TELEKI LÁSZLÓ
TELEKI LÁSZLÓ
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy itt mindenki elmondta, hogy nagyon kevesen vannak a Fidesz padsoraiban. Nekem is hozzá kell tennem, hogy nekem egyetlenegy ember hiányzik: Farkas Flórián. Örülnék, ha itt lenne, mert ugye, ő azért részesült is abból a 2013-as zárszámadási forrásból, amit ma tárgyalunk, és azt gondolom, érdemes lenne a magyarországi romákról neki is néhány szót ejtenie, még akkor is, ha ezt nagyon ritkán halljuk. Egy ilyen esetben, azt gondolom, mindenképpen fontos lenne.
A konkrét témáról, azt gondolom, hogy nagyon sokat lehetne elemezni ezt a zárszámadást, de egyetlenegy biztos, hogy az a nemzetiségi politika, amit a kormány a zászlajára tűzött, nem valósult meg a 2013. évben, költségvetési számok legalábbis nem tükrözik annak a lehetőségét, hogy megvalósulhatott volna akár. Azért nem valósult meg, mert ha sorra vesszük a nemzetiségieknek az oktatását, a kultúráját vagy éppen foglalkoztatási helyzetét, akkor láthatjuk, hogy mindenhol stagnálást jelent a beszámoló, illetve stagnálást tartalmaz minden oldalon, ahol a kisebbségek, a nemzetiségiek forrása, rovata megjelenik.
Néhány dolgot hadd emeljek ki konkrétan is. Ugye, amikor a pályázatokról beszélnek, akkor nagyon szépen és karakteresen fog a jelképes tolluk, márpedig azért, mert a nemzetiségi kultúránál kiemelik, hogy mennyi forrást adtak a nemzetiségieknek. Szeretném jelezni, hogy a stagnálásnál rosszabb eredményeket látunk, mert azok a források, amelyek rendelkezésre állnak a nemzetiségieknek, azok nemhogy a meglévő kulturális egyesületeket, együtteseket nem tudják fenntartani, hanem most már azt lehet látni, hogy nincsenek a kultúra megőrzésére olyan egyesületek, együttesek, amelyek kellőképpen tudták volna, tudják az elmúlt időszakban azokat a hagyományos kultúrához tartozó, jellegzetes nyelvi sajátosságokat megtartani, amelyek fontosak a nemzetiségek számára.
Tehát ebből adódóan azt gondolom, ha nemzetiségi kultúráról van szó, akkor két dologról mindenképpen beszélni kell. Egyszer az intézményrendszerek fenntartásáról, nincsenek a nemzetiségeknek olyan kulturális intézményeik, amelyekkel fenn tudnák tartani a nemzetiségi kultúrájukat. Itt arra gondolok elsősorban, hogy például Budapesten nem lehet látni olyan romaházat, amely igazán fenntarthatóvá vált volna az elmúlt időszakban, pedig nagyon sokszor mi is megfogalmaztuk, a jelenlegi kormány is, hogy kellenek olyan házak, ahol össze tudnak jönni az emberek, és tudnak a kultúrával foglalkozni, tudják elsajátítani és továbbadni, örökíteni ezt a kultúrát. Hát ezt nem látjuk ma sem, és azt gondolom, hogy a költségvetés, ha jól elemezzük majd a 2015-öst, akkor abban sem látunk olyan sorokat, amelyek erről fognak szólni.
(16.30)
Tehát ebből adódóan az intézmények fenntartása, azt gondolom, mindenképpen egy olyan helyzet, amit mindenképpen javítani kellene. Egyetlenegy dologra viszont figyelt a kormányzó párt, mégpedig hogy a Lungo Dromnak, a Fidesz szövetségesének 150 millió forintot adjon székházvásárlásra, felújításra. Azt gondolom, azért sem lehet ezt elfogadni demokratikus értékrendekkel, mert gondoljunk bele abba, hogy több száz civil szervezet, országos szervezet van romaoldalon és egyetlenegy szervezetnek, egyesületnek adnak egy olyan lehetőséget, hogy kiugorjon abból a helyzetből, amiben van, habár őneki voltak forrásai egyéb más oldalról is, mert a politika rendesen támogatta ez idáig is.
