NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN,
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN,
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Még az előző parlamenti ciklusban, 2013. június 3-án került kihirdetésre az önálló képviselői indítványként benyújtott, az egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapítása érdekében szükséges módosításáról című törvény, amely számos szükséges és időszerű módosítást, újítást tartalmazott.
Az Alkotmánybíróság azonban - ahogy államtitkár úr is említette - a törvényben foglalt nemzetbiztonsági ellenőrzés új rendszerének két pontját, az úgynevezett folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzést és a külső, azaz a kormánytól független jogorvoslati lehetőség hiányát alaptörvénybe ütközőnek találta, és ezeket a lényegi passzusokat - mert gyakorlatilag ez volt annak a törvénynek a módosítási lényege - meg is semmisítette. A döntés azonban nem érintette az ezekhez kapcsolódó rendelkezéseket, de így nem lett volna alkalmazható teljességgel ez a törvény. A kialakult inkoherens helyzet megszüntetése érdekében nyújtotta most be a Belügyminisztérium ezt az új, átfogó és egyébként az Alkotmánybíróság észrevételeit orvosló módosítást.
Habár az Alkotmánybíróság alaptörvényellenes-nek minősítette a folyamatos ellenőrzés intézményrendszerét, viszont határozatában kimondta, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fennállása alatt a biztonsági kockázatok vizsgálata önmagában nem alkotmányellenes. A most benyújtott törvényjavaslat ennek figyelembevételével készült.
Az Alkotmánybíróság által eltörölt rendelkezések szerint a folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján formális kezdeményezés nélkül bármikor vizsgálható lett volna a biztonsági kockázatok megléte a jogviszony alatt. Ezzel szemben a jelenlegi törvényjavaslat szerint a biztonsági feltételek fennállása felülvizsgálati eljárás keretében vizsgálható.
Lefolytatására öt esetben kerülhet sor, ahogy már államtitkár úr is idézte. Az egyik, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy jogviszonyának tartalma megváltozik; ha más jogviszonyba jelölik; ha maga az ellenőrzött személy kéri ezt, illetve az ellenőrzött személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos változásbejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta vagy a bejelentett változás jellege ezt indokolttá teszi; ötödik esetben, ha az érintett személlyel kapcsolatban a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult vagy a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója biztonsági kockázatra utaló körülményről, így különösen az alábbiakról szerez tudomást.
Maguk a körülmények is pontosan meghatározottak az új jogszabályban: az ellenőrzött személy vagy közeli hozzátartozója ellen indult büntetőeljárás vagy elzárással sújtható szabálysértési eljárás; az ellenőrzött személynek vagy közeli hozzátartozójának a külföldi személyekkel, szervezetekkel, külföldi érdekeltségeivel kapcsolatos körülményeiben bekövetkezett lényeges változás; idegen állampolgárság megszerzése, külföldi útlevél megszerzése, kábítószer-fogyasztás, alkoholfüggőség, alkoholfogyasztással összefüggő magatartászavarok; az igazolható jövedelemhez képest jelentős mértékű eladósodottság, pénzügyi kötelezettségek teljesítésének jelentős mértékű mulasztása; jelentős mértékű, ismeretlen eredetű vagyongyarapodás; az igazolható jövedelemből nem fedezhető életvitel - ezt például a Simon-ügyben rendkívül jól lehetett volna alkalmazni -; a minősített adatok kezelésére, a biztonságtechnológiai rendszerek használatára vonatkozó szabályok, a munkakör betöltésével kapcsolatos biztonsági előírások megsértése. Többek közt - igazuk van - nálam is lehet alkalmazni, hiszen ilyen ellenőrzés alá vontak engem is, mert a Nemzetbiztonsági bizottság alelnöke vagyok. Állok készséggel a rendelkezésére mindenkinek, hogy ezt a típusú ellenőrzést akár végre is hajtsák.
Ezek mind biztonsági kockázatra utaló körülmények, de az előbbi, ötpontos felsorolásból is látszik, hogy a felülvizsgálati eljárás elrendelése két nagy csoportra osztható: az egyik a formalizálható és az ellenőrzött személy által ismert okokból indokolt felülvizsgálat. A másik pedig, ha biztonsági kockázatra utaló körülmény vagy annak lehetősége merül föl, akkor a felülvizsgálat elrendeléséről és lefolytatásáról, valamint eredményéről és a felülvizsgálati eljárás befejezését követően kiállított biztonsági szakvélemény tartalmáról kapott tájékoztatás keretében szerezhet csak tudomást a személy, és ez is csak utólag történhet meg.
(19.50)
A másik ilyen jelentős változtatás a jogorvoslati lehetőség hiánya, illetve a jogorvoslati lehetőség megadása. Az alapvető jogok biztosa egyfelől a felülvizsgálati eljárás alá vont személy kérelmére az adott ügyben folytathat vizsgálatot. Másfelől hivatalból a nemzetbiztonsági szolgálat felülvizsgálati eljárást érintő gyakorlatára vonatkozóan is vizsgálat lefolytatható. Ha az alapvető jogok biztosa az irányító miniszter intézkedését nem tartja megfelelőnek, erről az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságát tájékoztatni fogja.
A tavalyi év során elfogadott törvényben benyújtott passzussal kapcsolatos döntés ellen további jogorvoslatnak nem volt helye. Ezt is az Alkotmánybíróság, mint ahogy az előbb említettem, megsemmisítette, és a törvény értelmében most annak kézhezvételétől számított 15 napon belül panasszal lehet ismét élni a Nemzetbiztonsági bizottságnál, tehát a törvény eredetileg visszaállította azt az állapotot, amit az előző C típusú vizsgálatoknál a panaszkezelésnél néhányszor megtapasztaltunk a bizottság munkájában.
Kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy az Ab döntésének figyelembevételével a keletkezett kohe-ren-ciahiány kiküszöbölésével elkészült törvényjavaslatokat támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
