SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Ott folytatnám, ahol Szűcs képviselő úr befejezte, ha megengedi, pár dologra rögtön reagálnék is.
(14.20)
Említette ön az utolsó mondataiban azt, hogy az ellenzéki képviselők többször érvelnek azzal, hogy a fenntartható fejlődést segíteni és támogatni kell. Hadd mondjam el, hogy semmiképpen nem olyan adónemek bevezetésével, amelyeknek a beszedési költségei meghaladják a beszedhető összeg mértékét. Tehát azoknak a hatékonysága, amelyeknek ilyen pici az adómértéke, teljesen felborítja azt az elvet, amit mi megkövetelni szoktunk. Mi egyszerűbb rendszereket követelünk, mi azt szeretnénk, hogyha az adózási rendszer egyszerűsödne, és a beszedhető források valóban a közfeladatokat szolgálnák.
Szintén Szűcs képviselő úrnak szeretnék reagálni arra, aki azt mondta, hogy arányosan kell részt venni az adózásból. Ez ügyben szeretném figyelmébe ajánlani Turi-Kovács Béla, az Országgyűlés korelnökének tegnapi mondatait, aki korából adódó bölcsességgel megállapította, hogy az arányos nem mindig igazságos, és ez nagyon sokszorosan és halmozottan igaz az egykulcsos adórendszerre és erre az adórendszerre, ami előttünk van, hogy sokkal inkább az arányosságot, sokkal inkább a jogszerűséget próbálja követni, de semmiképpen nem a társadalmi igazságosságot és nem azt, hogy az embereknek mi szolgálná jobban az érdekeit.
Hadd mondjak néhány példát erre, hogyha megengedik! Az internetadóról azért nem szeretnék hosszan beszélni, mert azt már az ellenzéki képviselők többször, sokszorosan megtették, ugyanakkor hadd mondjam el, hogy ma reggel a Kossuth rádió elmondta, hogy a hűtőgépek cseréjével kapcsolatos kérelmeket csak online lehet beadni, s tegnap szembesültünk azzal, hogy a kárenyhítési hozzájárulást már csak online lehet beadni. Tehát ennél huncutabb dolgot, mint kötelezővé tenni az online szolgáltatások igénybevételét, a közigazgatást átalakítani online-ra, majd megadóztatni az online használatot, azért nagyon kevés dolgot lehet tapasztalni, és nyilván ezért adja a lehetőséget arra, hogy minél jobban támadjuk ezt az adónemet.
Schmuck Erzsébet képviselőtársam a zöldadók hiányáról beszélt, ugyanakkor bizottsági posztomból adódóan nekem is meg kell említenem azt, hogy teljes mértékben hiányzik az a szemlélete a kormánynak, hogy a környezetterhelés - aminek az ártalmatlanítása hatalmas költségekbe kerül - adóztatása megtörténjen. Hatalmas közfeladatokat hatalmas költségekkel kell ellátni, ennek a hiányát nap mint nap tapasztaljuk. Itt van a kunbajai ügy, amikor gyakorlatilag a hatóság jogerős ítéletben elítélt rendszerekben nem tud eljárni, mert nincs meg a szükséges forrása ahhoz, hogy az ártalmatlanítást megtegye, ugyanakkor nem szedünk be elegendő környezetvédelmi díjat annak érdekében, hogy a környezetterhelés csökkentését részben adózási háttérrel ösztönözzük, részben pedig legyen elegendő forrásunk a környezeti ártalmak felszámolására.
A zöldadórendszerek teljes hiánya az, illetve nem a teljes hiánya, mert jelképesen jelen van az adórendszerben, de az érdemi hatásait nem tudja kifejteni, nincs olyan adózási hatása, ami ösztönözné arra az adózókat, hogy kisebb környezetterhelési iparágakat válasszanak, kisebb környezetterhelési tevékenységeket végezzenek, és ugyanakkor az ezen a területen beszedett adók mértéke semmiképpen nem elegendő arra, hogy az ezzel kapcsolatosan felmerülő feladatokra kellő forrást biztosítson.
Nagyon-nagyon sokat rágódtam az élelmiszerek áfacsökkentésével kapcsolatban a kecskehús árcsökkentésének a kérdésén. Nem tudom, hogy a Fidesz frakciójából ki mennyi kecskehúst szokott fogyasztani, és ki mennyit vesz rendszeresen, teljes mértékben meglepetéssel állok előtte. A kecske hasznosítása legnagyobbrészt a piacon a kecsketejben van, annak nem nyúlnak hozzá az adójához, az marad eredeti, és a kecskehúshoz pedig, aminek a magyarországi belső piacára nincs érdemi igény, ahhoz hozzányúlnak; erre azért lehetett volna más adózási rendszerrel megoldást találni. Jelentős mértékben szerettük volna azt, ha az egészségtelenebb, a közegészségre károsabb élelmiszereknél hagyják csak meg, és mindenütt másutt egyébként figyelembe veszik azt, hogy mi az, aminek van értelme.
