DR. MOLNÁR ÁGNES
DR. MOLNÁR ÁGNES
DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ország költségvetése ugyan egy évre szól, de úgy gondolom, hogy a folyamatok megismerése érdekében a 2015-ös költségvetési törvényjavaslat vitájánál nem vonatkoztathatunk el a korábbi kormányok tevékenységétől és az ebből fakadó hatásoktól. (Burány Sándor: Öt éve kormányoztok, Ági!) Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a 2010 előtti években a korábbi szocialista kormányok felelőtlen gazdálkodása az egészségügyben is súlyos károkat okozott. (Dr. Rétvári Bence: Így van!) Engedjék meg, hogy ennek alátámasztására néhány tényadatot ismertessek.
Az Egészségbiztosítási Alap egyenlege 2002-2010 között - két év kivételével - negatív volt, ráadásul három egymást követő évben a hiány a 300 milliárd forintot is meghaladta. A 2002-2006-os évek teljes egészségügyi alapot érintő hiánya 1226 milliárd forintot tett ki, ez mai áron számítva közel 2000 milliárd forint. Ez a döbbenetes adat óránként 45 millió forintot jelent, és azt is, tisztelt képviselőtársaim, hogy az így felhalmozott hiány magasabb, mint a teljes egyéves magyar egészségügy költségvetése.
A felelőtlen gazdálkodásnak köszönhetően a GDP-arányos államháztartási hiány 2006-ra történelmi mélypontra süllyedt, és elérte a 9,4 százalékot; ez elképzelhetetlenül magas adat. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően egyébként a baloldali kormányoknak egyik évben sem sikerült teljesíteni a maastrichti 3 százalékos hiánycélt, ez viszont az Orbán-kormánynak immár a harmadik évben sikerült. (Hiszékeny Dezső: 2014-15-ről beszélj!)
(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Még egy fontos kiegészítés ehhez, ami jól mutatja az akkori szocialista szemléletet: az óriási hiány kialakulásához hozzájárult az a 2002-es béremelés, amelynek nem volt meg a fedezete, ezért ez tulajdonképpen nem volt más, mint pénzért vásárolt választási győzelem. Félreértés ne essék, a béremelésre szükség volt, azt azonban nem hitelből kellett volna megvalósítani, hanem úgy, ahogy az elmúlt négy évben történt, tervszerűen, valódi forrásokra alapozva.
A mostani kormányzat felelős gazdálkodásának köszönhetően az egészségbiztosítási kassza hiányát sikerült lépésről lépésre, fokozatosan csökkenteni. A hiányt a 2009-es 149 milliárd, majd a 2010-es 92 milliárd forintról 2013-ra sikerült közel nullára csökkenteni, sőt idén, a szeptember végi adatok alapján az egyenleg már többletet mutat. Ráadásul mindezt úgy sikerült elérni, hogy közben az egészségügyben közel 100 ezer dolgozó bérét több lépcsőben emeltük, bevezettük a rezidensek ösztöndíjrendszerét, stabilizáltuk a gyógyszerellátást, a népegészségügyi rendszer alapjait leraktuk, 22 új mentőállomást építünk, és további 60 korszerűsítése zajlik, 341 új mentőautót állítottunk munkába, 300 milliárd forint értékben fejlesztéseket indítottunk el, több körben hajtottunk végre konszolidációt a kórházaknál, s a finanszírozás emelésének köszönhetően jövőre az alapellátásra 2010-hez képest már 30 százalékkal több pénz jut.
(15.00)
A kormányzat most folytatja az egészségügy megerősítését, az ágazat jövőre még több pénzhez fog jutni.
A kormányzat által prioritásként kezelt háziorvosi rendszer megerősítésére 10 milliárd forintos többlet a jövő évi költségvetési tervezetben látható, többlet van többek között a mentés helyzetének a javítására, és biztosított az új rezidensösztöndíjakkal kapcsolatos kiadások fedezete.
Az Orbán-kormány idején, 2010-hez képest ma közel 20 százalékkal, egészen pontosan 18,8 százalékkal fordítunk többet az egészségügyre. Védőnői szolgáltatásokra 25 százalékkal, otthoni szakápolásra 30 százalékkal, mentésre 31 százalékkal, a szakrendelőkre és a kórházakra is 13 százalékkal több pénz jut.
Folytatjuk és befejezzük azt a több mint 300 milliárd forint hatalmas értékű fejlesztést, amely az intézményeinkben zajlik 400 projekt formájában. A 2010-ben elkezdett munka folytatását a 2015. évi költségvetés továbbra is biztosítja. Ennek eredményeként a népegészségügyi szempontokon alapuló egészségügyi átalakítást folytatni tudjuk, amely megerősíti 2015-ben, majd 2016-ban is az alapellátást, amely fenntarthatóvá teszi a fekvő- és járóbeteg-intézményeket, amely életpályamodellek bevezetését teszi lehetővé, ami a képzett munkaerő megtartását, megbecsülését eredményezi, amely az egészségügyi ellátórendszer működőképességének az alapja.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
