SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány ellenzéki képviselőtársam hozzászólása elég nagy kísértés a tekintetben, hogy ne az eredetileg elgondolt logika mentén szóljak hozzá az adótörvényekhez. De talán itt csak az előttem szóló képviselőtársammal ezt a vitát részben a tegnapi bizottsági ülésen lefolytatva azért jelezném nagy tisztelettel, mielőtt olyan képet festene az országról, ami épp a szakadék szélén áll, hogy az elmúlt 4-5 év eredménye, hogy épp hogy nem a szakadék szélén áll az ország. (Gőgös Zoltán: Benne van, igen.) Európa legnagyobb gazdasági növekedését volt képes ez az ország teljesíteni (Zaj az MSZP padsoraiból.), és soha nem látott magasságokban van - erről akarok majd beszélni - itt többek között a foglalkoztatás szintje is egyébként. Egyébként ha nem így lenne, akkor erre nem hivatkoznék, de három választáson vagyunk túl. (Apáti István közbeszól.)
Két másik képviselőtársam felszólalására, ha már itt belekezdtem ebbe, azért Szelényi Zsuzsa képviselőtársam felszólalására is hadd reagáljak annyiban, hogy ő is itt sok mindent mondott, de amivel talán érdemes vitatkozni, az az, hogy az eredendő bűn az egykulcsos adó bevezetése lett volna, és hogy az milyen igazságtalan, merthogy a gazdagok kevesebbet fizetnek, mint a szegények. Azért ez egy matematikai abszurd abban az értelemben, hogy egy arányos adórendszernél (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Nem arányos.) épp az a lényeg, hogy aki többet keres, az százalékosan értelemszerűen többet is fizet. Tehát az a logika, amit ön említett, ebből a szempontból nem állja meg a helyét a matematikai összefüggésekben sem.
A másik: Burány Sándor képviselőtársam vezérszónoklatában említette azt, hogy a másik, az általa elmondott fő bűne az adótörvényeknek, hogy lényegében folytatja azt a növekedésellenes gazdaságpolitikát, ami az elmúlt években volt.
(13.50)
Tisztelettel jelentem, hogy a képviselőtársunk által említett növekedésellenes gazdaságpolitika eredménye az, hogy mindenki számára egyértelműen - nemcsak a Fidesz, hanem az Európai Unió számára is - Magyarország 2014 első félévében az Európai Unió legnagyobb gazdasági növekedését érte el, és ezek a jó gazdasági kilátások a jövő évre is adottak.
De visszatérve az alapfelszólaláshoz: engedjék meg, hogy azzal az alapigazsággal kezdjem a benyújtott adótörvények értékelését, hogy meggyőződésünk szerint egyetlen ország gazdasága sem lehet sikeres, amely nem a munkát támogatja. Ez a benyújtott adócsomag azt segíti, hogy Magyarország polgárai minél nagyobb számban dolgozhassanak. A korábbi szocialista foglalkoztatáspolitikával szemben 2010 óta a kormány a munkaalapú gazdaság felépítésére törekszik. Mondanám, hogy 2010 óta volt is honnan ezt a munkát elvégezni, hiszen 2002 és 2010 között közel kétszeresére növekedett a munkanélküliség, ráadásul a foglalkoztatás nemzetközi viszonylatban is nagyon rossz volt Magyarországon. Csak egy példa: a hozzánk lélekszámban és területben is hasonló Csehországban közel 1 millió fővel többen voltak munkában, mint Magyarországon.
Ez a mostani adócsomag a korábbi négy év adópolitikáját folytatva kell hogy menjen azon az úton, hogy minél többen dolgozzanak. Egyébként az elmúlt négy évben az az adópolitika, amit nagyon sokan támadnak, vagyis az, hogy a munkát terhelő adókat csökkentjük az egyensúly megteremtése érdekében a fogyasztást terhelő adók növelése árán is, tudta azt eredményezni, hogy 3 millió 800 ezer főről napjainkra 4 millió 158 ezer főre emelkedett a foglalkoztatottak száma. Ez megint csak matematikai egyszerűséggel közel 400 ezerrel több foglalkoztatottat jelent. A foglalkoztatottak számának növekedésében természetesen nagy szerepe volt a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek, illetve a kormány célzott foglalkoztatáspolitikájának.
