DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Burány Sándor szocialista vezérszónok után hálás megszólalni. Azzal kezdte a felszólalását, hogy az államtitkár úr is és a fideszes vezérszónok is mennyire rövid volt, ő ezt mennyire üdvözli. Ő - aki a törvény kapcsán elsősorban kritikai észrevételeket fogalmazott meg, ami a pozíciójából adódóan teljesen természetes - sem volt hosszabb az államtitkár úrnál és a fideszes vezérszónoknál. Úgyhogy a kritikák is elég rövidre sikeredtek. Ez azt mutatja nekem, hogy olyan nagy gond nincs a beterjesztett törvénnyel.
Nyilvánvalóan egy olyan adótörvénycsomagot beterjeszteni, amivel minden jövedelemtulajdonos elégedett, szinte lehetetlen. Mit tekinthetünk, én mit tekintek ennek az adótörvénycsomagnak a legnagyobb pozitívumának? Talán azt, hogy az eddigieknek megfelelően stabilitást ad az országnak. Egy adótörvény kapcsán a legtöbb kritika a jövedelemtulajdonosok nézőpontjából akkor érheti a beterjesztett törvényt, ha az évről évre kapkodóan változik és nincsen semmifajta iránya. A magyar adózók és jövedelemtulajdonosok az ilyenfajta kapkodó adózást a szocialista kormány időszakában megszokhatták. Meg is volt az eredménye: az ország gazdasága leült, egy költségvetési csődhelyzetbe került az ország, és 2010-ben, amikor jó négy évvel ezelőtt kormányra kerültünk, akkor ezen a helyzeten kellett változtatnunk. A felismerés hamar jött. Azt az adórendszert, ami csődbe juttatta az országot, csak megváltoztatni lehet, ha ki akarunk kerülni abból a kátyúhelyzetből, amibe a szocialisták kormányozták az országot.
Mi az, amire törekedtünk már négy évvel ezelőtt is, és törekszünk a jövőben is, mert ennek az adórendszernek az átalakítása, bár nagy vonalakban nyilvánvalóan már megvan, de még mindig nem teljes? Az egyik elhatározott célunk az volt, hogy a munkát terhelő adókat erőteljesen csökkentjük. Ezt nyilvánvalóan elsősorban a személyi jövedelemadórendszer átalakításával érhettük el. Bevezettük az egykulcsos adórendszert. Azt gondolom, hogy emellett változatlanul kitarthattunk, az egy kulcs arányát fokozatosan csökkentettük, és talán ebben az adott ciklusban, ebben a parlamenti ciklusban további csökkentéseket is tehetünk. A parlamenti többségnek és a kormánynak ez mindenképp célja.
A másik, amit ezzel párhuzamosan tettünk: nyilvánvalóan valahol az adóbevételeket produkálni kellett, ha a személyi jövedelemadó területén jelentős könnyítéseket adunk, akkor a fogyasztásokat terhelő adókat növelnünk kellett. Ezt tettük eddig is, és azt is elfogadom akár kritikaként, hogy most is vannak ennek az adótörvénycsomagnak olyan elemei - ilyen az internetadó -, amelyek a fogyasztási típusú adók növelését jelentik. És persze nagyon sok kritika ért minket azért, hogy különadók rendszerét vezettük be már évekkel ezelőtt is, a válságra való tekintettel és a válság mellett is az igazságosabb teherviselés érdekében. Ezeket az adókat az elkövetkezendő időszakban is fenn kell tartanunk.
Mindezek mellett is azt kell mondanom vagy azt mondhatom, hogy a most beterjesztett törvény ebbe a szabályrendszerbe, ebbe a keretrendszerbe illeszkedik, és ezért mondtam azt, hogy az eddigi gondolkodást követően ez egy stabil és kiszámítható adótörvény, és ez adja a legnagyobb biztonságot a magyar gazdaságnak. Még azoknak a gazdasági szereplőknek is - azt gondolom -, akik átmenetileg különadókkal terhelt ágazatokban működnek, nekik is érdekük, hogy a magyar gazdaság az elkezdett növekedését tartani tudja, mert ez biztosít számukra is lehetőséget arra, hogy ezen a magyar piacon a jövőben többletjövedelmet realizáljanak.