Ezért én azt gondolom, hogy ha a számokat nézzük, akkor mindenképpen fontos lett volna, hogy azt az összeget, ami egyébként a költségvetésben szerepelt, több olyan országos szintű szervezet megkapta volna, amelyek egyébként ma is bent vannak a közéletben, és éppen a kultúrában, az oktatásban vagy éppen a képzésekben, átképzésekben nagyon nagy segítséget adnak a roma lakosságnak. Ezért azt gondolom, antidemokratikus az, ha egyetlenegy szervezetet ilyen szinten kiemelünk és ilyen szinten akarunk helyzetbe hozni.
Tovább mehetnék ezeknél a programoknál, az intézményeket szeretném még tovább feszegetni. Helyi szinteken sincs megoldva ez a kérdés, és a költségvetés nem is volt úgy irányítva, hogy a zárszámadás rámutatott volna, hogy arra költés volt. Mondjuk azt, hogy megyei szinteken szintén nem látjuk azokat az intézményeket, ahol tudnának tevékenykedni, dolgozni azok a roma vagy éppen bármilyen más nemzetiséghez tartozó szervezetek, egyesületek, amelyek el tudnák látni azt a feladatot, amiért létrejöttek. Azt gondolom, az államnak van feladata a nemzetiségekkel akkor, amikor arról beszél, és valósan kell hogy legyen dolga vele, hogy a kultúra mennyire fontos a magyarországi sokszínűségben.
Azonkívül, hogy idő maradjon még az oktatásra és a foglalkoztatásra, néhány dolgot hadd mondjak a pályázatokról. A pályázatok tekintetében, azt gondolom, a számok tükrében azt lehet mondani, hogy nagyon szépen hangzik, hogy közel 500 millió forintot fordítottak kultúrára és ezen belül pedagógusok továbbképzésére és egyéb más programokra. Igen ám, viszont ha megnézzük azt, hogy ez az összeg mennyire nem tudja leképezni azt a politikát, amit a Fidesz mondogat, akkor láthatjuk azt, hogy semmi nem történt.
Itt megint visszatérnék arra, hogy az anyagban is lehet látni, hogy kik osztják ezt a forrást. Hát kérem, az is felháborító, hogy egyetlenegy olyan szervezet nincs a pénzosztó szervezetek között, amelyek esetlegesen nem kormánypárthoz kötődnének. Ezért én azt gondolom, hogy nem tudom legitimnek tekinteni azokat a pénzosztásokat, amelyeket ez ügyben tesznek, mert fontos lenne, hogy a nemzetiségi szervezeteket, ne csak az országos önkormányzatokat, mint ahogy az anyag tartalmazza, hanem több olyan megyei és országos szervezetet is be kéne vonni a döntésbe, széles körű döntésbe, amely biztosíthatja azt, hogy legitim döntéseket képeznek le ezeknél a forrásoknál. Ezért sem lehetett elfogadni azokat a pályázati forrásokat, nemcsak az összege miatt, hanem az elosztás elve miatt sem lehet elfogadni, ezért mind a kettőt nagyon fontosnak tartanám, hogy a következő időszakban kellőképpen változtassa meg a jelenlegi kormány.
A foglalkoztatásról ma nagyon sokan beszéltek. Amikor azt hallom, hogy 200 ezer fővel nőtt a közfoglalkoztatottak száma, akkor ezzel nem lehet vitatkozni, mert ez valóban láthatóvá válik, viszont a finanszírozás - ami a zárszámadásban megvan - és a számok teljesen ellentmondanak egymásnak. Itt van igaza Gúr Nándornak, aki most nincs a teremben, hogy amikor 8 óra helyett 4 óráról beszélünk a közfoglalkoztatásban, akkor természetesen arról van szó, hogy azt a forrást, amit láthatunk a zárszámadásban, nem úgy oldották meg, hogy 8 órás munkabérben próbálták meg kifizetni, hanem pont ellenkezőleg, megfelezték ezt az időszakot nagyon sok esetben, azaz 4 órás kifizetések vannak. Így természetes, hogy ki lehetett tolni 200 ezer főre azt a létszámot, amely ma a közfoglalkoztatásban van, de a keret összege nem nagyon változott.
