KISS LÁSZLÓ
KISS LÁSZLÓ
KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Hát, örülök neki, ha a feleségem ezt nem hallotta, amit most itt el próbált magyarázni fideszes képviselőtársam, hogy itt szítunk a házasság ellen. Persze ez nem igaz, csak ennyit sikerült önnek megértenie. A probléma azonban az - lehet, hogy túl magasan fogom kezdeni -, hogy 1787-ben a Dnyeper partjára látogatott II. Katalin cárnő, és megkérte a kegyencét, Patyomkint, hogy mutassa meg, mit is sikerült rendeznie. Na, pont olyan falvakat mutatott ő, amilyen világot maguk mutatnak az embereknek ebben a törvényben és minden egyes törvényben és vitában, amit láttatnak velünk. Ugyanilyen az önök tevékenysége. Csak a gyengébbek kedvéért mondanám, hogy ezek a falvak természetesen nem léteznek, ahogyan nem létezik az a világ sem, amit önök ábrázolnak. Ez egyszerűen hazugság.
Nézzük, hogy a felsőoktatásban mekkora kárt okoz az, amit önök végeznek, és ez az adórendszer mit művel! Első látásra a felsőoktatásban is kiválóan ül ez a történelmi hasonlat, amit mondtam. A tao kedvezményrendszerét ugyanis kiterjesztik a felsőoktatásra, ami elvben azt jelenti, hogy forrásokat terelnek a felsőoktatásba. Azonban, ha jobban megnézzük a dolgot, akkor mit látunk? Azt látjuk, hogy eddig a sportra és a kultúrára lehetett ebből a támogatásból a cégeknek adni, most pedig már háromfelé oszlik ez a pénz. Nyilvánvalóan csak fideszes matematikai zseni, aki kimutatja, hogy valaminek a háromfelé osztása minden egyes tételben nagyobb forrást eredményez, mint ami eddig volt. De a valóság az, hogy bizony a sportra és a kultúrára bizonnyal kevesebb pénz fog jutni.
Félreértés ne essék! Mi nem a huszadik fölösleges stadion felépítését kérjük számon magukon, hanem azokat az elmaradt színházi előadásokat, azokat a bezárt színházakat, amelyek ennek következtében meglesznek. De nézzük a másik részét! Fideszes gyakorlat az is persze, hogy erre a taotámogatással a cégek által majd állítólagosan a felsőoktatásba menő támogatásra alapozva elvonják a felsőoktatás további támogatását. Ismerjük ezeket a trükköket. Ismerjük azokat a trükköket, hogy hogy lehet az önök kedvenc egyetemeibe pénzt pumpálni, miközben másoktól pénz vonnak el.
Úgy gondoljuk, hogy ez egy újabb ilyen trükk. Miközben semmi nem történik a felsőoktatási szakképzéssel, nem történik semmi azzal, hogy a felsőoktatási szakképzés forrásokhoz jusson, és általában nem a szakképzésbe megy az a fajta pénzügyi támogatása az ipari szektornak, ami kellene. Nagyon örülünk neki tehát, hogy ilyen kedvesek a felsőoktatással, de ez az öröm nagyjából olyan öröm lenne, mintha arra érünk be a lakásunkba, hogy betörtek és kirámolták ezt a lakást, majd megkapnánk a kormány új szórólapját, amelyben látnánk, hogy olcsóbb lett a hevederzár. Hát ilyen örömben azért nem veszünk részt.
Kevés terület szenvedett el akkora sérelmet 2010 óta, mint a felsőoktatás. Érdekes módon önök, miközben folyamatosan arról beszéltek ellenzékben, hogy mekkora barátaik az egyetemistáknak és az egyetemeknek, aközben most már erről hallgatnak. Soha nem volt ennyire kevés államilag finanszírozott hallgató a magyar felsőoktatásban, mint most. Soha nem volt ennyire jelentős a tandíjas képzés aránya a felsőoktatásban, mint most. Soha nem fizettek átlagosan ekkora tandíjat a magyar diákok, mint most. Ezek tények.
Látszanak ezek a gondok a számokon is. Soha ennyi diák nem menekült külföldre, és nem hallgat más külföldi egyetemeken órákat, mint most. Ez tudják, miért van? Azért, mert Bécsben sokkal olcsóbb ma egyetemre járni, mint Budapesten. (Novák Előd: Mert Gyurcsány megmondta, hogy el lehet menni.) Novák Előd képviselőtársam pedig viselkedjen ellenzékiként, és ne a kormány alá dolgozzon, hanem az ellenzékkel működjön együtt! (Derültség a Jobbik soraiban.) Tegye azt, ami a dolga! (Novák Előd: Álljak be Gyurcsány mögé?) Nem, köszönjük. (Az elnök csenget.)
A számokon tehát látszódnak a problémák. De szakokat zártak be, elbocsátották az egyetemistákat leginkább jól tanító tanárokat, olyan tanárokat bocsátottak el, amivel például az ELTE bölcsészkarán is szakokat szüntettek meg. Miközben utcai tüntetések követelték, hogy Balog Zoltán miniszter úr igazságos felsőoktatást hozzon létre, az ígéretek megmaradtak, de se több pénz, se kevesebb tandíj, se több hallgató nincs a magyar felsőoktatásban. Elképesztően katasztrofális a helyzet például a műszaki képzésekben, ahol semmiféle intézkedés nem történt. Ebben az adótörvényben sem látunk semmit, ami abba az irányba hatna, hogy akár a műszaki képzésekben, akár reálképzésekben a cégeket ebbe az irányba tolnák el, hogy támogassák ezeket a képzéseket.
