KOVÁCS SÁNDOR
KOVÁCS SÁNDOR
KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a 2015-ös költségvetési évnek nagyon fontos társadalmi rétegét érintő fejezetéről, a nyugdíjalapról váltsunk néhány szót. A kormánynak a nyugdíjasok nemcsak kiadást jelentenek, hanem egy olyan erőtartalékot, amelyre számíthatunk később és számolunk is a tapasztalataikkal, akár a képzéseknél, akár a mentori programnál, de megemlíthetjük az európai uniós forrásokat is. Az egyik 75 éves barátom úgy fogalmazott, hogy szeretné ezt ő is kihasználni, mert amíg az agya mozog, úgy gondolja, hogy fiatalos. Azt gondolom, a nyugdíjas-társadalomra ezzel a szemmel is tekintenünk kell.
Tehát a 2015. évi költségvetési Nyugdíjbiztosítási Alap alkalmas arra, hogy bizonyítsa a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alapvető célkitűzéseit, a nyugdíjellátások értékállóságának megőrzését, valamint a nyugdíjrendszer működésének feltételeit. A nyugdíjalap költségvetése a hatályos jogszabályokban meghatározottak szerint mutatja be a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer bevételeit és kiadásait. A bevételi oldal az ellátások finanszírozását szolgáló járulékokból, szociális hozzájárulási adóból és egyéb forrásokból történő befizetések mellett a működési bevételeket tartalmazza. A nyugellátási kiadások oldalát az egyéb ezekhez tartozó, valamint a kötelező nyugdíjbiztosítási rendszerhez, nyugdíjbiztosítási szervezetekhez tartozó intézmények működtetésével kapcsolatos kifizetések képzik.
A bevételi oldal alakulását alapvetően a bruttó keresettömeg 2015. évre tervezett 4,8 százalékos mértékű emelése határozza meg, a bevételek döntő részét, együttesen 99 százalékát a biztosítottak által fizetett nyugdíjjárulék, illetve a szociális hozzájárulási adó foglalkoztatási befizetései adják. A kiadási főösszeg 99,4 százaléka a nyugellátási kiadásokra kerül kifizetésre 2015-ben. A nyugellátások 2015. évi előirányzata tartalmazza a januárban végrehajtásra kerülő 1,8 százalékos nyugdíjemelés fedezetét, a nyugdíjemelés mértéke a törvényi előírásoknak megfelelően megegyezik a fogyasztói árindex tervezett emelkedésével. A nyugellátások reálértékének megőrzése tehát biztosított.
A bevételek, ahogy említettem: a nyugdíjak 99 százalékát a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól érkező szociális hozzájárulás nyugdíjalapot megillető része, valamint a biztosítottak által fizetett egyéni nyugdíjjárulék összege képezi. A munkáltató által befizetett rész összege 2046,953 milliárd forint, a biztosítottak által befizetett összeg 948 milliárd 894 millió forint. Egyéb járulék címén 12 milliárd 421,9 millió forint bevétellel számol a költségvetés. Ezek összegén belül, engedjék meg, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás utáni közterhet emeljem ki, mivel én is Kelet-Magyarországról jöttem, és nagyon fontos, hogy az ilyen egyszerűsített foglalkoztatások, amelyek különböző alkalmi munkákat jelentenek, a 2010. évi LXXV. törvény 8. §-ának (2) bekezdése alapján történnek, amely szerint a munkavállalót a munkaviszony minden naptári napjára a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében 500 forint, az alkalmi munka esetében ezer forint, a filmiparban - bár ez keleten nem jellemző, de megemlítem – 3 ezer forint összegben terheli. A késedelmi pótlékok 11,965 milliárd forintban, az egyéb bevételek 2,5 milliárd forintban, az MVM által kezelt vagyongazdálkodás 1,5 millió (Sic!) forintban, a költségvetési szervek általi befizetések 1,8 milliárd forintban jelennek meg a nyugdíjalap bevételeinél.
A 2015-ös kiadásoknál, ahogy az előzőleg mondtam, a kifizetések 99 százalékát a nyugdíjak kifizetése jelenti. Öregségi nyugdíjra 2440 milliárd 510 millió forintot, hozzátartozói nyugellátásra 381 milliárd 8 millió forintot, egyösszegű méltányossági kifizetésre 500 millió forintot, szolgáltatásfüggő nyugdíjra 185 milliárd 208 milliót, tehát a nyugellátásokra összesen 3007 milliárd 227 millió forintot tervezett a kormány; egyéb kiadásokra 6,7 milliárd forintot, amelynek csak a postaköltsége 4,5 milliárd forint. A vagyongazdálkodásra eső kiadási rész 29,3 milliárd forint. A költségvetésben a működési célú költségvetés tervezésének alapja a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetébe tartozó költségvetési szervek számára az 1381/2014. VII. hó 17-ei kormányhatározatban foglalt 50,2 millió forint összegű zárolás szerinti csökkentett bázis többlet-előirányzata a költségvetési javaslatban nem szerepel.
Engedjék meg, hogy a végén néhány, több évre áthúzódó projektet megemlítsek: egy EKOP-os programot, amely az adatkezelési, adategyeztetési eljáráshoz nagyon fontos beruházás, egy másik EKOP-os programot, amely a saját számlás nyugdíjjárulék-kezelés ügyfélfolyamatát fejleszti, egy adminisztratív adatokra épülő magyar mikroszimulációs nyugdíjmodell fejlesztése. Ez mind azt jelenti, amit régen is értettünk alatta, hogy az egyéni számla megvalósításához vezető utakra többet fordított a kormány, és ezeknek a pályázatoknak a folytatását is szem előtt tartja. (Dr. Szakács László: Most mondták, hogy nem lesz! Sajtótájékoztatón bejelentették, hogy nem lesz!)
Azt gondolom összefoglalva, hogy a nyugellátások 2015. évi előirányzata tartalmazza a januárban végrehajtásra kerülő 1,8 százalékos nyugdíjemelés fedezetét, a nyugdíjemelés mértéke a törvényi előírásoknak megfelelően megegyezik a fogyasztói árindex tervezett emelkedésével, a nyugellátások reálértékének megőrzése tehát biztosított. A nyugdíjalap benyújtott költségvetése nullszaldós, tehát a tervezett bevételek fedezik a felmerülő kiadásokat Ezzel teljesül az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény előírása, valamint az a kormányzati célkitűzés is, amely szerint a felmerülő kiadásokat alapvetően a biztosítottak és a foglalkoztatók befizetései fedezik.
2015-ben sem szükséges tehát központi költségvetési hozzájárulás a nyugdíjalap egyensúlyának fenntartásához. Megtisztelő figyelmüket megköszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
(15.20)
