MAGYAR LEVENTE
MAGYAR LEVENTE
MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretnék röviden, tételesen reagálni az ön által felvetettekre. Mindazonáltal azzal kezdeném a mondanivalómat, hogy a legtöbb hozzászólást köszönettel vettem, ugyanis valós problémákra mutatott rá a képviselő úr. A magyar külpolitikát az elmúlt 25 évben számos kritika érte, ezek egy része bizony joggal, ezeknek a korrekciójára teszünk mindennap erőfeszítést a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Egyébként nem külügyi és kereskedelmi minisztérium, ahogy a képviselő úr mondta, hanem Külgazdasági és Külügyminisztérium immáron fél éve; ön napi szinten foglalkozik magyar külpolitikával, úgyhogy ezt a változást ajánlom a figyelmébe, most már több hónapja így hívják a minisztériumunkat.
Hadd kezdjem azzal a kritikával, képviselő úr, hogy a klasszikus diplomácia háttérbe szorul a külgazdasági érdekérvényesítéssel szemben. Ezt a vitát számos alkalommal e Ház falai között is és egyéb fórumokon lefolytattuk, tehát szeretném hangsúlyozni a jól ismert álláspontunkat, miszerint szó sincs erről. Tehát pusztán arról van szó, tisztelt képviselő úr, hogy azon külgazdasági nemzeti érdekérvényesítés, ami az elmúlt időszakban gyakorlatilag háttérbe szorult az úgymond klasszikus diplomáciai feladatokkal és szempontokkal szemben, sokkal nagyobb teret kap a jelenlegi külpolitikai, külügyi kurzus alatt, mint korábban. Azt gondolom, hogy éppen azon geopolitikai változásokból fakadóan, amelyek rendkívül intenzívek, és mélyen érintik Magyarországot is, fakad az az egyértelmű felismerés és a felismerés nyomán a gyakorlat, hogy át kell alakítanunk, rugalmasabbá kell tennünk a külgazdasági, külügyi rendszerünket, és elsősorban arra kell erőforrásainkat fordítani, hogy egy növekvő versenyhelyzetben, egy fokozódó versenyhelyzetben Magyarország megállja a helyét globálisan. Korábban nem voltak kiépítve azok a struktúrák, vagy ha a csírájuk meg is volt, nem kellő kapacitással működtek, amelyek biztosították volna azt, hogy Magyarország gazdasági érdekérvényesítése akár a Távol-Keleten vagy a világ közelebbi régióiban hathatósan megjelenjen. Ez a munka gyakorlatilag most folyik, a struktúra alapjait rakjuk le, és azt gondolom, hogy hamarosan érdemi eredményeket várhatunk az új rendszertől.
Amit a ’90-es évek elejének átalakulásairól mondott a képviselő úr, azzal többé-kevésbé egyet kell értenem, valóban, a nemzeti érdekérvényesítésünk az elmúlt 25 évben, azt gondolom, kimondható, hogy hagyott, hagy maga után kívánnivalót. Ezen mindenképpen - ugyan az a jelen költségvetésből is tükröződik - a Külgazdasági és Külügyminisztérium jelentősen megnövekedett eszközállománya biztosítja azt, hogy változtassunk. Képviselő úr biztos lehet abban, hogy mindennap azzal megyünk be dolgozni a Külgazdasági és Külügyminisztériumba, hogy a nemzeti érdekeket előmozdítsuk mind gazdasági, mind, ha tetszik, klasszikus diplomáciai értelemben.
A Külügyi Intézet ’97-es megalapítása sem egy mai történet, ennek is idestova lassan 20 éve, azonban pont azon hiányosság miatt, hogy nem épült ki az elmúlt 25 évben egy olyan stabil elemzői, külpolitikai elemzői kapacitás Magyarországon, amelyik kormányokon átívelő jelleggel tudta volna ennek a specifikus szakterületnek a szempontjait elemezni, megjeleníteni, ezen felismerésből fakadóan a Külgazdasági és Külügyi Intézet újjáépítése zajlik. Láthatja a képviselő úr, hogy több mint 154 millió forintot dedikál a 2015-ös költségvetés ezen célra, tehát tudatában vagyunk ennek a hiányosságnak, és igyekszünk azt orvosolni.
