DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én a társasági adóhoz kapcsolódóan szeretnék egypár szót mondani, mégpedig azért, mert a mostani változtatások érintik a kutatás és a felsőoktatás kérdését, mégpedig, azt gondolom, jó irányban és pozitív módon.
Egyrészt a javaslat tartalmaz egy olyan adminisztratív jellegű intézkedést, amely szerint a társasági adózási K+F kedvezmények kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előzetes minősítése alapján lesznek elérhetőek 2015-től. Ez azt jelenti tehát, hogy az adózók csak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előzetes minősítése alapján alkalmazhatják a társasági adóban, illetve a gyógyszeradóban biztosított kedvezményeket.
Eddig ez csak opcionális jellegű volt. Arra szerintem kiválóan alkalmas, hogy ténylegesen K+F tevékenységeket lehessen elszámolni ebben a tárgykörben, ne pedig bemondásos alapon olyan dolgokat is, amelyek nem különösebben e tárgykörbe tartoznak.
Új elem a társaságiadó-törvényben az, hogy a felsőoktatási támogatási megállapodásokat behozza mint lehetőséget. Eszerint az adózó felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtott támogatás esetén társaságiadóalap-kedvezményt vehet igénybe.
A társasági adóról szóló törvény beemeli a felsőoktatási intézményeket egy olyan támogatható kategóriába, amelyben eddig a közhasznú szervezetek lehettek kedvezményezettek. Az ebbe a kategóriába sorolt szervezeteknek adott támogatás bizonyos hányada - ez 20-50 százalék közötti érték volt - az adóalapból levonható, a mostani változtatás a felsőoktatásra vonatkozóan ezt az értéket 50 százalékban határozza meg.
(15.00)
A felsőoktatási támogatási megállapodást az adózó vállalat a fenntartóval köti meg. Nyilván a fenntartó lehet az állam, lehet egyház és lehet magánintézmény is. Az adózó felsőoktatási támogatási megállapodás keretében nyújtott támogatás esetében akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha rendelkezik a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét és célját. A támogatási megállapodás keretében a támogató előre rögzített feltételekkel legalább 5 évig támogatja az adott felsőoktatási intézményt.
Ez azt jelenti kicsit konkrétabban megfogalmazva, hogy ha van például egy olyan vállalat, amelynek van, mondjuk, 5 milliárd forint értékű bevétele, és 100 millió forintot ad felsőoktatási támogatás keretében egy egyetemnek, akkor számviteli eredménye 100 millió forinttal kevesebb lesz. A támogatás 50 százalékával, azaz 50 millióval pedig még csökkentheti is az adóalapját. Így körülbelül 28,5-30 millió forinttal kevesebb adót kell fizetnie. Azaz a 100 milliós támogatás a vállalat eredményét valójában csak 70 millióval csökkenti. Ez a konstrukció alapvetően kedvező a hazai vállalkozásoknak, és kevésbé kedvező egyébként a nagy nemzetközi cégeknek, ahol a számviteli eredmény bizony fontos szerepet játszik a menedzsmentbónuszpontok odaítélésénél, a prémiumjuttatásokban.
A társasági adótörvény ilyen irányú változtatása tehát kedvezőbb feltételt teremthet ahhoz, hogy a hazai vállalkozások szorosabb együttműködést tudjanak kialakítani a felsőoktatási intézményekkel, és egyre nagyobb arányban legyenek képesek együttműködni a későbbiekben a K+F területén is. Ugyanakkor ez a változtatás, ha nem is teljességgel, de valamiféle képet talán arról is tud nyújtani, hogy jelenleg egy-egy felsőoktatási intézmény milyen gazdasági, vállalati kapcsolatrendszerrel rendelkezik, milyen, ha úgy tetszik, piaci beágyazottsága van.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Egyébként, ha összegszerűen próbáljuk ezeket leképezni most a felsőoktatási intézményekre, akkor azt mondhatjuk, hogy például egy Debreceni Egyetem nagyságú felsőoktatási intézmény körülbelül félmilliárd forint többletforrásra számíthat jelen körülmények között a társasági adóról szóló törvény változtatásának következtében. Fontos persze tudatosítani azt is, hogy az a kategória, ahová a felsőoktatási támogatási megállapodás tartozik, nem azonos az úgynevezett taotámogatással. A taotámogatás ugyanis a filmipar, az előadó-művészet és a sport támogatását hivatott segíteni. Ezen esetben az adózó vállalat a már megállapított adójának egy részét, maximum 80 százalékát utalhatja át a NAV előzetes engedélyével a támogatandó szervezet részére.
A társasági adóról szóló törvény megváltoztatása, módosítása mindenképpen kedvezőbb helyzetbe hozza a felsőoktatást. Ugyanakkor érdemes megjegyezni azt is, hogy azok a tervek, amelyek a felsőoktatás duális irányú képzési szerkezetének kialakítására vonatkoznak, arra is lehetőséget adnak majd a jövőben, hogy kifejezetten a szakképzési hozzájárulásokat is ilyen értelemben a felsőoktatás immár valóban szakképzési célokra a maga számára is igénybe vehesse. Azt gondolom, a jövőt illetően ez mindenképpen a források bővülését hozza erre az ágazatra nézve, ami pedig a magas hozzáadott értékű gazdaságfejlesztés szempontjából, azt gondolom, elengedhetetlen.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
