GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy rövid reakcióm lenne Völner Pál hozzászólására. Képviselő úr, örülünk mi ennek a kártyával történő tranzakciós korrekciónak és olcsóbbá tételének, de azt szeretném jelezni, hogy a falvakban nincsenek tömegesen terminálok, sőt bankautomata sincsen.
(14.50)
Tehát erre hivatkozni - nyomokban lehet ebben találni valóban jó elemeket, de azért a fő elemeiben ez egy rendkívül rossz törvény, és én is csak azt tudom mondani, mint a vezérszónokunk, hogy ezt igazából vissza kellene vonni. Az egy napban tényleg nem sok mindent csináltam itt, de azért az elmúlt kormányzati ciklusban elég sokat vitatkoztam - időnként még a miniszterelnök úrral is - arról az adófilozófiáról, ami most is előjött, hogy ott kell hagyni az embereknél a jövedelmet, és akkor lehet adóztatni a fogyasztást. Ez így van, ha van munkahely, mégpedig olyan munkahely, ahol a munkából meg lehet élni. De most már Magyarországon az a helyzet, hogy nemcsak annak vannak megélhetési problémái, és nemcsak azok nem tudnak hozzáférni az alapvető megélhetési cikkekhez, akik munkanélküliek, hanem azok sem, akik dolgoznak, és ez a legnagyobb probléma. Ezért hibás az a filozófia, ami például eszméletlen magasan tartja a fogyasztási adót Magyarországon, nem beszélve annak az egyéb dolgairól, de erre majd külön visszatérek.
Sok minden elhangzott itt az internetadóval kapcsolatban. Én egy dolgot szeretnék külön kiemelni: az internet az a lehetőség, ami a fővárosi gyereket pontosan ugyanúgy éri el, mint a legtávolabbi kis szegletben lévő falusi gyereket, tehát pontosan ugyanazt az információt, azt a tudást tudják róla beszedni. Én azt gondolom, hogy óriási bűn, ha ennek a hozzáférését úgy korlátozzuk, hogy nem tudják megfizetni. Itt elhangzott az, hogy 2018-ra minden háztartásba bevezetésre kerül. Nagyjából úgy, mint a falukban a gáz, hogy a csonk ott van, de senki nem tud vele fűteni, mert nem bírja megfizetni. Én nem tudom, hogy ez az út jó-e, de biztos vagyok benne, hogy nem, tehát én ezért gondolom azt, hogy ezzel egyet lehet tenni, és nem lehet tupírozni, hogy felső korlát lesz vagy nem lesz - ezt az adót vissza kell vonni.
A másik ilyen elem ebben az adótörvényben az áfa kérdése. Erről elég sokat beszéltünk, beszéltem én is itt, de azért annyit hadd mondjak el, hogy a szakmai szervezetek által összeállított csomagot nyújtottunk be, legelőször 2010 őszén, ami nem a teljes alapvető élelmiszerkört érinti, hanem egy olyan élelmiszerkört, ami rendkívüli módon nehezíti a versenyt a külföldi, feketén bejövő importtal. Ezek azok a termékkörök, amelyek egyébként alapvetően a kisemberek fogyasztási kosarában vannak, és nincsenek benne különleges, extra dolgok. Nagyon komolyan fékeztük az importlehetőségeket Európán belülre, nyilván már kijjebb nem lehet, és nagyon sok olyan termék van benne, ami Magyarországon leginkább jellemző.
Ez valóban okozna némi adókiesést, ezt nem vitatjuk, soha nem is vitattuk, de az egésznek a hozadéka a gazdaság fehérítésével, meggyőződésem, nagyjából egy éven belül, ha nem is pozitívra, de nullára hozná a rendszert, és lényegesen kisebb energiaráfordítás kellene a hatóságok részéről, nem beszélve arról, hogy most már ott tartunk, legalábbis a hírek szerint, hogy a hatósági emberek zsarolási pozícióra használják fel ezt a magas áfatartalmat. Ez nagyon nagy hiba.
