HISZÉKENY DEZSŐ
HISZÉKENY DEZSŐ
HISZÉKENY DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Alelnök Urak! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az éghajlatvédelem érdekében az ENSZ kiotói jegyzőkönyve bevezette a kvótakereskedelmet az úgynevezett üvegházgáz-kibocsátási jogok kereskedelme érdekében. Ha ezt le akarjuk köznapi nyelve fordítani, akkor tulajdonképpen az úgynevezett szén-dioxid-kibocsátásról beszélünk. Ezt lehet kvótákban kifejezni, és abban a szerencsés helyzetben van az ország, hogy hazánk jelentős kvótatöbblettel rendelkezik.
(17.00)
Hála istennek, ez a kvótatöbblet azt jelenti, hogy minden ráfordítás nélküli pénzösszeggel rendelkezünk, és ezt fel tudjuk használni a mindennapokban. Azt vizsgáltam meg, hogy az elmúlt időszakban ezzel a kvótával hogyan élt a mindig aktuális kormány.
Először 2008-ban használtunk fel ilyen kvótát, és akkor egy olyan döntés született az akkori kormány részéről, hogy ezt a kvótát arra használjuk föl, amit ez a jegyzőkönyv rögzít is, hogy olyan intézkedéseket vezessünk be, amelyek lehetővé teszik azt, hogy ez az úgynevezett üvegházhatás csökkenjen, jelesül a szén-dioxid-kibocsátást valamilyen módon próbáljuk csökkenteni.
2008-ban történt az első ilyen értékesítés, és a döntés következménye az lett, amit valamennyien úgy ismerünk, hogy a panelprogram. Az a döntés született, hogy a lakóházak felújításával jelentős mértékben csökkenthető ez a bizonyos szén-dioxid-kibocsátás. Vizsgáltam azt, hogy ezt milyen körülmények között és hogyan tették 2008-ban, és azt gondolom, ha vizsgáljuk majd, hogy ezt hogyan tették 2010 után, tanulságos számokat fogunk észrevenni.
2008-ban a rendelkezésünkre álló 165 millió egységnyi értékesíthető kvótaegységből 10 százalékot értékesítettünk 13, illetve 14 eurós kvótaegységáron. Ez, ha átszámítjuk forintra - azt hiszem, ez a legegyszerűbb -, akkor az 40 milliárd forintot jelent. Ez volt az alapja a 2008-ban, aztán később három évig működő panelprogramnak. Ennek a programnak a keretében, de azt hiszem, hogy ez nagyon sokak számára ismert, jelentős épületfelújítások történtek, lakásfelújítások történtek, és ennek eredményeképpen ez a bizonyos szén-dioxid-kibocsátás is csökkenhetett.
292 ezer lakás vagy lakóegység került felújításra ezen időszak alatt, és ha kiszámoljuk, akkor ez éves átlagban 97 ezer lakást jelent. Aki ezt végiggondolja, ha az emberek számát nézzük, akik új lehetőséghez jutottak és kényelmesebb körülmények között élhettek, akkor láthatjuk, hogy ez egy elég jelentős szám. 35-40 éves épületek - amelyek a maguk korában, amikor épültek, akkor korszerűnek voltak tekinthetők, hiszen azok a családok, akik ezekbe a panelépületekbe költöztek be, többnyire korszerűtlen, komfort nélküli lakásokból költöztek az összkomfortos lakásokba, ahol WC és fürdőszoba is volt. Tehát akkor ez egy korszerű döntés volt, de a 35-40 év használat igényelte azt, hogy ezeket az épületeket felújítsuk. Tehát, mint említettem, 2008-tól 97 ezer lakás újult meg, újulhatott meg ebből a kvótából.
2011-ben - már a kormányváltás után vagyunk - ez a szám 4 ezer, négyezer, szemben a 97 ezerrel. 2012-ben ez a szám egyezer. Mi történhetett? 2010-ben - ez egy hivatalos adat - a kormányváltás során 300 milliárd forint értékű kvótát adott át a Bajnai-kormány. Az ÁSZ adataira támaszkodva tudom jelezni, hogy 2011-ben és 2012-ben kilenc jelentkező is az országhoz fordult, szeretne kvótát vásárolni, ajánlatot is tettek 9, illetve 10 eurós áron. Valamilyen okból kifolyólag, bizonyára ez később majd kideríthető, akkor nem élt az ország ezzel, illetve a kormány ezzel a lehetőséggel; ellentétben azzal, ami 2013-ban történt, mert 2013-ban értékesítettünk kvótát abszolút mélyponton, azóta sem és azelőtt sem történt ilyen, 3 euró alatti áron. Gondolom, megvannak ezek a számok, amiket korábban említettem, hogy és miért. Utána egyébként 50 százalékkal emelkedett ennek az ára. Hogy ennek mi volt az oka, a dilettantizmus, a hozzá nem értés, a nemtörődömség vagy ennél valami rosszabb, ez nyilvánvalóan nem megfejthető most. De csak emiatt 5,4 milliárd forint értékvesztés érte az országot.
És most nemcsak az 5,4 milliárd forint miatt kértem én szót - bár azt gondolom, hogy itt néhányan el tudnánk költeni ezt az 5,4 milliárd forintot valószínűleg nagyon hasznos célokra -, hanem azért, mert emiatt nem újulhattak meg további lakások. Tehát állampolgáraink tízezrei estek el attól a lehetőségtől, hogy korszerűsíthessék a lakásaikat; és ha végiggondoljuk, akkor az igazi rezsicsökkentés az, amikor feleannyit fogyasztunk, és ha még a rezsicsökkentés is van, fele annyit fizetünk, akkor azt gondolom, hogy akkor az úgy egy valóban értelmes megoldás. Állampolgáraink tízezrei estek el ettől a lehetőségtől azért, mert nemtörődöm módon foglalkoztunk ezzel a kérdéssel.
A másik, és az is egy nagyon fontos kérdés, hogy nemcsak az állampolgárok estek el ettől a lehetőségtől azért, mert ésszerűtlenül gazdálkodtunk, hanem a vállalkozók is. Nagy számban vannak vállalkozók, akik foglalkoztatnak több tízezer embert, akik ezeket a felújítási munkákat végezhették volna, de nem tudták elvégezni.
Azt gondolom, hogy ezek a számok is azt bizonyítják, hogy ha a 2013-as évről beszélünk, akkor megfogalmazható az, hogy a kormányzat ebben a kis szeletében is a kormányzati munkának dilettáns módon viselkedett, elhibázott döntéseket hozott, és ezzel családok tízezreit hozta kényelmetlen helyzetbe. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
