DR. HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA
DR. HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA
DR. HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A rendészeti területen kétségtelenül az a legnagyobb horderejű fejlemény, hogy a költségvetési javaslatban is megjelenik az új hivatásos-életpályamodell bevezetése. Ugyanakkor még korai lenne pezsgőt bontani ebben az ügyben.
Emlékezetes, hogy Orbán Viktor 2010-ben jó fizetséget és olyan karrierpályát ígért kormányprogramjában a rendőröknek, olyat, amibe - idézem szó szerint – „a kiszámítható és biztos jövedelemmel járó előmenetel vagy a lakáshelyzet megoldása egyformán beletartozik”. Majd jött a súlyos csalódás, jó fizetség helyett illetménybefagyasztás, kiszámítható előmenetel helyett a szolgálati nyugdíj megszüntetése, teljes bizonytalanság és egzisztenciális félelem lett. Ennyit kaptak a hivatásosok az Orbán-kormány első négy évében. Holott 2010 őszén, de még ’11 tavaszán is szakmai egyeztetéseket folytattak a rendvédelem területén működő szakszervezetekkel a Belügyminisztérium illetékesei.
Most mégis előkelő idegenként viselkednek, mintha az elmúlt négy év meg sem történt volna. Kérdőíveket töltögettetnek az állománnyal, vélemények kérnek be a szakszervezetektől, mintha legalábbis még soha nem lett volna szó az életpályamodell bevezetéséről. Azonban akárcsak négy éve, most sem látható a bevezetés pontos menetrendje, az állomány előmeneteli és jövedelmi helyzetére gyakorolt pontos hatása.
Ami ennyi csalódás után némi bizakodásra adhat alapot, hogy ezúttal valóban írásba adták, hogy átlag 30 százalékkal nőni fognak a bérek, igaz, csak az év közepétől, tehát már a 30 százalék nyilván nem igaz az egész évre vetítve. Azonban óvatosságra intő, hogy ez a konkrét szám nem magában a költségvetési törvényben, hanem csupán annak indokolásában jelenik meg. A költségvetési törvényben ugyanis nincs külön nevesített előirányzat a hivatásos-életpályamodellek bevezetésére, ezt ugyanis a - nagyon találó és nagyon konkrét alcímen szereplő - különféle kifizetések 61,1, majdnem 61,2 milliárd forintnyi céltartalékából kell majd biztosítani. Ez mondjuk, magában jellemzi a költségvetés minőségét.
Megdöbbentő és cinikus módon ugyanaz a költségvetési sor, ugyanez a céltartalék szolgál a központi költségvetési szerveknél tervezett létszámcsökkentésből eredő egyszeri kiadásokra, magyarán, az emberek tömeges kirúgásának fedezetére is. Míg a hivatásos állományt érintő 30 százalékos bérfejlesztés terve több helyen felbukkan az indokolásban, addig ezekről a kirúgásokról nem túl meglepő módon mélyen hallgat a törvényjavaslat. Csupán Lázár János sajtótájékoztatójából sejthető, hogy igen nagy méretű létszámleépítést tervez a kormány a közszférában.
A költségvetés vitája megfelelő lehetőséget nyújt arra, hogy a kormány és a kormánypárti képviselőtársaim végre összeszedjék bátorságukat, és őszintén elmondják, hol és milyen mértékű leépítéseket terveznek. A végén nehogy kiderüljön, hogy a különféle kifizetések fedőnéven futó előirányzat nagyobbik része nem is a rendészeti dolgozók és katonák illetményének emelésére, hanem a kirúgások finanszírozására lett elkülönítve.
Éppen ezért módosító javaslatot nyújtottunk be, amelyben világosan elkülönítjük a hivatásos állomány illetményemelésére ígért összeget. E módosító javaslat támogatásával, amely arról szól, hogy a 44 milliárd forint igenis megcímkézve, névre szólóan az illetményemelésre legyen elkülönítve, ennek támogatásával a kormánypárti képviselőtársaim lehetőséget kapnak a felvetődő kételyek eloszlatására.
