HORVÁTH ISTVÁN
HORVÁTH ISTVÁN
HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megköszönni a szót. Az adótörvényekkel kapcsolatosan az agrárágazatot érintő kérdésekre vonatkozóan szeretnék hozzászólni, és erre szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét.
Konkrétan a köztes terméknek minősülő, nagy testű élő állatok, a szarvasmarha, a juh és kecske, valamint ezek vágott testeinek értékesítésére vonatkozó általánosforgalmiadó-kulcs 27 százalékról 5 százalékra való mérséklését szeretném megindokolni, illetve a tisztelt képviselők támogatását kérni.
Mielőtt hozzászólásomat folytatnám, én az ellenzéki képviselőktől, elsősorban az MSZP-s képviselőktől szeretnék több tiszteletet a vidék számára, több tiszteletet az agrárágazatban dolgozó emberek számára, több tiszteletet az állattenyésztésben, a húsiparban dolgozó emberek számára.
Én nagyon sajnálom, hogy Gőgös képviselőtársam most már nincs a teremben, gyorsan elmondta a mondandóját, és ki is ment. Örömmel konstatáltam azt, hogy Gőgös képviselő úr erősíti ismételten a parlamentet, és bíztam abban, hogy az agrárszekciót, az agrárlobbit is fogja erősíteni. Ehhez képest a hozzászólásában ennek pont az ellenkezőjét bizonyította.
Egy kicsit déjŕ vu érzésem van. Amikor az egy évvel ezelőtti adótörvényeknél itt voltunk, az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére a kormány nagyon bölcsen támogatta az élő sertés és a félsertés áfájának 27 százalékról 5 százalékra való csökkentését. Akkor is ezek a hasonló, demagóg hozzászólások voltak az MSZP részéről, hogy ez hiábavaló, ez nem old meg semmit, ennek semmiféle jelentősége nincsen, és próbálták, azt gondolom, ezt az ágazatot érintő, nagyon fontos döntést degradálni.
Azért azt is tudni kell, hogy egy áfacsökkentéshez kell politikai bátorság, és kell gazdasági erő. Én azt gondolom, hogy a Fidesz-KDNP-kormányban a politikai bátorság mindenféleképpen megvan, a gazdasági erő is folyamatosan növekszik, de nyilván az áfacsökkentéshez a fokozatosság is egy nagyon fontos és egy előretekintő bölcsesség.
De hogy mégis mi volt a jelentősége a sertés áfájának 27 százalékról 5 százalékra való csökkentésének, egy évvel ezelőtt mindenki csak vizionálhatta, hogy ez jó vagy nem jó, de ha megengedik, én szeretnék a tényekről beszélni.
Az első félév adatainak értékelése egyértelműen kimutatta, hogy a piaci szereplők pozitívan ítélték meg az áfacsökkentést. De ezen túl konkrétumokat is szeretnék önöknek elmondani. Jobban megéri ma hazai alapanyagot vásárolni. Az év elején általában jellemző, alacsony kereslet megélénkült, a termelők a forgalom növekedéséről számoltak be. A KSH adatai szerint a vágósertés felvásárlása darabszámban kifejezve 8,2 százalékkal, súlyban kifejezve pedig 9,5 százalékkal emelkedett 2013 hasonló időszakához képest. Csökkent az élő sertés importja a Nébih adatai szerint, 2014 első félévében 11,4 százalékkal csökkent az élő állat importjának mennyisége, az augusztus végi adat szerint már 13,7 százalékkal csökkent az élő sertés importja. Ez is azt mutatja, hogy az áfacsökkentés jelentős mértékben csökkentette az importot. Ez azt jelenti, hogy a hazai előállítású sertés kereskedelmét mindenféleképpen növelte.