Ezzel párhuzamosan a jó folyamatok jelzőszámaként közel 100 ezer fővel kevesebben voltak állás nélkül 2014 június-augusztusában, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti - megint a nemzetközi összehasonlítást idehozva -, hogy közel 341 ezerre csökkent a munkanélküliek száma. Ez 2,3 százalékot jelent, és ma 7,6 százalék a munkanélküliek aránya, amire 2008 harmadik negyedéve óta nem volt példa. Ezeket az irányokat folytatva a kormány célja 2015-ben is az, hogy a gyermeket nevelő családok, a munkavállalók és döntően a kis- és középvállalkozások adóterhei változatlanul alacsony szinten maradjanak, és ösztönözzék a gazdaság növekedését és kifehéredését.
2010 óta - mint említettem - jelentős intézkedések történtek a munkaalapú gazdaság megteremtésében, 2012-ben például a munkahelyvédelmi akcióterv. 2015-ben a korábbi eredményeket az adótörvények meg kívánják őrizni. Erre azért is szükség van, mert mind ez idáig a munkahelyvédelmi akciótervben közel 890 ezer magyar munkavállaló foglalkoztatását segítette valamilyen módon az adókörnyezet. Ez összességében 205 milliárd forintos csökkenést jelentett a munkaadók számára a teher tekintetében. Jövőre egyébként a munkahelyvédelmi akcióterv alapján már a részmunkaidőben dolgozók után is jár az adókedvezmény, például a kisgyermekes szülők tekintetében. A munkáltatói szociális hozzájárulási-adó-kedvezmény kibővül, a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetén ez bruttó 100 ezer forintos összeghatárig való érvényesíthetőséget jelent a kisgyermekeseket foglalkoztatókat tekintve. Megmarad, ami, azt gondolom, közös és fontos cél, a részmunkaidőben dolgozó nők utáni adókedvezmény. A demográfiáról itt már sok szó esett, amiről magam is azt gondolom, hogy talán a legnagyobb probléma, s nyugat-európai példák alapján jól tudjuk, hogy a nők munkába segítése segítheti a gyermekvállalást. Ezért is fontos, hogy ezek a kedvezmények a jövő évben elérhetők lesznek. Folytatódik a gyed extra, ami szintén adókedvezménnyel ösztönzi a munkáltatókat a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatására.
Azokat a programokat is folytatni kell, amelyek a nők foglalkoztatási rátájának a növelését eredményezték az elmúlt időszakban. Itt is csak néhány adat. A 15 és 64 év közötti nők foglalkoztatási rátája a második negyedévben 55,7 százalék volt, ami 3,3 százalékos növekedést mutat. Ez egyébként a legjobb az Európai Unió 28 országa közül, és talán egy olyan pont, amiben a parlamenti pártok mindegyike célként egyetérthet. Említettem a munkanélküliségi ráta csökkenését is, azt, hogy az egyik legjobb eredményt tudta produkálni hazánk az elmúlt időszakban. Nem sorolom fel még egyszer: a nők foglalkoztatását javító kedvezmények egyrészt megmaradnak, másrészt pedig bővülnek a jövő évben.
(A jegyzői székben Gúr Nándort
Hiszékeny Dezső váltja fel.)
Hiszékeny Dezső váltja fel.)
Természetesen ahhoz, hogy munkát tudjunk adni az embereknek, két dolog mindenképpen szükséges, legfőképpen az, hogy a legtöbb magyarországi munkát adó kis- és középvállalkozói szektor versenyhelyzete javuljon, vagy legalábbis legtöbb esetben a kedvező pozíciók megmaradjanak. Három dolog kell, ezt a vállalkozások világát részben ismerő emberként elmondhatom: mi kell a vállalkozásoknak ahhoz, hogy munkát tudjanak adni? Egyrészt kell egy stabil gazdasági környezet. Ugyan kritikaként, de több képviselőtársam is elmondta, hogy alapvetően az adójogszabályok a vállalkozók 90 százalékát adó kis- és közepes vállalkozások számára vagy szinten maradtak, vagy pedig javultak. Azok a különadók, amelyek döntően nagy nemzetközi cégek extraprofitját célozzák meg, semmilyen mértékben vagy csak nagyon kis mértékben érintik a hazai kis- és közepes vállalkozásokat.