Ha rögzítettük azt és elfogadják azt, hogy amit most beterjesztettünk, az konzekvens az előző évek adójogszabályaival, akkor azt gondolom, azt érdemes még megnéznünk, hogy azokat a nagy társadalompolitikai célokat, amik előttünk vannak, amiket valamilyen módon segíteni kell az adórendszeren keresztül, a most beterjesztett törvények eredményesen segítik-e.
(12.50)
Nyilvánvalóan ehhez először ezeket a sorskérdéseket kell felvillantanom, amiknek a szolgálatában áll ez az adórendszer, ez a beterjesztett adótörvény. Az első és legfontosabb a demográfiai helyzet. Minden olyan törekvésünk, amit teszünk itt Magyarországon, minden egyes adófizető, minden egyes magánember, minden egyes vállalkozó, ha ezen a demográfiai helyzeten, amiben vagyunk, nem tudunk változtatni, azaz marad az ország elöregedettsége, akkor minden erőfeszítésünk már hosszú távon is értelmetlenné válik. Tehát az adórendszert is úgy kell forgatnunk, úgy kell alakítanunk, hogy ezen a negatív helyzeten javítani tudjunk. Ki fogok térni arra, hogy milyen elemei vannak a most beterjesztett csomagnak, hogy a demográfiai helyzet valamelyest javulhasson Magyarországon.
A másik ilyen sorskérdés pedig a munka világával összefüggő kérdés, többletfoglalkoztatás, többletmunkahely. Az adórendszer bizonyos lépései - tehetjük fel a kérdést - szolgálják-e ezeket a társadalompolitikai törekvéseinket? Azt gondolom, hogy ezek vizsgálatának kell alávetnünk vagy érdemes alávetnünk a beterjesztett törvénycsomagot.
Ha a demográfiai helyzet javítása érdekében megtett lépéseinket idézem, ahogy azt már megtették egyébként képviselőtársaim, a szocialista vezérszónok is utalt erre, akkor azt kell mondanom, hogy a magyar adózási rendszernek az egyik legkarakteresebb jellegzetessége - és ezt nemcsak fenntartjuk, hanem tovább erősítjük - a családok támogatása. A családok, a gyermekeket nevelők a jövő érdekében a legnagyobb terheket vállalják, ezért minden támogatást, amit egy adórendszer adni tud számukra, azt a jövőben is biztosítani kell. Nem segélyezni kell az ilyen családokat, hanem az általuk megtermelt jövedelem jó részét ott kell számukra hagyni, és azt ki kell vonni az adózás alól. Ezt tettük eddig is.
Ma azt mondhatjuk, hogy egy három gyermeket nevelő szülő, ha átlagkeresetet keresnek a szülők (Gőgös Zoltán: De az nem tipikus ám!) vagy afölött keresnek a szülők, akkor azok gyakorlatilag három gyerek után nem adóznak. Sokáig érhetett minket az a kritika, hogy az ennél szerényebb jövedelemmel rendelkezők esetében ezt a kedvező helyzetet biztosítani nem tudtuk, hisz nem volt miből érvényesíteni számukra ezeket a megtakarításokat, ezért az elmúlt évben kiterjesztettük ezt a rendszert, és nemcsak az adóból, hanem a befizetett járulékokból is az ő számukra le lehetett írni ezeket a könnyítéseket, tehát rájuk is igaz ez a kedvező helyzet.
Amit most itt tenni fogunk, a két gyermeket nevelő szülők esetében is várható egy jelentős könnyítés, jelentős előrelépés. Nem tudjuk meglépni azonnal, de 2016-tól kezdődően négy éven keresztül az őket megillető 10 ezer forintos kedvezmény 20 ezerre fog növekedni, tehát évente 2500 forinttal. Azt gondolom, hogy ez a kétgyermekesek esetében egy nagyon jelentős előrelépés lesz, és meggyőződésem, adópolitikai eszközökkel is a gyermekvállalási kedvet is ezzel ösztönözni és segíteni tudjuk.