A hivatásos állomány illetményemelésének terve kifejezetten üdvözlendő egyébként. Azt a véleményünket sem rejtettük soha véka alá, hogy kiemelt erkölcsi és anyagi megbecsülést kell biztosítani azoknak, akik arra tesznek esküt, hogy akár életük és testi épségük kockáztatásával is megvédik a hazát vagy épp polgártársaikat.
Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezünk, hogy a rendészeti szervekhez és a Magyar Honvédséghez nem csak hivatásos állományban dolgozók tartoznak. Csakúgy, mint bármely államigazgatási szervnél vagy közintézménynél, ezeknél a szerveknél is dolgoznak kormánytisztviselők, közalkalmazottak és egyéb munkavállalók, akiknek munkája a mindennapi működés szempontjából ugyanúgy nélkülözhetetlen. Sajnos, az ő helyzetükön semmit nem javít az előttünk fekvő költségvetés, sőt. A 2008 óta változatlan összegű köztisztviselői illetményalap jövőre sem emelkedik egyetlen fillérrel sem. Miközben a kormánypropaganda óriásplakátokon sulykolja, hogy Magyarország jobban teljesít, addig a közszférában dolgozók többsége az elmúlt években egyetlen fillér illetményemelést sem kapott.
Sokatmondó adat, hogy a 2011. évi adóváltozások ellentételezésére - tudják, képviselőtársaim, az önök által igazságosnak tartott egykulcsos adó bevezetése miatt - még jövőre is 51,7 milliárd forintot fognak kifizetni a közszférában dolgozóknak.
(13.40)
Még egyszer mondom, hogy mindenki értse: 51,7 milliárd forintot önök arra fognak kifizetni, hogy a közszférában dolgozó emberek az önök egykulcsos adója miatt 2015-ben ne keressenek kevesebbet, mint 2011-ben. Ez az önök igazságos egykulcsos adórendszere. Vagyis ennyivel járnak rosszabbul a közszféra dolgozói, ha egy az egyben érvényesítenénk velük szemben az igazságosnak hazudott egykulcsos adórendszert. Ezért a rendészeti szerveken és a Magyar Honvédségen belüli bérfeszültségek elkerülése érdekében a nem hivatásos állományba tartozók bérének a rendezése is elkerülhetetlen, csakúgy, mint az előző kormányzati ciklusban teljesen befagyasztott illetményalap emelése.
Szeretném már jó előre leszögezni, hogy a feszültség enyhítésére nem az a jó megoldás, amire a katasztrófavédelem területén már láthattunk elrettentő példát az elmúlt években. Ott ugyanis a közalkalmazottakat egyszerűen kirúgták, és jogfosztott, éhbérért dolgoztatott közfoglalkoztatottakkal helyettesítették őket egy rendvédelmi szervnél. E tekintetben meglehetősen baljós előjel, hogy az új életpálya kidolgozásával összefüggő feladatot miniszteri biztosként az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, Bakondi György felügyeli majd.
Az Orbán-kormány torz adórendszere még egy fontos kérdést vet fel a beígért átlag bruttó 30 százalékos illetményemelés tekintetében. Csak a belügyi szerveknél ugyanis 2013-ban 33 883 főnek 5,3 milliárd forint bérkompenzációt kellett kifizetniük az adórendszer miatt, amiről az előbb beszéltem. Ebből következik, hogy ezeknek az embereknek hiába emelkedik 30 százalékkal a bruttó bére, ha további kompenzáció nélkül érvényesítik velük szemben az orbáni adórendszert. Ebben az esetben az érintettek döbbenten fogják tapasztalni, hogy a hónap elején ténylegesen bankszámlára átutalt összeg korántsem fog 30 százalékkal növekedni.
További eldöntetlen kérdés, és nincs is rá egye-lőre válasz, hogy mi lesz azzal a bruttó 24 ezer forintos juttatással, amit ma illetménytáblán kívüli kiegészítő juttatásként fizetnek ki a tiszthelyettesi és zászlósi állománynak. Ha az illetménytábla szerinti illetményt úgy emelik, hogy közben ezt a kiegészítő juttatást megszüntetik, akkor ez az állomány könnyen azzal szembesülhet, hogy érdemben nem is fog növekedni a havi fizetése.
