DEMETER MÁRTA,
DEMETER MÁRTA,
DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Felszólalásában tény, hogy említett pozitívumokat is, én is hadd kezdjem ezzel! Én is szeretném kiemelni a hadiözvegyeket megillető havi rendszeres járadéknak a megemelését, ami eddig a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjnak a 75 százaléka volt, és a javaslat ezt 112,5 százalékra emeli.
(15.10)
Azt gondolom, hogy egyébként ez üdvözlendő, viszont itt szeretném azt hangsúlyozni, hogy ettől függetlenül ez az összeg még mindig rendkívül alacsony. És itt szeretném jelezni, hogy természetesnek tartom, hogy egy törvény általános vitájában vizsgáljuk azt a társadalmi környezetet, azokat a feltételrendszereket, amelyekben ez a törvény egyébként meg fog valósulni.
Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy mi történt az elmúlt években a honvédelem területén. Az látszott, hogy maga a kormány nemcsak hogy maradékelven kezelte a Magyar Honvédséget, de tudatosan óriási forrásokat is vont ki erről a területről. Természetes, hogy a sikerpropagandát rendszeresen végighallgatjuk, ettől függetlenül az említett életpálya kapcsán is nagyon örülök, hogy szóba hozta ezt miniszter úr. Alapvetően a honvédek jogállásáról szóló törvénynek a módosítása még mindig nem teremti meg azokat az alapokat és azt az utat, ami egyébként egy nagyon rövid időszak alatt fel kell tudjon állni, és működnie kell majd, hiszen - ami szintén nagyon üdvözlendő, és ezt is itt a felszólalásom elején emelném ki – ugye, 2015 közepétől átlagosan 30 százalékos illetményemelésre számíthatnak a fegyveres szervek tagjai, aminek - azt gondolom - éppen ideje volt, hiszen nagyon jól tudjuk mindannyian, hogy ezek az emberek az életüket is adnák a biztonságunkért, családjaink biztonságáért. Tehát azt gondolom, hogy az elmúlt évek sanyarú körülményei után ez volt a minimum, és természetesen üdvözöljük ezt a lépést, viszont nyilvánvaló, hogy a mostani törvénymódosításban ennek kellene látni valamilyen kézzelfogható jelét. Ez egyelőre még nem látszik.
Szeretném kiemelni a törvénnyel kapcsolatban, visszatérve a hadiözvegyek járadékának a növeléséhez, hogy azt ugye tudjuk, hogy 2008 óta egyetlen fillérrel sem nőtt az öregségi nyugdíj legkisebb összege, és ez jelenleg is csak 28 500 forint. Erre utaltam, hogy hiába harsogja ugye, a kormánypropaganda, hogy Magyarország jobban teljesít, azt azért tudjuk, hogy a kisnyugdíjasok ebből nem éreznek semmit. Ebből a javaslatból, hogy ugye, ebben a törvényben egészítik ki ezt a nyugdíjat, lehet arra következtetni, hogy egyébként a kormány nem törekszik arra, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegét megemelje majd. Látszik az, hogy a szorzókat változtatják.
Szeretném kiemelni az illetményfejlesztéssel kapcsolatban, hogy a közalkalmazottak helyzete nem fog javulni egyelőre a Magyar Honvédségen belül, hiszen a hivatásos állományú tagok fogják kapni ezt az átlag 30 százalékos illetményemelést. Mindenféleképpen foglalkozni kell azzal, hogy a köztisztviselői illetményalap 38 650 forint, és ez évek óta befagyasztásra került, tehát ezzel is mindenféleképpen foglalkozni szükséges.
A javaslat ezen túl csupán lehetővé teszi, de nem írja elő díjazás biztosítását, ha a belföldi kiküldetés során az utazás a szolgálati időn kívül esik, és azt gondolom, hogy elfogadhatatlan annak a szabálynak a fenntartása is - sőt mondhatjuk, hogy megerősítése -, hogy a tényleges szolgálati járandóságban részesülő önkéntes tartalékos katona évente 60 napig díjazás nélkül köteles tényleges szolgálatot teljesíteni.