Hadd mondjam el, itt ma többször elhangzott, és nem tudom, azon képviselőtársaim, akik ezt emlegették, egyáltalán tudják-e, hogy milyen forgalom van Magyarországon egyes termékekből, de amikor tavaly a hasított félsertés áfáját 5 százalékra vitték le, akkor mondtam, hogy majd jól fognak mutatni a Chanel-kosztümös hölgyek a Hold utcai piacról kifelé fél disznóval a vállukon, ugyanis a fogyasztásban csak akkor jelentkezik, ha valaki ezt veszi meg. Ehhez hozzájött a negyedelt marha, amit már nem biztos, hogy a Chanel-kosztümös hölgyek elbírnak, mert azért az egy kicsit nehezebb, de abból a termékkörből egyébként, ami itt az áfacsökkentésben van, ez az egyetlenegy olyan termék, ami Magyarországon kereskedelmi forgalomban van. Mert kérdezem én: hol lehet venni Magyarországon hivatalos boltban ma kecskehúst? Hol lehet venni ma Magyarországon hivatalos boltban birkahúst? Húst még csak lehet, de annak 27 százalék az áfája. Akkor úgy kérdezem, hogy hol lehet venni fél birkát vagy negyed birkát, ami mondjuk, belefér ebbe. Még egyszer mondom: a negyedelt marha az egyetlen, ami ebben a körben olyan, ami elvileg forgalomképes. Az összes többi felsorolt termék 97-98 százaléka exportra megy. Ezért nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy ez a hozzá nem értő nagy tömegek altatása, hogy újabb áfacsökkentés történt az élelmiszerkörben. Ugyanis ez fő hír volt ám mindenhol aznap reggel, amikor én is majdnem röhögőgörcsöt kaptam, hogy milyen iszonyatos módon nyúlnak bele az áfaügybe. Én azt javaslom, azt kérem, hogy a módosító javaslatunk mellé, amelyben tételesen fel van sorolva a teljes termékkör, ami rendkívüli versenyhátrányt jelent Magyarországnak, különösen az orosz embargót figyelembe véve, álljanak oda mellé, és ezt az áfát mindenképpen vissza kell venni. Nem fog vele bírni a hatóság.
Itt elhangzott, hogy majd az elektronikus útdíj kapcsán leellenőrzik, hogy a kamion üres-e vagy sem; nem mér súlyt, szeretném jelezni, az elektronikus útdíjrendszer. Tehát innentől kezdve az a csalás, ami ezermilliárdos károkat okoz, nem kezelhető. Az a véleményem, hogy ha nem lenne elnéző a hatóság egyes termékkörökben, ruhaneműk, vasak, és nem sorolom tovább, de ezek a nagy tételek, hozzáteszem, sokkal nagyobbak, mint az élelmiszer, akkor bőven lenne fedezet arra, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját 150-200 milliárdos kiesés esetén is csökkentsék.
Az a másik, hogy azt is látjuk, hogy van itt egy olyan új adónem, sokan észre se vették, hogy felügyeleti díj. Ez egyébként nem is az adótörvényekben van, hanem az élelmiszertörvényben; ez a felügyeleti díj a hatvanszorosára emelkedett az élelmiszer-forgalmazók körében. Senkinek kétsége ne legyen, hogy ezt át fogják hárítani. Senkinek! Nem tudják kigazdálkodni. Tehát nem lehet ilyen sarcot kirakni azokra a szereplőkre, akik egyébként az élelmiszereket forgalomba hozzák; és természetesen ebből megint van egy kedvenc, aki kimarad: ez a CBA.
A másik nagyon negatív dolog az, és talán az adótörvény vitájában kell erről is beszélni, hogy a hatóság a saját rendszereit, illetve a politika a hatóságokat nem arra használja, amire való, hanem a megfélemlítésre. Számtalan olyan esetet jeleztek nekünk, amikor képviselők utasítására történnek adóellenőrzések, képviselők utasítására történnek élelmiszer-biztonsági ellenőrzések. A legutolsó eset egy demonstráció után történt, ez nem a vasárnapi volt, hanem egy korábbi agrárdemonstráció, ahol egy károsult hortobágyi gazda kettő darab bikát hozott fel bemutatni, hogy miket kell a vágóhídra vinni, ha nem kap földet; másnap kommandószerűen jelent meg nála a hatóság a fővárosból. Én azt gondolom, hogy lehet ezt csinálni, csak ez mind olaj a tűzre, tisztelt képviselőtársaim, és nagyon jó lenne, ha ezen változtatnának, és nem avatkozna bele a politika a hatóságok munkájába, illetve azokat a hatósági embereket, akik pedig bűnbe keveredtek, nem takargatni kellene, hanem elítélni, felkutatni és eljárást indítani ellenük.
Úgyhogy, hölgyeim és uraim, ez az adótörvény hibás, ezzel Magyarország nem fog előbbre menni, hanem inkább hátrébb, ezzel a magyar vidék újabb károkat fog szenvedni, ami miatt természetesen ez nem elfogadható, ezért csak azt tudjuk javasolni, hogy ezt vonják vissza, és készítsünk közösen egy újat. Ezt különösen az élelmiszeráfára értem. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
