DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY,
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY,
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor először a kezembe vettem ezt a törvényjavaslatot, és alaposan végigolvastam, akkor az jutott eszembe, hogy tákolmány, mifelénk ezt úgy mondják, utána pedig rájöttem, hogy nagy részét megpróbálták a témáknak ráerőltetni egy vonalra, a KCR-nek, tehát a közhiteles címregiszternek a témájára megpróbálták ráerőltetni. Majd valakinek eszébe juthatott, hogy még van egy halom olyan szabályozandó kérdés, amit mindenképpen bele kellene vinni ebbe a törvényjavaslatba, önök ezt megtették. Szörnyű volt egyébként hallgatni, ami elhangzott, de legalább ugyanilyen szörnyű volt olvasni is, ami benne volt. De itt vagyunk, és a törvényjavaslatot meg kell vitatni, illetve hozzá kell szólni úgy, hogy egyrészt érezzék belőle az építő kritikát, másrészről majd érezzék azt az egyébként lesújtó kritikát is, amit a Jobbik képviselőcsoportja meg fog fogalmazni önök felé.
Hogy sorozatban menjünk, és végignézzük az egyes fontosabb, törvényjavaslatba rejtett módosításokat, az első talán nem is a fősodorhoz tartozik, a közúti közlekedésről szóló módosítás, ahol az egyedüli érdekesség talán az, hogy a Magyar Közút Zrt. mellé és a másik építő zrt. mellé a tényleges építtetőt magát is egy olyan státusba helyezi a közutak építtetőjénél, mint amiben a Magyar Közút Zrt. is tetszelgett. Lényegében ez azért fontos, mert olyan kötelezettségek is fogják terhelni, mint egyébként az imént említett társaságokat.
Ami viszont érdekesebb volt, és ebben már Bárándy képviselőtársam is elmondott pár dolgot, a KCR-nek, az egyébként a törvényjavaslatnak a központi részét képező anyagnak, ha úgy tetszik, a háttéranyaga volt, amit megismerni is nem kevés utánajárással lehet. És jól látjuk, hogy nem folytatódhatott le az a társadalmi vita vagy adott esetben az a hatóságok közötti, illetve szervek közötti vita sem, amely feltárta volna, hogy milyen hatása lesz ennek a módosításnak és milyen következményei lesznek.
(18.40)
Ugyanis maga az internet is a rákeresésnél is nagyon szűken fogalmazott ezen a területen, úgyhogy sokkal mélyebbre kellett menni, és a korábbi jogszabályokat kellett megvizsgálni, illetve az ahhoz történt hozzászólásokat kellett megnézni ahhoz, hogy látszódjon, mi is ennek az értelme.
Az igazi értelme annyiban foglalható össze - és talán itt próbálok közérthetően fogalmazni, pontosan azért, hogy ha nézik még civilek és kevésbé hozzáértő emberek is, megértsék, hogy miről is szól ez a központi címregiszter. A szereplői ebben az esetben az egyeztetésnek, illetve magának a kialakításának a négy minisztérium, illetve három végrehajtó szerv volt, és a bevont nyilvántartások: személyiadat-, lakcím-, ingatlannyilvántartás, a posta, illetve a jegyzők nyilvántartása, és egyébként a benne lévő egyéb törvénymódosító javaslatok is és az egyes, más jogszabályokat módosító javaslatok is ezeket a területeket érintették.
Abban egyébként nem hibázott talán a kormány, hogy a szükségessége mi volt ennek. Talán a szükségességhez nem is fér kétség, hiszen nagyon fontos volt, hogy létrejöjjön, és nagyon fontos, hogy létrejöjjön egy olyan első, etalon nyilvántartás, amely tartalmazza azokat az adatokat és magában foglalja mindazokat az adatokat, ami az összes azt felhasználó állami szervnek, de akár a civileknek is egy magabiztos és jól áttekinthető adatbázist mutat fel. Ennyiben talán dicsérendő, hogy fel fogja számolni azokat az eltéréseket, illetve felszámolja azokat az eltéréseket, amelyek akár a posta, akár az állami szervek nyilvántartásai voltak, és egy interoperábilis rendszert fog létrehozni, tehát gyakorlatilag egymás között az adattovábbítás, de az adatok lekérdezése is egyszerűbb módszer lesz.