Itt szeretném kiemelni, hogy az önkéntes műveleti tartalékos állománynak, 2014. május 31-ig megadott adatok alapján, életkor szerint csoportosítva, a fele 51 év feletti személy volt. Tehát látszik az, hogy azok a volt szolgálati nyugdíjasok, akiket a kormány megfosztott a nyugdíjas státusuktól, azok, akiknek a járandóságát 16 százalékos, a mindenkori személyi jövedelemadó mértékének megfelelő levonással sújtotta, ők lettek belekényszerítve ebbe a tartalékos rendszerbe, hiszen ez a levonás csak akkor nem történik meg, ha részt vesznek ebben a rendszerben, aminek a felállítása nem úgy valósult meg - nagy sajnálatunkra -, ahogy arról egyébként 2009-ben konszenzus volt a kormánypártok és az ellenzék között is.
Szeretnék kitérni egypár mondatban a 2012-es, honvédek jogállásáról szóló törvényre azért, mert amellett, hogy reméltük, hogy az életpálya bevezetését meg tudja alapozni a jelenlegi módosítás, ami egyébként nem látszik benne, emellett reméltük azt is, hogy a 2012-es, nagyon rossz honvédelmi politikát tükröző, honvédek jogállásáról szóló törvény passzusainak is megtörténik a kijavítása. Reméltük, hogy a kormány korrigálni fogja azokat a hibákat, amiket abban vétett, és ami abszolút az elhibázott honvédelmi politikának a leképeződése. Ilyenek voltak a 2012-es, honvédek jogállásáról szóló törvényben is, ugye a jelenleg hatályosban a nyugállományúak jogállásáról szóló fejezet lényegében csak az egyenruha viselésének szabályaira korlátozódott, kimaradtak a javaslatból többek között a nyugdíjas-igazolványra, rendfokozat-viselésre, ellátásaikra vonatkozó rendelkezések. A javaslat nem tartalmazza a szolgálati nyugdíjrendszer eltörlésekor bevezetett, könnyített szolgálatnak a szabályait, és hát emlékszünk rá, hogy a szakszervezetek ezen a területen milyen tortúrát kellett végigjárjanak, hiszen a szakszervezeti jogosítványokat a 2012. január 1-jétől hatályos szabályozással megegyező korlátozásokkal biztosítja a tervezet. Csökkentették a munkaidő-kedvezményt, a szakszervezeti tisztségviselők alacsonyabb védelme valósult meg, a kifogás intézménye hiányzott, és egyébként a tagmegtartást is rendkívül megnehezítette a kormány a szakszervezetek részére. Ezeket mind-mind nem javítják.
Ebben a javaslatban, ebben a törvényben a honvéd vezérkari főnöki beosztásba történő kinevezés határozott idejűvé tétele a jelenlegi vezérkari főnök pozíciójának a bebetonozását tette lehetővé.
Azt szeretném kiemelni, hogy egyébként a 2012-ben megalkotott, honvédek jogállásáról szóló törvény végén még meg voltak határozva más törvények is, amelyeket ez módosít, és ebben valósult meg az, amivel a mai napig messzemenőkig nem értünk egyet, hogy szinte bármilyen adatot és információt lehet minősíteni, és lehet titkosítani, amennyiben a honvédelmi miniszter és a Honvéd Vezérkar főnöke úgy ítéli meg, hogy erre szükség van. Ez a honvédség működésére vonatkozó bármilyen adatra elképzelhető, úgyhogy ez a nyilvánosság teljes kizárása olyan esetekben is, amikor ez egyáltalán nem biztos, hogy indokolt lenne.
Csökkent a készenléti pótléknak az összege, lehetővé tették, hogy az állomány tagjai a külföldi napidíjukról lemondhassanak, merthogy annak fedezetét saját bevallásuk szerint sem tudják sok esetben biztosítani, és teljességgel hiányzik a katonai szolgálat elismerésének formáit szabályozó fejezet, jelentősen szűkültek vagy kimaradtak a nyugállományra, a szociális és kegyeleti ellátásokra vonatkozó szabályok. De ami akkor is nagyon fontos volt, maga a díszlet a kormány számára és az a cukormáz, amivel le lehet önteni az addigi hibákat; a korona önfeláldozásig terjedő bátorsággal történő védésének az esküszövegbe való behelyezése például ilyen.
Szeretném kiemelni még a mostani törvénymódosításokkal kapcsolatban, hogy találunk egy olyan cikkelyt, hogy a honvédség szervezeteit a békés és háborús működési rendnek megfelelően úgy kell kialakítani, hogy azok képesek legyenek a honvédség egésze és annak egyes elemei tekintetében a meghatározott feladatok végrehajtására.