Fontosnak gondolom azt a változtatást, amit ez a törvénycsomag hoz, ami a fiatal házasokat vagy a házasulandókat érinti. Még amikor nem rendelkeznek gyermekkel, akkor is havi 5000 forint adócsökkentést kaphatnak; úgy módosul az adóalapjuk, hogy havi 5000 forint adócsökkentést élvezhessenek, és ezt ráadásul 24 hónapon keresztül kapják. Ez az a két intézkedés, ami nóvumként jelentkezik, és ezeket sorolhatom abba a körbe, ami ebben az új adócsomagban a gyermekvállalási kedvet és ilyen szempontból a demográfiai helyzetet javítandó lépések közé tartozik.
A másik a munka világa, a munka ösztönzése. Itt sok tételt felsorolhatnék. A legfontosabb az, hogy továbbra is tartani tudjuk azt, hogy a magyar vállalkozások, elsősorban a kis- és középvállalkozások nagyon kedvező adókörnyezetet éljenek meg, és kevés adót fizessenek. Igazán olyan szabályokat tudnék itt még felsorolni, amelyek a versenyt tisztítják, a vállalkozók közötti versenyt tisztítják. Ugyanis, ha a vállalkozások között tisztességtelen a verseny, mert egyesek adót csalhatnak, akkor ez a gazdaság növekedésére károsan hat. Ha ilyen tételek között szemezgetek, akkor én elsőnek talán megemlíteném az elektronikus áruforgalom ellenőrzését szolgáló rendszert, amit bevezet ez az ország. Ezzel el fogjuk érni azt, hogy nyomon követjük az áru mozgását, és az áru mozgásának nyomon követésével az eddigiekhez képest sokkal eredményesebben tudjuk majd kikényszeríteni az adófizetési kötelezettségeit az ilyen ügyeskedő vállalkozóknak, és ez a verseny tisztaságát fogja javítani.
Adminisztratív ésszerűsítéseket is bevezetünk, és ez megint beleillik abba a körbe, hogy azok a vállalkozások kapjanak, mondjuk, K+F kedvezményeket, akik erre jogosultak. Egy előzetes adminisztratív eljárás keretében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala először minősíti azt a vállalkozást, amelyik ilyen szempontból kedvezményeket akar érvényesíteni, és csak e minősítés birtokában élvezheti ezeket a könnyítéseket. Hasonló lépéseket teszünk a felsőoktatási intézmények támogatása esetében is.
Burány Sándor kritikaként szóba hozta, hogy a befektetési alapok esetén egyfajta különadót vezetünk be. Ez egészen pontosan annyit jelent, hogy ezek a befektetési alapkezelők, ha Magyarországon van egy forgalmazójuk, akkor ez a magyarországi forgalmazó fogja bevallani és befizetni azt az adót, ami eddig nem terhelte őket.
Lényeges változtatásnak gondolom azokat a módosításokat, amelyek a részmunkaidős foglalkoztatás esetén a következő időszakban járnak, és ilyen szempontból a részmunkaidős foglalkoztatást is ösztönzik.
Megemlítem azt az 5 milliárdos lehetséges tételt, ami nevesítve ugyan nincs, de mindannyian tudjuk, hogy az OTP-t érinti. Tehát a kormány nemcsak kis- és középvállalkozásoknak akar kedvező feltételeket biztosítani, hanem magyarországi regionális multik erőfeszítéseit is elismeri, és az orosz válság, az ukrán válság hatását ennél a pénzintézetnél 5 milliárd forint adókönnyítéssel fogja ez a beterjesztett csomag csökkenteni.
Nem örülök annak, amit Burány Sándor szóba hozott; ahogy ő fogalmazott, elveszítettük azt a csatát az Európai Unió vagy Európai Bíróság előtt, ami a kicsiben történő pálinkafőzés esetére vonatkozott. Korrekciót vagyunk itt kénytelenek tenni, a jövőben ezt az előnyt csak azok élvezhetik, akik gyümölcstermelő magánszemélyek. De azért, hogy az Európai Uniónak fricskát és erőt mutassunk, üdvözlöm azt, hogy egy magyar hungarikum esetében - ez a fröccs - jelentős kedvezményeket biztosítunk a fröccsöt élvezőknek.
