DR. PALKOVICS LÁSZLÓ,
DR. PALKOVICS LÁSZLÓ,
DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Életem első parlamenti felszólalása, és örülök annak, hogy a címében a sebességváltó szerepel, hiszen az eddigi tevékenységem a járműiparhoz kapcsolódott, de a sebességváltó nem ezért szerepel a dokumentum címlapján, hanem valóban azért, amit ebben a dokumentumban leírtunk.
Nagyon fontos leszögezni azt, hogy ez a dokumentum az elmúlt néhány év útkeresésének egyfajta összefoglalója, amelyet kiegészítettünk. A dokumentum önmagában még nem a stratégia, irányelveket tartalmaz, a stratégia majd a kerekasztallal történő egyeztetés alapján fog létrejönni. A kerekasztal tagjai megkapták ezt a dokumentumot, november 5-ig fognak a kerekasztal mostani tagjai az érdekeltségi körükbe tartozó intézményekkel egyeztetni és egyeztetett véleményt megjeleníteni. Ez lesz majd az a stratégia, amely a kormány elé fog kerülni az év végén.
A dokumentum nagyon sok dolgot tartalmaz, ezt nem ötletbörzének tartanám és nem is egyfajta meseautónak vagy meseautóról való elképzelésnek, hanem mindenképpen azoknak a problémáknak a tételes és tényszerű felsorolásának, amelyekkel egyébként a magyar felsőoktatási rendszer jelen pillanatban szembesül.
Én azt hiszem, hogy a dokumentum kezdeti része egyértelműen tartalmazza azt a fajta helyzetelemzést, ami a magyar felsőoktatást jellemzi, és tartalmazza azt a fajta elképzelést, hogy hogy fog kinézni a magyar felsőoktatás 2030-ban. Egy felsőoktatási rendszer nem egy nagy dinamikájú szervezet, hiszen ha ma beavatkozunk, öt év múlva látjuk ennek először az eredményét. Tehát ezért egy ilyen stratégiát, iránymutató irányúakat hosszabb időre kell kidolgozni.
(9.30)
Nagyon sok olyan elem van ebben a stratégiában, amire a képviselő asszony nem tért ki, bár néhány pozitív elemet a beszédében mindenképpen véltem felfedezni. A finanszírozással kezdte a beszédét. Azt gondolom, a finanszírozás egy nagyon fontos eleme a stratégiának, és ha végigolvassuk a dokumentumnak az erre vonatkozó részét - ez megint csak egy részletes dokumentum -, akkor a dokumentum azt mondja, hogy csökkenő hallgatói létszám mellett - s azt gondolom, ezzel mindenképpen szembesülnünk kell - nem változik a finanszírozásnak és a közvetlen állami finanszírozásnak a szintje.
Ha megnézzük a magyar felsőoktatás teljes költségvetését, 2008 óta nominálértéken ez igazán nem változott. Azért nem változott, mert bár a közvetlen állami támogatás valóban csökkent a hallgatói létszámmal részben arányosan, de a kormány helyzetet teremtett az egyetemek számára, mégpedig valóban a rendszer robusztusságát növelve, és a robusztusságot nem az állami támogatás, nem a direkt állami támogatás növeli, hanem az a fajta lehetőség, az a fajta képesség, amivel az egyetemek rendelkeznek azzal, hogy a saját bevételeiket olyan szintre tudják emelni, ami kisebb mértékben teszi őket függővé egyéb más hatásoktól.
Nem akarok külföldi példákra hivatkozni, hogy hol milyen formában néz ez ki, egy dolog biztos, a dokumentum utolsó fejezetében tételesen szerepelnek azok az intézkedések, amelyeket a kormány meg fog tenni annak érdekében, hogy az intézmények helyzetbe kerüljenek, és valóban tudják azt a fajta tudást a társadalom számára, a gazdaság számára nagymértékben hasznosítani, s ezzel párhuzamosan részben a maguk finanszírozását megoldani, amelyekkel rendelkeznek. Azt gondolom, hogy a felsőoktatási intézményeknek ez egy fontos tulajdonsága, hiszen így tudják megmérni magukat, és így lesznek alkalmasak arra, hogy a tevékenységüket hosszan, tartósan finanszírozzák.
Ebben természetesen nemcsak külső források vannak, vannak további közösségi források is. A dokumentumot elolvasva látszik az is, hogy az alapkutatásokra, a felfedező kutatásokra a kormány megegyező, tehát az intézményrendszer mostani direkt támogatásának a 10 százalékával megegyező lehetőséget kíván teremteni, amit kiválósági alapon kívánunk kutatóknak, kutatócsoportoknak odaítélni. Ez mindenképpen egy új elem. Mindenképpen helyzetbe kívánjuk hozni a magyar felsőoktatási intézményeket annak érdekében, hogy az elkövetkező hétéves EU-s támogatási időszakban - amelynek az egyik kulcsszava, sőt azt hiszem, a legjelentősebb kulcsszava az innováció - azokat a magyar vállalatokat tudják támogatni, tudják segíteni, amelyekre majd az elkövetkező időszakban számítani akarunk. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos elem mind a finanszírozás, mind az ország gazdasága szempontjából.
Az időm vészesen fogy. Azt gondolom, ahhoz, hogy ezt a feladatot tudjuk teljesíteni, egy olyan intézményirányítási modellre van szükség, ahol a felsőoktatási intézmények felelősen gazdálkodnak, s részben a lehetőség megteremtése, részben pedig az irányítás miatt erre képességük van. Ennek az egyik eleme és csak az egyik eleme a kancellár rendszerének a bevezetése, amit végül is a törvénymódosítás hozott létre.
A kancellárok, én azt gondolom, az elkövetkező napokban kinevezésre, megbízásra kerülnek. Itt egyértelműen az az elvárás, hogy a kancellárok az egyetemek irányítását, gazdasági irányítását átlátható, transzparens módon, az egyetem érdekében tudják végrehajtani. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