(15.20)
A honvédség szervezeti felépítésének meg kell felelnie a rendeltetés szerinti szervezeti hierarchia, haditechnikai eszközökkel és hadfelszereléssel való ellátás, hadrafoghatóság, létszám, állományarányok, beosztási, rendfokozati kategóriák, szabályozott működés, vezetés elveinek és követelményeinek. Válságkezelés időszakában a honvédelemért felelős miniszter döntése alapján a honvédség szervezetei tekintetében a különleges jogrendi időszakban alkalmazandó vezetési rendszerének egyes szervezeti elemei a döntéselőkészítési folyamatok hatékonyságának növelése érdekében ideiglenesen működtethetők. Ha jól értettem, akkor a miniszter úr is utalt erre a cikkelyre a felszólalásában. (Hende Csaba: Így van.)
Én azt szeretném majd megkérdezni, hogy ez a válságkezelés konkrétan mit jelent, itt mire gondol a kormány, hiszen a különleges jogrendi időszakban mint veszélyhelyzet, rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet és váratlan támadás, ez nem szerepel, tehát ez egy attól eltérő helyzet. Szeretném tudni, hogy konkrétan mit értenek ez alatt, hiszen ez nem különleges jogrendi helyzet, de mégis a béke idejétől eltérő vezetési rendszert igényel, és eddig is maga alakította a vezetési rendszert a kormány és a Honvédelmi Minisztérium, tehát felmerül a kérdés, hogy a miniszteri jogkörök bővítésére ilyenformán miért van szükség. Úgyhogy erre majd, hogyha megtenné, hogy válaszol nekem, azt megköszönöm. Amennyiben úgy ítélik, hogy erre szükség van, akkor pedig nyilván érdemes ezt még inkább szabályozni, mert egyelőre azt gondoljuk, hogy ez még túlzott jogköröket is adhat, amire nem biztos, hogy szükség van.
Tehát összességében elmondható erről a törvénymódosításról, hogy tesz apróbb változtatásokat, vannak pozitív elemei, itt a hadiözvegyekre is gondolok, alapvetően sajnos viszont azt az elvárást, amit, azt gondolom, hogy nemcsak mint ellenzéki párt támasztottunk itt a módosítás felé, hanem nagyon joggal a Magyar Honvédség teljes állománya is elvárhatna a körülmények javulása érdekében, a hatékonyság növelése érdekében; azért, hogy egyébként a 30 százalékos illetményemelés megfelelően meg tudjon valósulni; azért, hogy egyébként az életpálya, amit évek óta ígérgetnek és nem történt semmi, azon túl, hogy egyébként el lehet menni a MÁV-hoz dolgozni meg a postához, én azt gondolom, hogy ez semmiképpen sem kielégítő lehetőség. Tehát szükség van egy kiegyensúlyozott előmeneteli rendszerre, és szükség van perspektívára ahhoz, hogy a Magyar Honvédség állománya a továbbiakban is megfelelően tudja végezni a feladatát. És itt szeretném kiemelni megint katonáinknak és a honvédségi dolgozóknak azt az áldozatos munkáját és azt az elkötelezettségét, amivel szó szerint fenntartják a Magyar Honvédség működőképességét, mert sajnos semmilyen más körülmény szinte nem adott ehhez.
Látjuk azt, hogy míg volt egy ígéret 2016-tól a Magyar Honvédség költségvetésének a GDP 0,1 százalékával történő megemelésére, ezt miniszter úr a költségvetés vitájában hangsúlyozta is, úgy emlékszem, hogy több fórumon is nyilatkozta azt, hogy ezt előrébb hoznák, az az igazság, hogy még a GDP-nek ez a 0,1 százalékos emelése sem látszik a jövő évi költségvetésből. Úgyhogy látszik, hogy megint csak maradékelven van kezelve a honvédség.
Mindamellett, hogy ez az illetményemelés volt a minimum elvárható ahhoz, hogy megmaradjon a Magyar Honvédség állománya, és ne nőjön tovább a fluktuáció és az állományelhagyás, a működési feltételeket is szükséges lenne biztosítani, ez egyáltalán nem látszik a ’15-ös költségvetésből. Köszönöm szépen a szót. (Taps az MSZP soraiból.)