Ugyanígy szeretném a tisztelt kormány figyelmét felhívni a magyarországi halfogyasztás visszaszorulására, ami a közegészségügyi állapotok és a magyarországi egészségmegőrzési szempontok figyelmen kívül hagyásával teljes mértékben ellehetetleníti a halászati termelőket. Tógazdaságok sokasága van sokszor nehéz helyzetben, nehezebben értékesít, és ugyanakkor nem került bele ebbe a körbe, pedig a halak értékesítése is igazán kívánta volna annak a lehetőségét, hogy ha már ilyen eszközhöz folyamodik a kormány, akkor belekerüljön ennek a csoportjába.
Egyébiránt az áfacsökkentésről korábban kifejtettem a véleményemet, hogy nyilvánvalóan a tartós megoldás ennek az egykulcsos adórendszernek a felszámolása lenne, ami lehetővé tenne egy nagyobb társadalmi igazságosságot, hogy a kevesebb jövedelemmel rendelkezők többet tarthassanak meg arányosan, és a több jövedelemmel rendelkezők többet vállaljanak részt a közfeladatok finanszírozásában, többet vegyenek részt. Tehát mindennek az alfája és az ómegája az egykulcsos rendszernek a hibája, amit az ilyen áfacsökkentéses rendszerrel nem lehet igazából sajnos kezelni.
Ugyanúgy úgy látjuk, hogy a munkaadók terhei nem változnak olyan mértékben, hogy az a foglalkoztatást érdemi hatásban befolyásolni tudja. Sokszor elhangzott a Parlament falai között interpellációkban, kérdésekben, amikor a kormány képviselőit kérdeztük, hogy a kormány kiáll a kis- és középvállalkozások érdekei mellett, ugyanakkor a jelenlegi adócsomagban semmilyen mértékben nem látjuk azt, hogy az önfoglalkoztatásokat, az egyéni vállalkozásokat, a kis- és középvállalkozásoknál, a kis társas vállalkozásoknál jelen lévő munkavállalást bármiben segíteni szándékoznák. Jelen pillanatban a legális munkavállalásnak az egyik nagy akadálya az, hogy a munkaadókat terhelő járulékok olyan magasak, amelyek ellehetetlenítik azt, hogy minél nagyobb mértékben megjöjjön a foglalkoztatáshoz a társadalmi kedv, és ehhez egy viszonylag igazságtalan vagy sokszor befolyásolt pályázati rendszer nem jelent önmagában semmilyen formában segítséget.
A legtöbb problémát egyébként a kistermelők és az őstermelők tekintetében látjuk. Ez ügyben több módosító indítványunk lesz, amit határidőre be fogunk nyújtani, a legnagyobb mértékben ott látjuk azt, hogy jelentős megszorításokkal… - lehetne segíteni azoknak a kistermelőknek és őstermelőknek a tevékenységét, akik életvitelszerűen gazdálkodnak, akik családi gazdaságokat tartanak fenn, akik kiegészítő jövedelemszerzésként esetleg kézműves termékeket forgalmaznak, házi élelmiszeripari tevékenységet látnak el, és a helyi közvetlen élelmiszer-értékesítésben próbálnak részt venni. Az lenne jó, ha ennek a szektornak, a vidéki népességnek a megtartóerejéhez jelentősen hozzájárulna segítő szándékkal az adórendszer.
Összefoglalva, nagyon röviden arra szeretném még egyszer a hangsúlyt helyezni, hogy az arányos adózás nem igazságos adózás, nem a társadalmi igazságosságot szolgálja, és ezért szemléletileg az adórendszernek a teljes egészében való átgondolását javasolnám a kormánynak, de amennyiben ezt bármilyen - büszkeségi vagy más - okból nem kívánja megtenni, akkor legalább az apró módosításokat kérem, hogy fogadják el. Ez ügyben Hargitai képviselő úr azt mondta, hogy az adópolitikájában a kormány konzekvens korábbi tevékenységével, én úgy látom, hogy a 2010 előtti mondandójával konzekvens, és nagyon sok mindenben azt a szemléletet követi, amit 2010 előtt mondott, és sajnos semmiképpen nem a kormányzati tevékenységben a kívánatos feladatokat kívánja ellátni. Köszönöm szépen.