Természetesen, ha megnézzük azt, hogy az oktatással mi történik ebben a törvényben, ami előttünk van, akkor jól látszik az, hogy semmi jó, semmi jó nem történik, semmiféle olyan eszközt nem vet be a kormány, ami az intézmények és a munkahelyek közötti kapcsolatot növelné, ami újra lehetővé tenné azt, hogy minél kevesebb hallgató fizessen tandíjat Magyarországon. Ez a taotámogatás tehát nem más, mint egy kínos beismerés.
A kormányzat csúsztat akkor is, amikor arról beszél, hogy az internetes adót, a netsarcot nem fogja kivetni az emberekre. Én csak azokból az anyagokból tudok dolgozni, ami önöknek is rendelkezésükre áll. A Magyar Nemzeti Bank elemzése alapján mind a banki tranzakciós adó, mind pedig a kétforintos telefonadó is bekerült a családok terhei közé. Ezt nem a Szocialista Párt mondja csak, ezt a Magyar Nemzeti Bank mondja. Tudják, ennek az elnöke az a Matolcsy György nevű úr, akit önök választottak meg ennek a szervezetnek az élére. A banki tranzakciós adót teljes egészében a magyar emberekre terhelték a bankok, többek között az az OTP is, amelyet önök rejtélyes módon a magyar emberek pénzéből akarnak megmenteni.
Összevissza hadoválnak maguk bankellenes harcokról, a valóság pedig az, hogy az OTP-t megmentik, nem tudjuk, hogy miért kellene ez a megmentés; és a valóság az, hogy a devizahitelesekkel kapcsolatban is a legvégén kiderült, hogy önök a bankok oldalára álltak. Az átlagemberben felmerül a kérdés, hogy csak a duma megy, de a háttérben önök összejátszanak a bankokkal, összejátszanak a szolgáltatókkal. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Szégyen!)
(16.40)
A Magyar Nemzeti Bank elemzése állítja, hogy minden olyan esetben, amikor a szolgáltatókra önök adót vetettek ki, áthárították a lakosságra. A Magyar Nemzeti Bank elemzése állítja ezt. Valaki itt nem mond igazat, vagy önök, vagy a Magyar Nemzeti Bank elemzése, de a kettő között azért valami biztos, hogy van.
Tudják, a középkorban, illetve az ókorban is volt egy intézmény, adóbérletnek hívták. Az adóbérlet azt jelentette, hogy amikor az uralkodónak jelentős forrásokra volt szüksége, egy összegben ezt a forrást igénybe vette egy vállalkozótól, most úgy mondanánk, a vállalkozó pedig vállalta az adó beszedését. Ez azt eredményezte, hogy falvak néptelenedtek el, és hatalmas lett az adóteher. Pontosan ezt csinálják maguk is. Azt csinálják, hogy adót vetnek ki, amelyről azt mondják, hogy nem lesz az emberek nyakán, azt mondják, hogy nem vetik ki az emberekre, hanem csak a szolgáltatókra, csak erre, csak arra, csak amarra, de a vége az, hogy az emberek nyakán landol. Az emberek nyakán landol, megfűszerezve egy kis áfával, megfűszerezve egy kis többletbevétellel. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Botrány!)
Amikor önök arról beszélnek tehát, hogy nem hárítják át az emberekre a szolgáltatók ezeket az adókat, önök nem mondanak igazat, a Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint sem. Önök ezt tudatosan csinálják, ez egy cinikus magatartás az önök részéről, mert abban is hazudnak, amikor a felelősöket jelölik meg. Nem az a felelős, akit maguk megneveznek, nem a bankok, nem a szolgáltatók a felelősek, hanem azok, akik ezeket a sarcokat kivetik. Ezek pedig önök.
Kamu a 700 forint, kamu az, ami arról szól, hogy plafon lesz. Kamu az, hogy a családokat ez nem terheli meg. Lehet, hogy önöknek új, de abban az esetben, ha valaki okostelefont használ, ott is telefon-előfizetés mellé internet-előfizetés is van. Érdekes újdonság! Ha ezekre mind-mind a 700 forintot megszorozzuk, akkor egy átlagos családnál, ha az áfaterhet sem szemléljük, akkor is kijön havi 3 ezer forint teher. Pontosabban kijönne, mert mindenki tudja, hogy ha maguknak egy csöppnyi esze, egy csöppnyi realitásérzéke van, akkor ebből az adóból nem lesz más, csak egy rossz gondolat, egy rossz kormányzati előterjesztés.
Végezetül azzal szeretném zárni, hogy bízom abban, hogy önök megfontolják azoknak az embereknek a szavát, akik kint voltak az utcákon, és arra kérték önöket, ne vezessék be ezeket az adókat. Megfontolják azokat a politikusokat, akik arról beszéltek, hogy a családokat miként teszi tönkre az önök által működtetett adórendszer. Megfontolják azt, hogy ne fordított Robin Hoodként működjenek, hanem a szegényeket is támogassák, ne csak a gazdagokat a szegényektől elvett forrásokból. Köszönöm a szót. (Taps az MSZP és az LMP padsoraiból.)