Élénkült a tenyészállatok forgalma is, amelynek oka, hogy a tenyészállatok vásárlása is az 5 százalékos áfakörbe tartozott. Nyilván ebben az is benne volt, hogy fehéredett is az ágazat, illetve sok gazdálkodó nem a saját szaporulatából választotta ki a tenyészállatát, mert adott esetben az nem tudta azt az úgymond minőséget vagy azt az elvárt szaporulatot biztosítani, mint egy komoly tenyésztelepről vásárolt tenyészállat, ezért az úgymond kisebb gazdáknak is nagyobb lehetőségük volt, nagyobb bátorságuk volt az 5 százalékos áfának köszönhetően a tenyésztelepekről vásárolni tenyészállatot. Tehát a tenyészállat kereskedelme is jelentősen növekedett.
A KSH legfrissebb adatai szerint nőtt a sertésállomány is, a 2013. június 1-jeihez képest 2014 hasonló időszakában mintegy 200 ezerrel több sertést mutatott ki, jelentősen nőtt az anyakoca-állomány is. Nyilván ennek egy része az ágazat fehéredéséből is adódik, de egyértelműen a növekedett tenyészállat-értékesítésből adódóan ez valós produktum is. Sőt, nőtt a sertéstartók száma is, ez is konkrét adat: 2014. június 1-jén a sertéstartó gazdasági szervezetek száma 17 százalékkal, az egyéni gazdaságoké 5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
(15.40)
De nézzük a NAV adatait is! A NAV áfabevalláson alapuló adatainak értékelése alapján - 2014 első félévi adatokat szeretnék ismertetni a tisztelt Házzal - az élőállat-kereskedelem egyenlege jelentősen javult; a belföldi értékesítési forgalom több mint 23,2 milliárd forinttal, mintegy 5,3 százalékkal emelkedett 2013 első félévéhez viszonyítva. Utóbbi esetében a növekmény 74 százalékát a sertéstenyésztő, húsfeldolgozó és az élőállat-nagykereskedő szektor adta. Az előzetesen felszámított, levonható áfa alapján megjelenő, Közösségen belüli beszerzés közel 14,4 százalékkal, 10,8 milliárd forinttal csökkent a 2013 első félévéhez viszonyítva, míg a belföldi beszerzés ezzel párhuzamosan a vizsgált szakágazatban 5,5 százalékkal növekedett.
A fentiek alapján látható azon tendencia, amely szerint az áfabevallásokban mért forgalmi irány megváltozott 2013-hoz képest. És ami nagyon fontos - és ez is mutatja ennek a döntésnek a gazdasági következményeit, ami most már az elmúlt fél év, most már lassan egy év áttekintésében egyértelműen mérhető -, hogy a vizsgált szektorban 2014 első félévében összességében 3 milliárd forinttal nőtt a bevallott áfaegyenleg 2013 ugyanezen időszakához képest.
Tehát, tisztelt képviselőtársaim, szeretném megköszönni az ágazat nevében a kormánynak ezt az akkori bölcs döntését, amit a Vidékfejlesztési Minisztérium, most már Földművelésügyi Minisztérium készített elő. Egyértelműen lehet azt mutatni, hogy versenyképesebb lett a hazai húsfeldolgozó ágazat, egyértelműen versenyképesebbek lettek a hazai tenyésztők, és ma már nem éri meg külföldről behozni félsertést és élő sertést, sokkal jobb hazai alapanyagot vásárolni, ezáltal az ágazat mindegyik szereplőjének a likviditása egyértelműen növekedett.
De hogy az előttünk lévő adótörvény ennek a korábbinak a folytatása, és most már a szarvasmarha-, a juh- és a kecskeágazatra is az 5 százalékos áfára való csökkentést irányozta elő, az MSZP-s képviselők felszólásában, azt gondolom, elég méltatlan és az ágazatra nézve mindenféleképpen visszautasítandó hozzászólások voltak, amikor arra utaltak, hogy ki fog majd venni félkecskét vagy adott esetben félbirkát. Én ezt a fajta hangnemet visszautasítom a juhtenyésztők és a kecsketenyésztők nevében is, hiszen sok vidéki településen jelentősen növekszik a kecsketartók száma, jelentősen növekszik a juhtartók száma, és az ott keletkezett élő állat kereskedelmében, azt gondolom, ez jelentős segítséget ad a juhtartóknak és a kecsketenyésztőknek mindenféleképpen, és a tenyészállatok beszerzésében is ez a fajta áfacsökkentés jelentősen növeli az ő likviditási helyzetüket.