Ami a hatékonyság-hatékonytalanság kérdéskörét illeti, képviselő úr azt mondta, kritikaként fogalmazta meg azt, hogy ha nem látszik egy külügyminisztériumnak napi szinten a működése, az egy hátrányos vagy káros jelenség. Én ezzel vitatkoznék, tehát egy külügyminisztérium számára sok szempontból erény, hogyha nincsen a napi politikai csatározások, a napi politikai kommunikáció középpontjában. Természetesen igyekszünk látványos eredményeket felmutatni, igyekszünk látványosan ott lenni a színen, de önmagában az a tény, hogy a magyar külpolitika nem képezi a napi kommunikáció, a napi politikai párbeszéd központi témáját, azt gondolom, azt mutatja, hogy rendben mennek a dolgok, ugyanis külpolitikai téren általában a turbulens helyzetek kommunikációja történik.
(18.50)
A külpolitika elsődleges feladata pedig az - talán ebben egyetértünk, tisztelt képviselő úr -, hogy biztosítsa egy ország békés működésének külföldi körülményeit. Ha ezek biztosítva vannak, akkor nincsenek viharok, nincsenek is nagyon hírek. Azt gondolom tehát, hogy itt vita áll fenn köztünk.
A nemzetpolitikai érdekérvényesítésünkre visszakanyarodva még egy szó erejéig, egy alapvető paradigmaváltást tettünk a minisztérium részéről e téren, amennyiben a nemzetpolitikai célkitűzések gazdasági aspektusait szeretnénk szintén jelentősen erősíteni. Ugyanis bármilyen magasztos elvekről beszélünk, bármilyen magasztos szavak hangzanak el a határon túl élő magyar közösségekkel kapcsolatban, bármilyen sok szimbolikus és érzelmi gesztust teszünk, ha a határon túli magyar lét gazdasági alapjai nem adottak, és ebben jelentős szerepe van az anyaországnak, hogy ezeket az alapokat megteremtse, akkor azt gondolom, a nemzetpolitikánknak egy alapfeltételét képező aspektusa hiányzik. A Külgazdasági és Külügyminisztérium intenzíven dolgozik azon - és tudom sorolni az eredményeket -, hogy hogyan tudunk a határon túl élő honfitársaink számára minél több, a gyakorlati életet segítő gazdasági lehetőséget kínálni, ami - még egyszer - a megmaradásnak, a helyben való megmaradásnak és az identitásőrzésnek egy fontos eleme, ugyanis nyilván itt egzisztenciális kérdésekről is szó van.
Az egypólusú világrend meghaladásáról nincs köztünk vita. Természetesen egy többpólusú világrend van kialakulóban, illetve már részben ki is alakult; ezek a folyamatok még zajlanak, képlékeny a jelenlegi világrend ebben az értelemben. Sokkal radikálisabb volumenű és intenzitású változások zajlanak, mint bármikor korábban, legalábbis a hidegháború befejezte óta. Ennek tudatában vagyunk, ezt folyamatosan figyeljük, elemezzük, és az egész keleti nyitás című külpolitikai stratégia, prioritásrendszer ebből a felismerésből táplálkozik, hogy egy új világrendben nem működik az egy lábon állás. Több lábon kell állni, több térséggel kell napi szinten kapcsolatokat ápolnunk, gazdasági kapcsolatokat építenünk, és meghaladott az a paradigma, mely szerint csak a tőlünk nyugatra fekvő transzatlanti kapcsolatrendszeren kell alapulnia Magyarország nemzetközi aktivitásának és stabilitásának. Ilyen módon rendkívüli szélesre nyitottuk a gazdasági tevékenységünk spektrumát. Ezzel tisztában van a képviselő úr, hogy a Közel-Kelettől a Távol-Keletig, Latin-Amerikától Fekete-Afrikáig nyitjuk a konzulátusokat, nyitjuk a nagykövetségeket, nyitjuk a kereskedőházakat, igyekszünk a magyar gazdaság számára felderíteni ezeket a területeket, amelyek az elmúlt 20-25 évben kikerültek a magyar politika figyelméből, ugyanis minden kapacitást a transzatlanti integráció kötött le, nagyon helyesen. Ezt a feladatot viszont elvégezte a magyar diplomácia, és az ilyen módon felszabaduló erőforrásokat át tudjuk csoportosítani a keleti irányú gazdasági kapcsolatépítésre. Még egyszer: nem elhanyagolva a nyugati kapcsolatrendszert. Ha egyáltalán valamiről beszélhetünk e tekintetben, az egy jelentős növekmény, egy jelentős előrelépés a nyugati diplomáciai jelenlétünkben. Elég, ha azt említem, képviselő úr, hogy két németországi főkonzulátust is nyitunk a következő hetekben, Düsseldorfban és Stuttgartban, de tudnék még mondani további képviseleteket. Tehát a keleti nyitás semmiképpen nem összeegyeztethetetlen a nyugati kapcsolatrendszerünk intenzív ápolásával.
