DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Sok minden elhangzott kormánypárti részről az előző felszólalásban és a korábbiakban is, azonban ez egy olyan költségvetés, amelyet megelőzött egy teljes kormányzati ciklus az önök részéről, tehát szerintem nem elegáns már a ’10 előtti időszakra visszamutogatni, viszont komoly következtetéseket lehet levonni a 2010 óta eltelt időszak kapcsán is, hiszen ekkor nőtt a lemaradás a régiós országokhoz képest.
Az az egyensúlyjavulás, amiről nagyon sokat beszélnek, csak látszólagos, hiszen tulajdonképpen még annyit sem javult az egyensúly, amennyit a magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosításával, elkobzásával elérhettek volna. Ne felejtsük el, az 3000 milliárd forintnyi megtakarítások elkobzását jelentette az önök részéről, nagyjából a 10 százaléka a GDP-nek, mondhatjuk. Azt gondolom, hogy ennek látszania kellene az államadósságon. Nem látszik, nagyjából egy helyben topog a kormány ebben a tekintetben.
Nyilván a hiány, amely most 3 százalékon belül található ezekben az években, ez is részint ennek köszönhető, hogy ez a fajta jövőnek való tartalékolás - talán a korosztályunkból ezt egy jó páran értik - megszűnt. Az a fajta nyugdíjtartalék, az a fajta rendszer megszűnt, és nem számíthat rá már a mai 30-as, 40-es korosztály.
Általánosságban megállapítható, hogy nőtt a szegénység, nőttek a társadalmi különbségek, több mint 4 millióan élnek a létminimum alatt. Az volt frakciónk állítása, és ezt több helyen is mondjuk, ez alapján a költségvetés alapján várható, hogy akár az 5 milliót is megközelíti a létminimum alatt élők száma az országban. Nyilvánvalóan tovább nőnek így a különbségek.
A foglalkoztatási helyzet gyakorlatilag minimális javulást mutat, amit mutat, azt pedig jelentős mértékben a közfoglalkoztatásnak, a közmunkaprogramnak köszönhetően. Nyilván vannak területek, ahol egyébként ez sok mindent jelent embereknek, de azért végső célként nem lehet megfogalmazni, hiszen az elsődleges munkaerőpiacon kell nekik helyet találni majdan.
A beruházási klíma egyre rosszabb, áramlik ki a tőke az országból. Meggyengült a forint, ez az előző napirendi pontnál is, a devizahitelesek kapcsán is egy fontos kérdés volt.
Az uniós források kapcsán hallunk sokszor sikerpropagandát. Itt mondjuk ki, hogy reálértéken kevesebb ez a forrás. Ennek több oka van, nyilván ez évben infláció sem volt, de azért a korábbi években volt, illetve jelentősen romlott a forint, ami nyilván azt jelenti, hogy ugyan forintban ki lehet mutatni részint forrásbővülést, de az Európai Uniótól megkapott források valójában reálértéken nem nőttek, éppen ellenkezőleg.
Tehát sok megszorítást, társadalmi konfliktust láthatunk a költségvetésben, és mindezt egy olyan politikai klíma kíséri, amikor az Orbán-kormány szigetelődik el, több tekintetben is korrupciógyanú fogalmazódik meg, így jelentős kockázatok vannak ebben a költségvetésben. Ezt a Költségvetési Tanács is elmondta. Nyilván a nemzetközi konjunktúra romolhat, egyre rosszabb híreket hallunk; önök egy nagyon optimista verzióhoz kötik a költségvetést. Nagyon optimisták abban a tekintetben, hogy az EU-források beáramlanak. Ennek kapcsán is nem mi, a Költségvetési Tanács fogalmazott meg kérdőjeleket. A fogyasztáshoz köthető adóbevételeket önök nagyon növelnék. Azt látjuk, hogy azért ebben is vannak kérdőjelek.
Fokozatosan csökkentik ebben a költségvetésben a szociális kiadásokra szánt összegeket, miközben számos adóemelés kíséri a költségvetést. Havonta több ezer forintot fog kivenni ez a családok zsebéből. Csak néhány tétel, hiszen volt itt internetadó, amiből végül is az óriási tömegnyomás és közfelháborodás kapcsán meghátráltak, de a kafetéria adóterhének növeléséről kell hogy beszéljek. Itt van a szappanadó; a népegészségügyi termékdíj kiterjesztése kapcsán az anomáliákat már említették előttem. De a mosószeradót is említhetném, illetve azt, amit önök ezen a héten szavaztak meg, és nyilván diszkriminatív is sokakkal, ez az élelmiszerár-emelkedést is jelentő élelmiszer-felügyeleti díj emelése. Hát nem nagyon lehet megmagyarázni, hogy miért nem fog ez emelkedést okozni, még ha önök kísérletet is tettek rá, és egyébként meg nyilván az ebből való bevételeket nem a felügyelet kiterjesztésére, hatékonyabbá tételére költik, hanem csak a nagyon pici részét. Igazából ez a tétel nagyrészt beolvad a költségvetésbe.
Nagyon picit visszakanyarodnék a devizahitelesek kérdésére, hiszen látszik, hogy az MNB komoly árfolyamnyereséget mutatott ki 2014-ben, azonban a költségvetés ebből nem profitál. Sokféle módja lenne ennek, nyilván osztalékbefizetést is tehetne. Itt 400 milliárdos nagyságrendről is beszélhetünk.
