DR. TÓTH BERTALAN
DR. TÓTH BERTALAN
DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Záróvitán érdemes valóban végigtekinteni egy módosító javaslatnak, egy törvényjavaslatnak a hátterét, és történeti áttekintést is adni, hiszen maga ez a javaslat egy önálló képviselői indítványként jelenik meg az Országgyűlésben, és ehhez a Gazdasági bizottság tesz egy olyan módosító javaslatot, ami igen nagy volumenben és részletekben írja át a magyar vezetékfektetési szabályokat, illetve maga a törvény is egy teljesen új intézményt hoz a gáztározás rendszerébe Magyarországon. Nagyon érdekes, hogy a kormány hogyan tartja távol magát ettől a történettől, hiszen nem kormányjavaslatként érkezik ide az Országgyűlés elé, hanem egy egyéni képviselői indítvány során.
A történeti áttekintés másik része, hogy - és itt utalnék Turi-Kovács Béla képviselőtársam szavaira is - némileg azért árnyalja a képet az, hogy ellátásbiztonságról beszélnek, és az ellátásbiztonság fogalma mögé rejtik ezt az egész módosítást. Csak kérdezem, hogy akkor miért nem érdekelte önöket az ellátásbiztonság, amikor 2011-ben 1,2 milliárd köbméterről 615 millió köbméterre csökkentették az úgynevezett stratégiai tározó telítettségi szintjét, és utána éveken keresztül az önök minisztere, Németh Lászlóné meghosszabbította ennek a visszatöltési határidejét, és ezzel sikerült azt elérniük, hogy az osztrák bekötésen keresztül behozott olcsó gázt offshore cégek tudták továbbértékesíteni. Ez a gáz nem érkezett be a magyarországi tározókba, hanem ez az offshore birodalom, Garancsi István, ahogy már kiderült, Orbán Viktor pénztárnoka igen jól keresett ebben a három évben a visszatöltés kitolása miatt, közel 100 milliárd forintot. És ugye akkor már észbe kaptak, hogy probléma van az ellátásbiztonság tekintetében, ahogy önök fogalmaznak, mert 100 milliárdos adófizetői tőkeemelést kellett végrehajtani a Magyar Villamos Műveknél, hogy gázt tudjon vásárolni, és legalább valamilyen szinten elkezdje a gáztározók feltöltését.
Nyilván akkor sem érdekelte önöket, amikor megvásárolták dupla vagy tripla áron az E.ON-gáztározókat. Ugye ismerjük a szakértői véleményeket ennek a vásárlásnak a kockázata tekintetében, ismerünk egy 600 milliárdos számot, amit itt a sajtó is megszellőztetett. És akkor önöket nem érdekelte az ellátásbiztonság, hogy ezek a tározók igen kevés gázt tartalmaztak, tehát amikor tárgyaltak, és amikor nyélbe ütötték ezt a remek üzletet, akkor nem foglalkoztak az ellátásbiztonsággal.
Így következhetett be, hogy idén október 1-jére alig haladta meg az 50 százalékot a gáztározók töltöttségi szintje, míg más európai uniós ország vagy akár csak a közvetlen környezetünkben, ha megnézzük, akkor meghaladta a 70-80 vagy akár 90 százalékos töltöttségi szintet. Igen, tudom, ismerem a példát, hogy ezt hogy kell elképzelni, hogy nagyobb tározókba érkezik több gáz Magyarországra, de mindig ugye a napi kitermelés, ami ilyenkor szóba jöhet, tehát ezek a gáztározók ezen a szinten, az 50 százalékos szinten abszolút nem tudták volna az ellátásbiztonságot biztosítani.
Majd ugye szeptember 22-én megtörténik Orbán Viktor és a Gazprom vezérigazgatójának a találkozója, és hirtelen elzárjuk a gázt Ukrajna felé, arra hivatkozva, hogy ellátásbiztonság, behozzuk ezt a gáztörvényt, amiről még most sem tudjuk, hogy pontosan hogy fog közvámraktárként működni, hogy a Gazprom itt tárolhassa a 700 millió köbméteres gázmennyiséget; jelzem, adómentesen, tehát mivel nem szorul rá azokra az engedélyekre, ezért itt nem is kell adózni, az ő tulajdonában marad ez a gázmennyiség, és itt azt tesz vele igazából, amit akar. Majd a Gazdasági bizottságnak bejön egy módosító javaslata, ami pedig azt teszi lehetővé, hogy az európai uniós szabályrendszert megkerülve itt a Déli Áramlat vezeték megkezdhesse működését, illetve ennek a vezetéknek az előkészítése és építése megkezdődhessen. És pár nap múlva, akármennyire is tagadják, maga a Magyar Villamos Művek vezetése jelentette be, hogy ez meg fog kezdődni. Lehet itt hivatkozni más országokra, de a Villamos Művek vezetője azt nyilatkozta, hogy ez a beruházás megkezdődik.
Az MSZP-nek, ahogy említettem, nem azzal van a baja, hogy nő a hazai tározók kihasználtsága, hiszen ez fontos, hanem azzal, hogy a kormány dilettáns, átláthatatlan, kapkodó és hátrányos különalkuk, háttéralkuk alapján és mentén próbálja ellensúlyozni azt, hogy felesleges kockázatot vállalt azzal, hogy offshore cégeknek játszotta át a Magyarországra érkező olcsó gáz hasznát, és ez a gázmennyiség nem érkezett be a tározókba.
Nem szeptemberben kellett volna a Gazprommal különalkut kötni, és nem a Gazpromot olyan helyzetbe hozni, ugye kiszolgáltatva, hogy itt adómentesen közvámraktárként tudja használni a magyarországi tározókat. És Magyarországnak az EU tagállamaként nem arra kellene törekednie, hogy ilyen különalkuk keretében kijátssza az EU egységes energiapiacán érvényes közös szabályokat, a Déli Áramlat építésére irányuló módosítás viszont pont ezt célozza.
Azt szeretném megkérdezni, hátha kapok erre választ még a záró mondatokban, hogy ki fogja üzemeltetni a Gazprom által megépített vezetéket. Miért nem rendezi a kormány ezt a kérdést az EU-val, mielőtt bármit odaígér a Gazpromnak?
Továbbra sem tudjuk, hogyan lesz közvámraktár valamelyik földgáztároló, ki jelöli ki, mi az engedélyes feladata, mennyi ideje van megszerezni az engedélyt. Nem tudjuk, a betárolt gáz kinek a tulajdonában van, a Gazproméban vagy a Magyar Villamos Művekében. És azt sem tudjuk, hogy mennyi adóbevételtől esik el az állam a kedvezmény biztosításával. Én remélem, a záróvita keretében erre fogunk majd választ kapni.
Nem fogjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)