Másrészről pedig hatékonyan szolgálhatja a közigazgatási szerveket, illetve civileket, ami egy nagyon egyszerű, életszerű példát nézve is nagyon fontos: ugyanis gyakorló jogászként nagyon sokszor találkoztam azzal, hogy az ingatlannyilvántartásban a címek egyáltalán nem stimmeltek, és egyáltalán nem a fizikai valójukban lévő utca, házszám szerinti ingatlanokat mutatták, amiből egyébként sem a hatóságnak, sem másnak nem volt gondja, egyedül az ott lakóknak volt folyamatos problémájuk, illetve az adásvételi szerződéseknél folyamatosan eltérő adatokat kellett bevinni. De ugyanez volt egyébként a cégek székhelynyilvántartásánál vagy adott esetben az egyéb nyilvántartási adatoknál: soha nem stimmeltek, nagyon sokszor a fejtörést egyedül a jogászkollégáknak, ebben az esetben a cégbíróságnak, illetve az ügyfeleknek okozták. Tehát mindenképpen előremutató, hogy egy ilyen központi címregiszter létre fog jönni, hiszen ez mindenkinek el fogja oszlatni a bizonytalanságát.
Egyébként magam úgy vettem észre, hogy a posta nagy munkát vállalt ebben és ennek a létrehozásában, hiszen lépten-nyomon az őáltaluk feldolgozott témával és az őáltaluk előkészített előadásokkal lehetett találkozni, talán ennyiben elismerésükre szól, amit tettek.
Továbbhaladva a jogszabályon: a vízgazdálkodás módosításánál a Jobbik már korábban is kiemelte, hogy nemcsak át lehet vállalnia az államnak az öntözési és rizstermesztési, halgazdálkodási vízhasználat szolgáltatási díját, hanem kötelezően át kell vállalnia. Tehát mi ebben még egy kicsit tovább is tudunk lépni, és azt mondani, hogy ne csak egy opciót hagyjon a jogszabály, hanem kötelezettséget írjon elő, ami sokkal hasznosabb, és sokkal jobban szolgálja egyébként az ebben részt vevők igényeit.
Ami érdekes és nagyon technikai, az az ingatlannyilvántartás módosítása. Egy nagyon szűk rész és nagyon rövid rész foglalkozik az ingatlannyilvántartással, és ami módosulni fog, talán az egyik legplasztikusabb lesz: aki tartott már a kezében tulajdoni lapot, bizony a tulajdoni lapon lesznek olyan rovatok vagy lesznek olyan részek, amelyek - ha valakinek ez ismerős - teljesen törlődni fognak, kezdhet hozzászokni új adatok feltüntetéséhez, de ha ennek az oltárán történik meg, hogy egyébként hitelesebb vagy jobban összefésült adatsorral találkozunk és végre egységes legyen, akkor erre még áment lehet nyugodtan mondani.
A másik, ami érdekes talán, a közterület-felügyelők feladatának tisztázása. Itt továbbment a korábban megkezdett úton a kormány, és végül is a központi címregiszter változása is hatással lesz egyébként mind az önkormányzati feladatokra, mind egyébként a közterület-felügyeletre, de a közterület-felügyelet módosítása utána végiglép az önkormányzati törvényen is, ami viszont már kevésbé ad okot arra - és itt áttértünk már egyből az Mötv. módosító passzusaira -, hogy egyébként örüljünk neki, hiszen megint egy olyan javaslattal állunk szemben, amely jól mutatja, hogy a kormánynak, ki tudja, milyen egyáltalán a koncepciója az önkormányzatokkal szemben, mit szeretne az önkormányzatoktól elvárni, és mindig az aktuális kedve szerint igazítja hozzá, de erről a képviselőtársam egyébként részletesebben szólni fog még a vita során.