Ez azért érdekes szerintem, és az előző napirendi pontnál is szóba került, mert pont ez lehetne az a nagyságrend, ha már az MNB került szóba és a devizahiteles-mentésről szólt az előző napirendi pont, amelyet az árfolyam javításába, a devizahitelesek helyzetének javításába belerakhatna az állam. Az előző napirendi pontnál nem cáfolták a napirendi pont végén azt a következtetésünket, hogy az állam, bankok és az adósok hármasából a forintosítás jelenlegi formája egy az egyben az adósokra hárítja majd a devizahitelek törlesztésének terheit.
Majd beszélgessenek állampolgárokkal, nézzék meg, hogy az ő tőketörlesztőjük, mondjuk, egy 7-8 éve fizetett hitel után hogy fog kinézni, hogy fog kinézni maga a tőketartozás egyben, hiszen nagyon sokan, a többség úgy lesz vele, hogy többel fog tartozni, mint amennyi hitelt felvett, mondjuk, 2007-2008 táján. Itt lenne egy lehetőség akár a költségvetésben kezelni nagyrészt a problémájukat. Nem teszik. Szerintem ez óriási felelőtlenség. Hazudtak az embereknek, a választások előtt nem ezt ígérték nekik.
A család- és szociális támogatások jelentősen csökkenni fognak, erről sokan beszéltek már, mintegy 68 milliárd forinttal. A munkanélküli-ellátásokat megkurtítják. Szerte Európában ellenkező folyamatokat indítottak el a kormányok a válságra reagálva, azért, hogy bent tartsák az embereket megfelelően abban a körben, ahol megfelelően fenn tudják magukat tartani. Önök nem ezt teszik, inkább egy unortodox politikát folytatva nemhogy az árok irányába taszítják őket, hanem még egy jó nagyot utánuk is rúgnak. Ez szerintem elfogadhatatlan; csakúgy, mint a családi pótlék és a gyermekek után járó juttatások 4 százalékos csökkentése is.
Akárhogy is beszélhetjük ezt, és nyilván napokig vitázhatunk a költségvetésről, merőben másképp látjuk. A társadalmi különbségek és az olló ilyen módon nyílik. Ez mindig ott tragikus, azokban a társadalmi csoportokban, ahol a leginkább rászorulnak, és azokon a területeken földrajzilag az országban, ahol több ilyen rászoruló van.
(15.10)
Én kelet-magyarországi képviselő vagyok, ezért ezeket mindig hangsúlyozni fogom, és mindig el fogom mondani, ha másként látom ezeket a dolgokat. Teszem ezt az emberek érdekében.
Ennyit körvonalakban, nyilván, gondolom, fognak reagálni, és fogunk még erről vitázni. Azonban néhány tételt hadd említsek meg, amelyeket hiányolok még a költségvetésből, hiszen egyéni képviselő vagyok Miskolcon és öt településen, Sajóbábonyban, Parasznyán, Radostyánban, Varbón és Sajólászlófalván. Nekem fontos ennek a térségnek a sorsa, és nem igazán látok olyan egyedi tételeket, amelyek javítanák az itt élők helyzetét, vagy fejlesztéseket generálnának. Mondhatják nekem, hogy nem itt kell ezt, hanem az EU-s forrásokért kell lobbizni, nem itt kellene megemlíteni, mégis egyre-másra szoktak évről évre a költségvetések ilyen tételeket tartalmazni. Tudjuk jól, hogy a tartalékokból is sok ilyen egyedi fejlesztés, támogatás történik.
Meg kell említenem a történelmi Avas rehabilitációját mint egy fontos célt, az avasi kilátó évek óta halogatott felújítását, a miskolci belterületi utak felújítását, hiszen siralmas állapotban vannak az ottani utak, a sokat hangoztatott családbarát járdahálózat kiépítését, a Herman Ottó Emlékpark felújítását, társasházak és panelépületek rehabilitációjának folytatását. Ebben nagyon komoly lemaradások vannak, az előző ciklus zömmel úgy telt el, hogy nem sikerült előrelépni. Itt a vagyonbiztonságot is kiemelném.
Azt a problémát, amit többször az Országgyűlés asztalára tettünk, nem sikerült kezelni. Több helyi probléma okán is komoly lakásszövetkezetek konszolidációja szükséges. Működésképtelen lakásszövetkezetek tömege van Miskolcon, van, ahol kikapcsolták az áramot, nincs lift vagy világítás a lépcsőházakban. Ez tarthatatlan közbiztonsági szempontból is. Miskolctapolca fejlesztése: ma egy féllábas beruházás van, ez nem tartható. További források szükségesek, csakúgy, mint az Avas Szálloda rehabilitációjára. Nyilván a varbói tó környékének fejlesztésére is szükséges forrás, illetve a parasznyai háziorvosi rendelő felújítására, csakúgy, mint a többi település fejlesztése érdekében.
Ezekben az ügyekben módosító indítványokat juttattam el önökhöz Gúr Nándor képviselőtársammal egyetemben. Mind-mind olyan cél, amely picit jobbá teheti ezt a költségvetést, amely általában véve ugyan elfogadhatatlan, de azt gondolom, hogy ilyen egyedi forrásokkal, támogatásokkal nagyon picit javíthatnak a helyzeten. Kérem, hogy az ott élők érdekében támogassák ezeket a javaslatokat. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)