Képviselő úr bizonyára ismeri azokat a számokat, amelyek a német gazdaságba való kapcsolódásunkat támasztják alá. Német vállalatok több százezer magyar embernek adnak munkát, kereskedelmi forgalmunk egynegyedét Németországgal bonyolítjuk, több mint 20 milliárd eurónyi közvetlen német működőtőke-befektetés van Magyarországon. Sorolhatnám még a számokat. Irreális azt feltételezni, hogy a keleti kapcsolatépítés a már kiépült nyugati kapcsolatok elhanyagolását feltételezné, mi több, a nyugati gazdasági kapcsolatépítés soha nem látott intenzitással zajlik.
Tisztelt Képviselő Úr! Ami a külügyi rendszerünk egészének hatékonyságát illeti, ez is egy olyan pont, ahol rengeteg teendőnk van még. Bátorság a részemről azt mondani, hogy itt minden rendben van, és kellő hatékonysággal működik a rendszer. Azt gondolom, meg kell találnunk egy olyan rugalmas működési struktúrát, amely költséghatékonyabb a korábbinál. Való igaz, hogy a magyar egy nagy diplomáciai hálózat; ha a környékbeli országokat nézzük, egy-két kivételt leszámítva, a legnagyobbnak mondható. Ez egy óriási potenciált hordoz, hogy a világ számos országában fizikailag is megjelenjünk képviseleteink által, a mintegy 116 külképviseletünk által. Ugyanakkor meg kell találni annak a módját, hogy hogyan tudjuk ezt a nagy infrastruktúrát hatékonyan működtetni. El kell azt a talán egészen máig érvényes paradigmát felejtenünk, hogy a diplomáciai jelenlét vagy egy teljes értékű nagykövetségi jelenlétet jelent, vagy semmit. A kettő között rengeteg átmeneti megoldás van.
Az ön által említett Szingapúr egy kiváló példa. A szingapúri Magyarországért felelős utazó nagykövet egy kiváló ember, aki 3-4 havonta felbukkan nálunk, és gyakorlatilag többet látjuk őt, mint azokat a rezidens nagyköveteket, akik Budapesten élnek és folyamatos jelleggel Budapesten tartózkodnak. Ez egy jó példa arra, hogy hogyan lehet viszonylag költséghatékonyan is intenzív kapcsolatokat ápolni egy olyan országgal is, amely több ezer, adott esetben több tízezer kilométerre fekszik hazánktól. Ez valóban egy újfajta szemléletet követel meg, de a magyar külügyi vezetés rajta van azon, hogy ezeket a rugalmas eszközöket megtalálja. Tehát lehet alkalmazni utazó nagykövetet, lehet társulni szövetséges államokkal a képviseleteink tekintetében, lehet úgynevezett laptopdiplomatát alkalmazni, aki a magyar állam képviseletében dolgozik egy szövetségesünknek az infrastruktúráját használva. Tehát nagyon sok úgymond soft vagy rugalmas módja van a diplomáciai jelenlétnek.
Képviselő úr, köszönöm a felvetéseket még egyszer. Önöknek köszönöm a figyelmet, és kérem, hogy a külügyi költségvetést jelen formájában elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