Jövedéki érdekkörben is nagyon sok a visszaélés, ezért a jövedéki biztosítékok növelését is csak helyeselni lehet. Alkoholtermékek esetében ez 22 millióról 150 millióra, ásványiolaj-termékek esetén 120 millióról 600 millióra növekszik.
Áfakörben is vannak változások, ez egészen pontosan adókönnyítéseket jelent. A kormány, látva azt, hogy az élő sertés és a félsertés forgalmazása esetén az áfának 27 százalékról 5 százalékra történő jelentős csökkentése a gazdaságot fehérítette, ilyen lépésekre szánta el magát szarvasmarha, kecske, juh, tehát nagy testű állatok esetében is (Gőgös Zoltán: Nálunk nincsen ilyen forgalom.), élő állat forgalmazása esetén vagy vágott testek esetében.
Az önkormányzatoknál szóba hozom azt, amit szintén már képviselőtársaim megemlítettek, egy új adó bevezetésére nyílik lehetőség a helyi adók mellett, ez az úgynevezett települési adó. Ezt a települési adót bizonyos adótárgyakra és adóalanyokra vetheti ki a település. Az egész kérdést úgy értékelem, hogy a helyi önkormányzatnak, pontosabban a települési önkormányzatnak nagyobb lesz a mozgásszabadsága.
Ugyanakkor ugyanúgy üdvözlöm azt a lépést, amikor mezőgazdasági szövetkezetek esetében, ha az árbevételük 95 százaléka tagi értékesítésből vagy a tagi termékek értékesítéséből származik, nem fizetnek iparűzési adót.
(13.00)
A legnagyobb vihart nyilvánvalóan a távközlési adó bevezetése jelenti. Itt óvatosan kell eljárnunk, ezért azokat a korrekciókat, amelyeket a két frakció, a Fidesz- és a KDNP-frakció tesz, nyilvánvalóan üdvözölni lehet. Ezt az adót csak jól szabad bevezetni, mert sokakat érint, és ez egy érzékeny kérdés.
Fontosnak gondolom azt, amit ez a kormány meghirdetett, ez pedig az, hogy 2018 végéig mindenkit elérhessen a szélessávú internet. (Gőgös Zoltán: Úgy, mint a gáz! A csonk itt van, csak nem kötik be!) Ez nem történik meg magától, ez pénzbe kerül; akkor is, ha jó részét európai uniós forrásokból akarjuk megtenni, ez helyi erőfeszítést is igényel, ehhez többlet-adóbevételeket is produkálni kell. Én nem vagyok arról annyira meggyőződve, mint ahogy önök hirdetik, hogy ezeket a tételeket át fogják hárítani a szolgáltatók a használókra; azért nem, mert ha elérjük azt, amit szeretnénk, hogy mindenki elérhesse a szélessávú internetet 2018-ban, ez többletfogyasztást is jelent a szolgáltatások esetében. Tehát a szolgáltatóknak több lesz az ügyfele, a szolgáltatások egyre növekvő versenyben az ügyfelekért fognak versengeni, ezért én egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy azokkal az adminisztratív tiltásokkal, amelyeket mi a törvényben majd megfogalmazunk az adó továbbhárítását illetően, azok ellenében a szolgáltatók ezzel élni fognak. Abban legyenek partnerek, hogy ez ne így történjen, és az egész országot a ciklus végéig szélessávú internettel tudjuk lefedni.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy a beterjesztett törvénycsomag konzekvens azzal, amit eddig képviseltünk adópolitika kapcsán. Az, amit eddig képviseltünk, a makroszámok alapján, és meggyőződésem, hogy a magánemberek és a jövedelemtulajdonosok pénztárcája felől mérve is eredményes. Ha eredményes - és azt gondolom, hogy ez vitathatatlanul eredményes -, akkor ezen nem célszerű korrekciót tenni, hanem az általunk évekkel ezelőtt elindított folyamatokat erősítenünk kell. Ez az adótörvény ezt teszi.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
