ANDER BALÁZS
ANDER BALÁZS
ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A demográfiai összeomlás szélére sodródott Magyarország döbbenetesen rossz népesedési mutatóinál Somogy megye eredményei még tragikusabbak, itt válik még egyértelműbbé, hogy a népességcsökkenés mielőbbi megállítása létkérdés a magyarság számára.
Somogyban a természetes fogyás az országos tendenciákat is megelőzve már 1978 óta folyamatos, 1980-ban ezer lakosra 13,5 élve születés és 15,3 halálozás jutott. Ugyanezen mutatók a 2001-es évre 9,4-re és 13,6 változtak, ami a fogyás ütemének több mint megduplázódását jelenti. Az 1980-as cenzus adatfelvételének idején még 360 ezer főt, tíz évvel később, 1990-ben 345 ezret, a 2001-es népszámlálás alkalmával viszont már csak 338 ezer lakost írtak össze Somogy megyében. Ez a népességszám a 2011-es népszámlálás adatai szerint pedig 316 ezer főre olvadt. Tehát harminc év alatt Somogy lakossága 360 ezerről 316 ezerre apadt, ami az országos mérték majdnem dupláját, azaz 12 százalékot meghaladó csökkenést jelez.
A népesség újratermelését meggátló folyamatnak a gyökere egészen a XIX. század első feléig nyúlik vissza, és a dél-baranyai Ormánságból begyűrűző nemzetemésztő egykézés miatt az 1965-ös esztendőben Somogy megye 252 településéből már 163-ban volt kimutatható természetes fogyás.
A KSH felméréseiből rendre kiviláglik, hogy a negatív folyamatok, tehát a születések számának csökkenése és a természetes fogyás fokozódása felgyorsultak, illetve a halandóság mérséklődése túlságosan lassú javulást mutat. A lefelé mutató spirál hatásaként mára odáig jutottunk, hogy a népességfogyás mérhető gazdasági kiesést okoz.
A tavalyi esztendőben Somogyban alig 2400 gyermek jött világra, viszont majdnem 5 ezren elhaláloztak. Azaz ott tartunk, hogy Koppány földjén minden születésre immáron két temetés jut. Ez a katasztrofálisan rossz országos adatokhoz képest is elszomorító kép nyilvánvalóbbá teszi, hogy nemzeti sorskérdésünk tényleg a népesedés, és a jövőnk valóban a magyar anyák körében fog eldőlni.
A KSH által szolgáltatott adatok alapján egyértelműen kiolvasható, hogy Somogyország lakossága éves szinten - ismétlődő módon - legalább 2200-2600 fővel fogyatkozik, azaz a csökkenés mértéke egy itteni kisebb város vagy nagyobb község lakosságszámával vetekszik. Ha pedig a számításba belekalkuláljuk a negatív vándorlási folyamatok migrációs eredményeként külföldre távozó fiataljainkat is, akkor még aggasztóbb kép bontakozik ki. Süllyedő Atlantiszként tűnik el évről évre egy népesebb falu lakossága, és a már most 1 százalékot elérő népességfogyás egyre gyorsuló tendenciája kérlelhetetlenül sodorja a megyét egy totális demográfiai összeomlás felé.
Az adatok még az országos számoknál is elkeserítőbbek, hiszen a tavalyi és sajnos az idei évre is országosan prognosztizálható majd’ két Mohácsnyi, 40 ezres fogyásból az ország lakosságának 3 százalékát kitevő Somogy majdnem 6 százalékkal vette ki, illetve fogja kivenni a részét. Míg országos szinten minden szülésre még csupán másfél halálozás jut, addig nálunk minden születésre két elhalálozást számíthatunk.
A bajokat tetézi a megye regionális folyamataiban megfigyelhető északkelet-déli lejtő, melynek következtében Somogy déli kistérségeit, tehát a nagyatádi, csurgói, barcsi járások területét a már felvázoltaknál is komolyabb demográfiai erózió jellemzi, mely a munkaképes lakosság elvándorlásával könyörtelenül az elmaradott gazdaság konzerválódását fogja eredményezni.
Már a neves angol közgazdász, Keynes is úgy vélte, hogy egyértelmű kölcsönhatás mutatható ki a gazdaság és a népesedés között, hiszen a fogyó, elöregedő népesség mellett tovább nőnek az infrastrukturális és intézményi költségek, a befektetési lehetőségek pedig törvényszerűen beszűkülnek. A korszerkezet arányainak az eltolódása még inkább hozzájárul a legdinamikusabb néprétegek elvándorlásához, és így megyénk humán erőforrásai is legyengülnek.
Mivel az országos szinten a század közepére jósolt demográfiai katasztrófát már egy másfél évtizeddel korábban elérjük Somogyban, így kreativitásról, innovációs hajlandóságról, gazdasági fellendülésről beszélni ilyen feltételek közepette irreális lenne, ezért a valósággal nem számoló területfejlesztési koncepciók is csak üres szólamok maradnak.
Mindezekről azonban majd legközelebb kívánok beszélni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiból.)