Tehát az előttünk fekvő költségvetési javaslat az ígért illetményemelés tekintetében jelenleg több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Arra nyomatékosan felhívjuk a kormány figyelmét, hogy a munka dandárját végző és igen nehéz anyagi körülmények között élő tiszthelyettesi és zászlósi állomány nem lehet a részletszabályok vesztese, ezért vegyék figyelembe mind az adórendszer torzító hatásait, mind a most biztosított különjuttatásokat, és efölött biztosítsanak valódi, érdemi béremelést. Négy év hitegetés, az állomány többszöri megalázása után ennek már éppen itt lenne az ideje.
Ami az egyes rendészeti szerveket illeti, a rendőrség legfőbb feladata jövőben is szemlátomást a pénzbehajtás marad. Az e-útdíjfizetés ellenőrzése továbbra is a rendőrség feladata lesz. Számtalanszor indítványoztuk a Honvédelmi és rendészeti bizottságban is, hogy elképesztőnek tartjuk, hogy miközben tízmilliárdokat, százmilliárdokat szednek be lassan az e-útdíjból, ennyi bevételt szerez a kormány ebből az adóbevételből, a mai napig a hivatásos rendőrökkel ellenőriztetik ezeknek a díjaknak a meglétét. Ez azt jelenti - hogy mindenki értse -, hogy minden megyében egyébként a megyei közlekedés biztonságáért felelős, kiképzett, felszerelt, egyenruhás rendőrök ücsörögnek azokban a rendőrautókban, amelyekben nem történik más, mint egy kamerán keresztül azt lesegetik, hogy van-e e-útdíj a kamionon vagy nincs.
Számtalanszor kértük, most is felhívjuk a figyelmet, őrültségnek tartjuk a rendőri erőforrások ilyen típusú pazarlását, és minden egyes egyéni országgyűlési képviselő vagy önkormányzatban érintett vagy eddig ott érdekelt ember pontosan tudja, hogy főleg vidéken mekkora szükség lenne ezeknek az embereknek a valódi közterületi, rendőri feladatok ellátására való átirányítására, és egyébként nem egy, gyakorlatilag a sebességméréssel hasonlatos munka végeztetése velük, úgy, még egyszer szeretném kiemelni, hogy temérdek tíz- és százmilliárd forint bevételt hozó ügyről van szó, ahol nagyon könnyen beleférne, hogy a kormány más módon oldja meg, és nem a rendőrség feladatává teszi egyébként ezt az ellenőrzést.
(A jegyzői székben Hegedűs Lorántnét Mirkóczki Ádám váltja fel.)
A másik nagy kérdés, ha már itt tartunk, hogy maga a Magyar Nemzeti Bank is külön felhívta a figyelmet a véleményében, hogy nem látja, hogy a 40 milliárd forint pluszforrást - jövőre 169 milliárd bevételt várnak - ebből a típusú bevételből, az e-útdíjból vajon mi indokolja, és miből származik. Ha a kormány bármelyik jelen lévő képviselője ezt meg tudná indokolni, nem is nekem, hanem akár a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontjára is tudna válaszolni, az nagyon megtisztelő lenne, hiszen ezt az egyik nagyon fontos kockázatának említi a Magyar Nemzeti Bank is a jövő évi költségvetésnek.
Ezen túlmenően bírságokból összesen 38 milliárd forint bevételt tervezett a kormány. Feltehetően ennek az összegnek a nagyobbik részét szintén a rendőrségnek kell majd beszednie szabálysértési bírság és objektív közigazgatási bírság formájában. Itt jegyezném meg, hogy nagyban csökkenti a költségvetés átláthatóságát, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően a különböző jogcímeken beszedett bírságokat nem szerepeltetik külön soron, tehát nem lehet megnézni sem a jövőre való tekintettel, sem az idei év beszámolója tekintetében, hogy ezeken a bírságokon belül, a 38 milliárd forinton belül melyik típusú bírság - objektív felelősség, szabálysértési bírság - mennyit tesz ki, és egyébként milyen folyamatok állnak emögött. Mert egyébként azt is kéne talán a kormánynak és a politikának elemeznie, hogy milyen típusú deviáns viselkedés, illetve tevékenység az, amelyik évről évre változik és milyen módon. Ezt ezekből a számokból már nem lehet megtudni.
