen áll, az utolsó helyen, Románia is, Bulgária is és bármelyik környékbeli állam megelőzi.
Csak nézzük az adatokat: Ausztriában háromszoros a fizetés, Bulgáriában 10 százalékkal magasabb a bírák fizetése, Romániában 60 százalékkal haladja meg a bírák fizetése a magyarországi fizetéseket, és ugyanígy az ügyészeknél is, hiszen általában minden európai uniós államban a bírák fizetése és az ügyészek fizetése azonos. Tehát amikor erről beszélek, akkor mind a kettő bért kell érteni rajta. Csehországban szintén közel dupla fizetést kapnak a bírák, és még Oroszországban is mint Európai Unión kívüli állam területén is magasabb a fizetésük. Lengyelországban is közel 60 százalékkal magasabb, Horvátországban is közel 60 százalékkal magasabb, Észtországban két és félszer akkora fizetést kapnak a bírák. Tehát a saját térségünkben is messze lemaradnak a bírák, ügyészek a saját térségünk területétől, és utolsó helyen állunk.
Éppen ezért is adtam be e tekintetben módosítót a költségvetési javaslathoz, amelyben azt indítványozom, hogy 30 százalékkal történjen meg a bírák, ügyészek, Kúrián dolgozó bírák - tehát e fejezetek személyi költségvetése - egy 30 százalékos bérfejlesztése. Ha ezt megnézzük, és ezt hozzáadjuk a jelenlegi fizetésekhez, és tételezzük fel, hogy a többi országban sehol nem emelik a fizetést most a következő, 2015. évi költségvetésben, azt látjuk, hogy akkor is Magyarországon abban az esetben éppenhogy meg fogja előzni a magyar fizetés 30 százalékos bérfejlesztés esetén a bulgáriai fizetéseket, és el fogja érni a litván fizetések szintjét. Tehát akkor hátulról a harmadik helyre fog feljönni Magyarország egy 30 százalékos bérfejlesztés mellett. Persze, mondhatjuk azt, akik a költségvetés készítői, hogy igen ám, könnyű mondani, hogy emeljük a bért, mindenütt kellene bért emelni, mindenütt le vagyunk maradva, azonban ez egy fontos önálló hatalmi ág.
Annak idején, amikor az alkotmányt tárgyaltuk, illetve az Alaptörvényt elfogadtuk, a Jobbik Magyarországért Mozgalom tett is arra vonatkozóan javaslatot, illetve módosító javaslatot, hogy úgy legyen meghatározva a bíróságok és ügyészségek költségvetési fejezete, a költségvetés nagysága, hogy mindenkor az Alaptörvény szabályozza egy bizonyos százalékban, a költségvetés bizonyos százalékában, hogy ne a mindenkori Országgyűlés tudja a költségvetési törvényben meghatározni a bírák fizetését meg a bíróságok juttatásait, mert így a bíróságok függetlensége, a bírói függetlenség kerül veszélybe, hiszen az egyik hatalom, a törvényhozói hatalom kézben tartja anyagilag a bíróságok intézményét. Tehát ez már kérdőjelessé teheti a bíróságok függetlenségét és a bírói függetlenséget.
Ahhoz, hogy szakmailag megfelelően felkészültek legyenek, hogy a bíróságok, ügyészségek megfelelő utánpótlással legyenek ellátva, szükség van a megfelelő bérre, és nyilván akkor beszélhetnénk arról is, hogy azért is fontos, hogy a bírák ne lehessenek korrumpálhatók, ne érje meg nekik csúszópénzt, bármit elfogadni, és erről ne is beszéljünk többet, de már ezért is nagyon fontos lenne.
(19.40)
Ha megnézzük a bírák, ügyészek alapilletményeinek a változását, akkor azt látjuk, hogy gyakorlatilag 2002-t követően, a 2002-es kormányváltást követően három lépcsőben emelték meg a bírák fizetését, és gyakorlatilag azóta nem nyúltak ehhez. Egy-két nagyon pici bérfejlesztés volt, legutoljára látszólagosan 2012-ben, amikor is az alapilletmény megemelkedett, de hát azt már mellé kell tennünk, hogy a 13. havi fizetésüket a bíráknak akkor meg is vonták, és annyit emeltek, amennyi a 13. havi fizetések megvonásával csökkent. Összességében valójában egy 0,5 százalékos tényleges bérfejlesztésről beszélünk. És akkor még nem mondhatjuk ki, hogy reálbér-emelkedés lenne, hiszen folyamatosan az inflációt sem követte a bírák és az ügyészek díjazása. Tehát reálértékben ezekben az években, az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent a bírák, ügyészek fizetése.
És ha már itt tartunk, azért picit lépjünk a bírósági rendszeren belülre. Amikor ott ül egy bíró, és igénybe veszi az eljárás során az eljáró szakértőket szakkérdésekben, akkor azt látjuk, hogy ezek a szakértők is óradíjban is jóval többet fognak kapni, mint azok a bírák, akik majd meg fogják hozni a döntést, akik az ítéletet meg fogják hozni. Tehát aki a legmagasabb szakmai csúcson van, ő kapja a legkisebb díjazást, hiszen az önálló bírósági végrehajtók is, akik ott lesznek az igazságszolgáltatási rendszer végénél, ők is nagyobb óradíjjal dolgoznak, ők is jóval nagyobb jövedelemmel rendelkeznek. Tehát ennek az egyenlőtlenségnek a kiegyenlítése miatt lenne fontos az, hogy valahol legalább az inflációt meghaladóan jelen pillanatban, mivel nagyon lemaradtak ezek a bérek, legalább annyira emeljük. Ezért kérném majd, hogy ezt a módosítónkat a kormánytöbbség is támogassa.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)