Ezért tehát azt gondolom, továbbra is arra lehet számítani, amit lehetett tapasztalni a kormányzó párt politikájában, mégpedig azt, hogy nyomorban akarja tartani továbbra is nemcsak a roma nemzetiségieket, hanem nagyon sok szegény embert Borsodban, Szabolcsban, vagy éppen bármelyik másik megyét is mondhatnánk. Nem látjuk ebből a zárszámadásból, hogy olyan lett volna esetleg, amely majd a 2015-ös költségvetésben egy olyan irányelvet szabna meg és adna, amely lehetőséget biztosítana, hogy a nyomortelepeket, nyomorban lévőket felszámoljuk.
A nyomortelepekről többször beszéltünk. Mi is szoktuk mondani, hogy cigánytelepek felszámolása. Azt gondolom, ezt most már el kell hagyni, mert most már vannak nem romák is, akik nagy mélyszegénységben élnek. Kérdés az, hogy abból a forrásból, amelyet most láthatunk, hogy akarják a következő időszakban tervezni, hogy változtassanak. Több mint 200 ezer roma él mélyszegénységben, több mint 200 ezer ember él cigánytelepeken, illetve olyan telepeken, amelyeken ember nem nagyon tud élni. Ebből adódóan azt gondolom - többször is elmondtam, most is elmondom -, hogy nem lehet színe a szegénységnek. A szegénységet ezért úgy kell kezelni, ahogy egy kormánypárthoz méltó, tehát mindenkinek meg kell adni a lehetőséget a kitörésre. Mindenkinek meg kell adni azt a lehetőséget, hogy tudjon elérni egy olyan szintre, amely továbbjutási lehetőséget jelent számára.
Ez a közfoglalkoztatás nem ad lehetőséget arra, hogy a nyomortelepekből kitörjenek. Ez a költségvetési zárszámadás nem ad lehetőséget arra sem, hogy az oktatásban kapjanak lehetőséget elsősorban azok a romák, akiknek a családi háttere nem teszi lehetővé, hogy esetlegesen kellőképpen támogatni tudja a szülői háttér az oktatásban. Itt arra gondolok, hogy ahogy az ösztöndíjrendszereket olvassuk, kegyetlen szép számokat láthatunk, igaz, hogy a kis számokat, mondjuk, a 2002-től 2010-ig látható számokat meg sem közelíti, azt gondolom, ez nagyon nagy problémát jelent, mert 2003-2004-ben közel 1,2 milliárd forintot fordítottunk ösztöndíjprogramra, most pedig látható, milyen összegek vannak, és sokkal nagyobb a probléma, mint volt. Ebből adódóan azt gondolom, mindenképpen meg kell reformálni, meg kell tudni reformálni az oktatási forrásokhoz eljuttatott forrást, amely segítheti a hátrányban lévőket.
Itt meg kell állnunk egyszer az óvodai szintnél. Azt ígérték, és azt mondták, hogy sokkal színvonalasabb férőhelyeket biztosítanak az óvodáskorúak számára. Én azt gondolom, hogy nem lehet tapasztalni ebből a zárszámadásból, hogy ez megtörtént volna, sőt azt lehet mondani, hogy talán sokkal kevesebb a férőhely és az olyan férőhely, hogy valóban ott lehet tartani az óvodáskorú gyerekeket, ahol a szülő is ott hagyja szívesen. Ebből adódóan én azt gondolom, mindenképpen kell arra törekedni, szintén arra utalnék, hogy a 2015-ös költségvetésben kell arra gondolni, hogy a férőhelyek bővítését és minőségi változtatását tegyük meg.