A költségvetés 1,68 milliárd forintot biztosít az úgynevezett közbiztonsági program végrehajtására, ami feltehetően az ország jelentős részére elrendelt folyamatos 24 órás szolgálat fenntartását jelenti. A közbiztonsági szempontból veszélyeztetett településeken a rendőri jelenlét erősítése kifejezetten üdvözlendő cél, azonban az új életpályamodell bevezetésével véget kellene vetniük a rendkívüli megoldások állandó jellegű fenntartásának. Kampányszerű, folyamatos túlszolgálatok, valamint az állomány felesleges és pazarló mozgatásával járó kampányszerű akciók helyett végre a rendőrség szervezeti struktúrájának és szolgálatszervezési rendjének modernizálására lenne szükség. Elmondom magyarul is. Valószínűleg tartósan nem lehet azt fenntartani - nézek a Belügyminisztérium államtitkárára -, hogy Győr-Moson-Sopron megyéből buszoztatják át a rendőröket naponta Hajdú-Bihar megyébe és vissza, vagy ha az „és vissza” elmarad, akkor etetik, altatják Hajdú-Bihar megyében őket, fizetik nekik a túlórát, majd buszoztatják vissza Győr-Moson-Sopron megyébe. Ez átmeneti jelleggel, nagy problémát okozó időszakban elképzelhető. Erre egy rendőrség folyamatos működését alapítani és felépíteni nem lehet. Nemcsak azért, mert nem hatékony rendészeti szempontból sem, hanem azért sem, mert az isten pénze erre nem elég. Önök annyi pénzt költenek el erre, amennyi pénzből egy tisztességes szolgálatszervezéssel, béremelés melletti létszámfejlesztést is tehettek volna azoknál a rendőri szerveknél, amelyek ott helyben vannak, és ismerik a környék problémáit.
A rendőrségnél továbbra is a kiemelt célok között szerepel a 112-es segélyhívó rendszer kiépítése. Ez évek óta az egyik legnagyobb és igen vontatottan előrehaladó projektje a Belügyminisztériumnak. Számtalan kérdést és problémát vet fel a mai napig. Meglátjuk, hogy sikerül-e végre jövőre nyugvópontra juttatni.
A költségvetési javaslat 5,5 milliárd forintot irányoz elő a büntetés-végrehajtási intézetek fejlesztésére. Erre valóban égetően nagy szükség van. Ugyanakkor a fogvatartotti létszámnál szemlátomást semmit nem változik az, hogy a túltelítettség az egyik legnagyobb probléma lesz, aminek az eredendő és egyértelmű oka az önök büntetőpolitikájának elhibázottsága, a mindenkit azonnal becsukni típusú büntetőpolitika, ahelyett, hogy a jóvátétellel, ahelyett, hogy az áldozatok jóvátételével, és ahelyett, hogy az emberek társadalomba visszavezetésével foglalkoznának elsősorban.
Végezetül, nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy azokat a zárolásokat, amelyeket idén megtettek, a jövő évi költségvetés tervezésekor a bázisba beépítették a bv-nél is és a titkosszolgálatoknál is, itt kiemelten az NBSZ-nél. Úgy tűnik, mint ha több pénz jutna nekik, ez egy csalóka szám, itt több száz millió forinttal kevesebb fog jutni egy-egy szervezetnek, mert az idén elvont pénzeket, még egyszer mondom, bázisként jelentették meg.
Arra kérjük önöket, hogy a módosító javaslatainkat, amelyeket újra beadtunk, hogy a BSZKI-nak legyen pénze fejlesztésre, hogy a TEK kerüljön vissza a rendőrség szervezeti rendszerébe, és hogy a béremelés nevesítve szerepeljen a költségvetésben, ezeket támogatni is szíveskedjenek.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)
(13.50)