Ami szintén érdekes és a szakmának egy régebbi elvárása, az a vagyonvédelem területén volt, a vagyonvédelem rezsidíjának megállapítása. A rezsidíjat itt a javaslat ki fogja terjeszteni és ki is terjeszti abban a vonatkozásban, hogy ne csak a közbeszerzéseknél legyen lehetősége most már a kormánynak megállapítani ezt a rezsidíjat, hanem egyébként is lehetőség legyen arra, hogy ezért a tevékenységért a rezsidíjat megállapítsa, ami egyébként nagyon jó, hiszen az ágazatnak egyrészt a tisztításához, tisztulásához, fehéredéséhez vezet. Tehát erre mindenképpen szükség volt, és maguk a szakmai szervezetek is ezt mondták, és mindvégig hangoztatták már a korábbi viták alkalmával is.
Egyedül újragondolandó és átgondolandó kérdéskör, hogy miért a kormány vindikálja magának azt a lehetőséget, hogy ő állapítsa meg rendeletében, amikor tökéletesen jó helyen lett volna talán a Belügyminisztériumnál és egyébként úgymond a rendteremtésért felelős illetékeseknél ennek a megállapítása. Talán az, hogy a kormány mond ebben egy áment vagy egy végszót; értjük mi a kezdeményezés célját, vagy hogy minél több hatáskört magához vonjon ilyen téren a kormány, de azért úgy gondolom, lehetett volna ebben egy kicsit így összeszedettebben is gondolkozni.
És ugye ami az igazán fontos kérdés - és ez felmerült már előtte is -, hogy ebbe a tákolmányba ennyi mindent ilyen szörnyen bele kellett sűríteni. Hol volt végül is egyeztetés? Hol volt a szakmai háttérmunka? Nem látni benne - sem az indokolásában, sem egyébként magában a törvényszövegben -, hogy milyen hivatkozásokkal vagy kikre való hivatkozással mennek végig ezek a változások. Kik voltak azok, akikkel szakmailag ez lett egyeztetve? Milyen hatásvizsgálatok voltak? Egyáltalán hiányoznak belőle azok a kritériumok, amelyekre azt tudná mondani az ember - mifelénk vidékiesen -, hogy úgy nagyjából, vízzel, szódával együtt elmegy.
Úgy gondolom, ez a törvényjavaslat, ha először ránézünk, tartalmaz jó meglátásokat, jó indulásokat, jó irányba is haladhat, azonban vannak benne olyan csúnya részletek - itt például az önkormányzatiságnak a további kuszálása -, amelyek nagyon lerontják az összképet, így innentől kezdve ez a törvényjavaslat nem egy elfogadható törvényjavaslat.
Így gondolom, önök már megkapták nagyon sokszor - és ez az én, bár kezdő meglátásom -, hogy érdemes lenne sokszor ezeket az egyes törvényeket módosító javaslatokat nem egy ilyen nagy, mondjuk, salátában behozni, mindig ezt a szót használjuk rá, hanem szépen szánjuk rá az időt, hogy minden egyesen végigmenjünk, mindenhol lehessen szakmai vitát lefolytatni, és mindenhol akár terjedelemben látni lehessen, hogy kikkel egyeztetett a kormány, mi a szándéka, és mit mondtak erre egyébként a közigazgatási szervek vagy adott esetben a civilek.
Tehát én a magam részéről sem a tartalmi részét, sem egyébként a formai részét nem tudom így támogatni, és úgy gondolom, nem lesz meglepő ezáltal a Jobbik központi álláspontja sem és a Jobbik képviselőinek az álláspontja. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