Én voltam olyan óvodában, ahol bizony nagyon nehezen tudtam elfogadni azt, hogy gyerekeknek ott kell aludni, mert dohszag és egyéb más dolgok megvoltak a teremben. Ebből adódóan azt gondolom, mindenképpen ezen is változtatni kell. Ha az általános iskolás rendszert nézzük meg, ott pedig nem látom az esélyét, hogy akár az első vagy az ötödik osztályig bezárólag lehetne olyan kompenzációkat találni, amely kompenzációk képesek arra, hogy a hátrányból érkező gyerekeknek valamilyen szinten esélyegyenlőséget teremtsenek. Ezért ebből adódóan lehet látni, hogy forrásmegtakarítást akarnak itt is, ennél a célnál is elérni. Szeretném jelezni, hogy itt a forrásmegtakarítás a következő 5-10 vagy 20 évben mindenképpen források odaadását fogja eredményezni, mert segélyezettek lesznek ezek az emberek, ha nem adunk kellő forrást az oktatásra, főleg az 1-5. osztályosoknak. Azt követően pedig a tehetséggondozást sem látom az 5-8. osztályosok tekintetében. A tehetséggondozásra azért van szükség, mert tudomásul kell venni, hogy 8. osztály után nemcsak arra kell ösztökélni a gyerekeket, és itt megint főleg a romákra gondolok, hogy nincs tovább esélyed tanulni, hanem arra kell ösztökélni a gyereket a tehetségfejlesztéssel, hogy próbálja meg a szakmunkásképzést, a szakközépiskolát, vagy éppen a főiskola, egyetem irányába tudjon elmozdulni. Ennek a lehetőségét ez a zárszámadás semmiképpen nem tartalmazza, mert azok a stagnáló források, amelyek bent vannak a törvénytervezetben, nem teszik lehetővé azt, amiről beszélek.
A felsőoktatásról nem nagyon szeretnék beszélni, mert azt gondolom, akik azt mondják, hogy nincs Magyarországon a romáknak olyan öntudatuk, hogy tanuljanak, azok nagyon tévednek, mert lehet látni, hogy nagyon sok olyan roma fiatal van, akik az elmúlt 10-15 évben diplomát szereztek, és egyetlenegy problémájuk van ezeknek a diplomásoknak, mégpedig az, hogy nem találnak maguknak munkahelyet.
(16.40)
Nem találnak maguknak munkahelyet; ha találnak, akkor közfoglalkoztatásba küldik el őket, és természetesen olyan közfoglalkoztatásba, amiből nem lehet egyáltalán megélni, és nem lehet tovább fejlődnie. Tehát ebből adódóan én azt gondolom, hogy van dolga a jelenlegi kormánynak arra is, és kellene, hogy legyen arra is dolga, hogy a fiatal roma diplomásokat helyzetbe hozza, mert anélkül nem fog működni a nemzetgazdaság.
Végül, de nem utolsósorban azt gondolom, hogy nagyon fontos még kiemelnem az oktatáson belül a tanodák helyzetét. Itt azt gondolom, hogy ahogy elindult ez a program, én nagyon örültem neki, és azt mondtam, hogy ezt a programot valóban meg kell becsülni, de most látom azt, hogy ennek a programnak se eleje, se háta, mivelhogy nem lehet látni, hogy hol van a vége ennek a programnak. Nem lehet látni azt, hogy ki finanszírozott és mennyit finanszírozott, és nem lehet látni, hogy milyen eredményességgel finanszírozták ezeket a tanodákat. Tehát ebből adódóan az a tanodai program, amelyről nagyon sokszor beszélnek, és nagyon sokszor minden anyagban szerepel, azt nem lehet látni, hogy hogyan tudja megvalósítani magát, és nem lehet látni, hogy hogyan tudnak kitörni ebből a gyerekek a következő időszakban.
Tehát ebből adódóan jómagam sem, mint ahogyan a Magyar Szocialista Párt nem fogja támogatni a zárszámadási törvényt, én azt gondolom, azért nem tudja támogatni, mert azok a hiányosságok és azok a stagnáló források, amelyeket láthatunk, azokat nem lehet támogatni akkor, amikor azt mondjuk, hogy Magyarország sokkal jobban teljesít, és Magyarország sokkal jobban bizonyította, hogy ad a szegényeknek. Ez a zárszámadás nem arról szól, ezért magam sem tudom támogatni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
