DR. MOLNÁR ÁGNES
DR. MOLNÁR ÁGNES
DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az általános költségvetési kérdések tisztázása után engedjék meg, hogy most két olyan területről beszéljek, amelyekkel a magyar emberek, a betegek a legtöbbet találkoznak a mindennapjaik során. Az egyik a gyógyszerellátás, a másik pedig az alapellátás ügyei.
A gyógyszerellátásban és az alapellátásban évente több mint 100 millió orvos-beteg találkozás, és közel 60 millió gyógyszerész-beteg találkozás adja meg az alapját e két terület kiemelt jelentőségének, fontosságának. Nagyon örömteli az a kormányzati célkitűzés, hogy az egészségügyi ellátórendszert népegészségügyi szemlélettel kell átalakítani és tovább erősíteni. A mai napon több képviselőtársamtól is elhangzott, hogy mindenki aggódik gyermekei egészségéért, saját egészségéért, felelősen szeretne gondolkodni családja egészségéért. Kérem szépen, itt a nagy lehetőség, itt az ideje, hogy népegészségügyi szemlélettel elkezdjük az egészségügyi ellátórendszert rendbe tenni.
Ahhoz, hogy a népegészségügyi szemléletű ellátórendszer átalakításához hozzákezdjünk, ehhez kulcskérdés, hogy a rendszer alapjait, méghozzá az alapellátást meg tudjuk erősíteni. Ezt a következő években a kormányzat prioritásként kezeli. Az elmúlt négy évben is már jelentős előrelépések történtek, több körben is sikerült emelni a finanszírozást, amely a háziorvosok mellett a házi gyermekorvosokat, az iskolaorvosokat, a védőnőket és a területi ellátást végző fogorvosokat egyaránt érintette, a praxisváltó programmal pedig a fiatal háziorvosokat tudta a kormány segíteni.
Ma már 26 százalékkal, sőt, ha a 2015-ös költségvetési tervet nézzük, összesen már több mint 30 százalékkal több pénz jut az alapellátás finanszírozására, mint 2010-ben. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy ez még nem elég, és tovább is kell lépnünk. Tehát olyan intézkedéseket kell hoznunk, amelyekkel az alapellátás a mostaninál szakmai és anyagi szempontból egyaránt megbecsültebb lesz. A 2015-ös költségvetési tervezetben 10 milliárd forint többletpénz van már erre a célra, és kormányzati szándék, hogy a későbbiekben még több forrás álljon rendelkezésre, folytatódjék az alapellátás megerősítése 2016-ban is.
Nagyon fontos cél lesz az is, hogy a háziorvosok a mostaninál magasabb szintű ellátást biztosítanak szorosan ehhez kapcsolódó népegészségügyi feladatokkal. Tehát a jövő átalakításában az alapellátásában részt vevő orvosoktól azt várjuk, hogy a törzsét, az alapját adják a népegészségügyi ellátórendszer kialakításának, és ebben aktívan vegyenek részt. Vonzóvá kell tennünk a háziorvosi, védőnői pályát, és ehhez a jelenleginél is jobb személyi, anyagi és működési feltételeket kell teremteni. Ha az alapellátást erősíteni tudjuk, azzal tudjuk tehermentesíteni a kórházainkat, szakrendelőinket, és ez egyértelműen a betegeknek, az orvosoknak és a költségvetésnek is egyaránt kedvező lesz.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a gyógyszerügyeket nézzük, talán a legfontosabb kérdés, hogy a betegeknek milyen gyógyszerterhekkel kell szembenézniük, azaz milyen a támogatások rendszere. 2002-2010 között az egyes gyógyszertámogatási kulcsok csökkentésével jelentősen, 60 milliárd forinttal növekedtek a betegterhek a támogatott gyógyszerek körében.
(16.50)
Például egyes olyan nagy népegészségügyi jelentőségű betegségek esetében rendszeresen szedett gyógyszereknél, mint a magas vérnyomás, a koleszterinszint-csökkentők, a térítési díj megduplázódott. Ezzel szemben az elmúlt években a gyógyszertámogatási rendszer átalakításának következtében a lakossági gyógyszerterhek 10 milliárd forinttal csökkentek. Nem tévedés, csökkentek. Mindezek mellett az elmúlt években lehetőség volt új gyógyszerek befogadására, többek között szív- és érrendszeri betegségek, daganatos betegek, vírusos májgyulladás, sclerosis multiplex kezelése terén. Tehát a 2015. évi költségvetés a gyógyszertámogatás rendszerének a szükséges egyensúlyát biztosítja.
Ha a közvetlen lakossági gyógyszerellátást nézzük, 2010-ben a helyzetet gazdasági, szakmai és morális válság egyaránt jellemezte. Minden negyedik gyógyszertár veszteségesen működött. A patikaliberalizációval kialakult struktúra a népegészségügyi célkitűzések végrehajtására alkalmatlan volt. 2010-től a kormány egy új gyógyszerellátó modell alapjait rakta le. Szükség is volt rá. A lakossági gyógyszerellátás ennek eredményeként újra az egészségügy része, a liberalizáció leállt, ismét érvényesül a szükségleti elv, a gyógyszertárak gyógyszerészi többségi tulajdonlására vonatkozó döntések megszülettek, és a gyógyszerellátás első számú felelőse a gyógyszerész.
Mindezek mellett három nagyon fontos és a gyógyszerellátás megerősítését biztosító finanszírozási elem is megjelent a gyógyszertárak működtetésében. Először is, a költségvetés a patikáknak évi 3,6 milliárd forintos úgynevezett generikus ösztönzőt biztosít, hogy a betegek és a finanszírozó részére is a legkedvezőbb árú, preferált generikus gyógyszerek kiadása történjen meg. A gyógyszerellátás biztonságát, eredményességét, illetve a betegbiztonságot növeli a költségvetésben szereplő 4,5 milliárd forintos gyógyszertári szolgáltatási díj. Ezzel tovább tudjuk erősíteni a gyógyszertárak mint népegészségügyi találkozó helyek ellátásában és a népegészségügyi mozgósításban vállalt szerepét. Tehát fontos második finanszírozási elem a 4,5 milliárdos gyógyszertári szolgáltatási díj, ami a 2015-ös költségvetésben szerepel. Ezenkívül 700 millió forint áll rendelkezésre az egy települést egyedül ellátó, kis forgalmú gyógyszertárak működési támogatására, amellyel a kormányzat közel ötszáz település folyamatos gyógyszerellátását segíti. Ezeket a fontos gyógyszer- és betegbiztonságot garantáló elemeket a 2015. évi költségvetés is biztosítja.
Tehát összességében elmondható, hogy a delibe-ralizáció, valamint a jelzett finanszírozási változások eredményeként a veszteséges gyógyszertárak száma 2013-ig az egyharmadára csökkent, az ágazat adózás előtti eredménye a 2010-eshez képest 2013-ban több mint két és félszeresére nőtt, a beszállítói tartozások pedig több mint 30 százalékkal csökkentek. A gyógyszerellátás elindult kifelé a gazdasági, szakmai és etikai válságból, és a stabilizáció jeleit mutatja. Az új modell gazdaságilag racionálisabb, szakmailag biztonságosabb és etikailag is érzékenyebb az előzőnél. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