A másik: talán kevesebb szó esik róla, de arról is érdemes beszélni, hogy az adótörvények mindig a költségvetést megalapozó adótörvényekként értelmezhetők, és a legfontosabb cél a stabilitás szempontjából - legyen szó akár hazai vállalkozásról, akár nemzetközi cégről - az, hogy a költségvetés legyen egyensúlyban. Ez a költségvetés lehetőséget ad arra, hogy 2015-ben, ahogy az elmúlt években is, a magyar költségvetés hiánya bőven 3 százalék alatt maradjon, olyan 3 százalék alatt, amit az itt a legtöbb kritikát elmondó szocialista képviselőtársaim időszakában egyszer sem sikerült a költségvetésnek produkálnia, ami egyébként alapja minden olyan fenntarthatónak nevezhető folyamatnak, amely Magyarország szempontjából fontos. Azt gondolom, ez a stabil gazdasági környezet a legjobb indikátor a hazai vállalkozások számára.
A hazai vállalkozások számára talán kevésbé a költségvetésből, de értelemszerűen nagyon fontos a fejlesztési források megléte, amelyben, azt gondolom, ugyancsak jelentős előrelépés történt az elmúlt években. Elég csak a jegybanki alapkamat csökkenése révén ma már 2-3 százalék körül elérhető hitelekre gondolni. De nagyon lényeges a vállalkozások számára az is, hogy ha már van egy stabil gazdasági környezet, ha már az ország költségvetése rendben van, ha már tudják finanszírozni a saját működésüket, akkor nagyon lényeges, hogy legyen vásárlójuk is, hiszen ez adja meg a vállalkozások lényegét. S ezeknek az adótörvényeknek és az arra épülő költségvetésnek talán a legnagyobb lépése - s itt megint döntően a hazai vállalkozásokról van szó, hiszen a hazai vállalkozások élnek döntően a belföldi piacról -, hogy ez az adótörvény, akármilyen matematikát számolunk is, összességében növeli a jövő évben a hazai fogyasztást, s nemcsak azért, mert az infláció valahol nulla százalék körül van, köszönhetően a rezsicsökkentésnek, hanem azért is - s erről kevesebb szó esik -, mert a jövő évi költségvetés alapvetően a bankok elszámoltatásának a költségvetése lesz, és a legvisszafogottabb becslések szerint is 1000 milliárd forintos összegben kerülnek valamilyen módon könnyebb helyzetbe az emberek, ennyivel több pénz marad náluk, ami egy bizonyos logika alapján mindenképpen megjelenik a fogyasztásban.
(14.00)
Tehát amikor a vállalkozások helyzetéről beszélünk, akkor érdemes azt elővenni, hogy a következő évi adótörvények lehetőséget adnak, és a költségvetés biztosítja azt, hogy a gazdaság számára olyan nagyon fontos belső fogyasztás növekedjen azáltal, hogy több pénz marad összességében az embereknél.
Én azt gondolom, hogy ebből a szempontból a jövő évi adótörvény mindenképpen támogatandó. Természetesen vannak olyan részek - és ezért van a parlament -, amelyeket módosító indítvánnyal jobbá lehet tenni, érdemes is jobbá tenni. Én összességében azt tudom mondani, meghallgatva ellenzéki képviselőtársaim felszólalását, azért nyugodtam meg kicsit az adótörvények tekintetében, mert lényegében jobboldalról is, radikális jobboldalról is, baloldalról is - ellenkező előjellel természetesen - támadták a költségvetést, van, aki kevésbé radikálisnak gondolja, van, aki túlzottan radikálisnak gondolja bizonyos adók tekintetében. Én azt gondolom, hogy nekünk a középúton kell menni, azon az úton, ami a magyar családok és a magyar vállalkozások érdekeit nézi. Ezért támogatni fogjuk módosító indítványokkal, és kérem, hogy tegyen így az Országgyűlés is.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