És ami nagyon-nagyon fontos: a kecskehús nagyon kiváló és nagyon egészséges hús, úgyhogy mindenkit biztatok arra Magyarországon, hogy minél több hazai kecskét, illetve juhot vásároljon. Az is a célja a vidékfejlesztési minisztériumnak, a Földművelésügyi Minisztériumnak most már, hogy növelje a kecskehúsfogyasztást Magyarországon, az egészséges életmód, illetve a kecskével foglalkozó gazdák támogatása érdekében is.
A szarvasmarha esetében egyértelműen elmondható, hogy jelentősen növekedett a szarvasmarha-állomány Magyarországon. Ha pár évvel ezelőtt végigmentünk az országon, jószágot nem lehetett látni szinte sehol sem, most viszont keresztül lehet úgy menni az országon, hogy minden település határában jellemzően húsmarha, juh vagy kecske legel kint, és egyre nagyobb a tartási kedv. Viszont ha megnézzük a húsmarhafogyasztást, akkor viszont elkeserítő az, hogy ma a gasztronómiának a jelentős része külföldre jár ki, Ausztriába, vagy adott esetben dél-amerikai, ausztrál marhahúst hoznak be gasztronómiai fogyasztásra, illetve kereskedelmi fogyasztásra. Több esetben a magas áfatartalom volt az, ami miatt adott esetben érdemes volt a vendéglátósoknak Ausztriába kimenni.
Ezáltal hogy a szarvasmarha, a húsmarha esetében is jelentősen csökken az áfatartalom, egyértelműen az ágazat versenyképességét erősíti meg Magyarországon, és egyértelműen az ehhez kapcsolódó kereskedelmet is élénkíti. Célunk az, hogy a három felsorolt állatnál, tehát a szarvasmarhánál, a juhnál és a kecskénél növeljük a hazai keresletet, növeljük a hazai fogyasztást, és ezen ágazatban szereplők számára mindenféleképpen stabil, nyugodt, kiegyensúlyozott megélhetést biztosítsunk.
Tehát összefoglalva: az adótörvényekre vonatkozóan én köszönöm a kormánynak, az FM részéről ezt a fajta támogatást, biztatjuk a kormányt arra, hogy az átmenő tételeknél további áfacsökkentést is eszközöljenek. Erre adott esetben a takarmányoknál van még lehetőség, hiszen ott is jelentős feketekereskedelem van, és a szójadara esetében - amennyiben ott is majd csökken egy következő alkalommal, mondjuk, jövőre legkésőbb az áfatartalom, akkor biztos -, ezen takarmányszegmensben is fehéredne, tisztulna és átláthatóbb lenne a kereskedelem.
Tehát összességében arra szeretném kérni a tisztelt Házat, hogy az adótörvények vonatkozásában amúgy az egészét támogassák, de nagy hangsúlyt fektessenek az agráriumot érintő kérdésekre, és ezáltal tegyük még versenyképesebbé a vidéken gazdálkodók, a vidéken boldogulni akaró családokat.
Végezetül még egyszer felszólítom az MSZP-s képviselőket, hogy több tiszteletet a vidéken élő, állattenyésztésből megélő emberek számára, és inkább a hozzászólásaikkal a vidéket segítsék, és ne úgymond fehérgalléros politikusként azt ledegradálják, illetve kevésbé jelentős munkának és feladatnak tekintsék. Akik állattartással ma foglalkoznak, azok szorgalmas, elkötelezett, tisztességes magyar emberek, akiknek az a céljuk, hogy boldoguljanak, és az a céljuk, hogy a magyar emberek asztalára Magyarországon előállított, megtermelt, jó minőségű magyar sertéshús, szarvasmarhahús, juh- és kecskehús kerüljön.
Úgyhogy kérem az adótörvények támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
