CSERESNYÉS PÉTER,
CSERESNYÉS PÉTER,
CSERESNYÉS PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Domokos László elnök úr az expozéjában annyira részletesen ismertette az intézmény működéséről, tevékenységéről szóló beszámolót, hogy én csak néhány területen szeretném hangsúlyozottan kiemelni azt, ami a beszámolóban, a jelentésben olvasható.
2011-ben hatályba lépett az új számvevőszéki törvény. Ennek, valamint az elvárásoknak és a menedzsment döntése alapján magának a szervezetnek is meg kellett újulnia. A szervezeti megújuláson túl azonban a tartalmi tevékenységét is változtatnia kellett. Így új területeken kellett segíteni a közpénzek hasznosulásának, felhasználásának átláthatóságát. Javítani kellett mindezt úgy, hogy - ahogy Domokos elnök úr fogalmazott - véget kell vetni a következmények nélküli ellenőrzések korszakának. Így az Állami Számvevőszék - mint külső ellenőrzést végző szerv - ellenőrzi a közpénzek felhasználásának megfelelő módját, ellenőriz és egyben felvilágosít, segít a további gazdálkodási folyamatban. Ez alapján, ennek eredményeképpen az ellenőrzés mellett a tanácsadói szerep megerősödését tapasztalhattuk az elmúlt évben.
Nézzük, e változást jelentő új munkamódszer, filozófia alapján mik voltak az Állami Számvevőszék 2013. évi szakmai tevékenységének hangsúlyos pontjai. Az Állami Számvevőszék a tavalyi évben növelte a számvevőszéki ellenőrzések számát azért, hogy egyre több helyen induljon el a közpénzügyek rendbetétele.
(19.30)
Ennek jelentős részét, 90 százalékát az önkormányzatok ellenőrzése tette ki. Ezek az ellenőrzések a legkockázatosabb területekre terjedtek ki, így a vagyongazdálkodásra, a pénzügyi helyzetre és a belső kontrollrendszerre. Az Állami Számvevőszék nagy hangsúlyt fektetett az államadósság növekedése szempontjából kockázatot jelentő területek ellenőrzésére is. Az önkormányzati adósságátvállalás előtt az önkormányzati rendszer jelentős költségvetési kockázatot jelentett minden évben. Ugyanakkor az adósságkonszolidációt követően is alapvető fontosságú az adósságállomány újratermelődésének megakadályozása. Ebben végzett jelentős munkát figyelemfelhívással az ellenőrzések során az Állami Számvevőszék.
Jelentős erőforrásokat fordított az ország versenyképességének javítása szempontjából meghatározó területek ellenőrzésére, hozzájárulva ezzel az államadósság kinövésének elősegítéséhez. Példa erre, hogy az Állami Számvevőszék 2013-ban kiemelten vizsgálta a közfoglalkoztatást és a hozzá kapcsolódó képzési programok támogatási rendszerének hatékonyságát. A vizsgálat megállapította, hogy a támogatási rendszer hatékonyan járul hozzá az aktív korúak foglalkoztatásba történő bevonásához, ennek eredménye, hogy a vizsgált időszakban közel 150 ezer fővel nőtt a közfoglalkoztatásban érintettek száma. Az önkormányzatok és az önkormányzati cégek, intézmények eladósodására vonatkozó ellenőrzés is e hatékonyságjavítást célozta.
A következő terület, amit szeretnék kiemelni, az pedig az, hogy az Állami Számvevőszék 2013-ban vizsgálta a Magyar Nemzeti Bank működését is. Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a Magyar Nemzeti Bank működése korábban két szempontból sem volt törvényes. Az MNB iratkezelési gyakorlata 2012 decemberéig az előző vezetés idején nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, valamint a Magyar Nemzeti Bank 2008 és 2010 között felhatalmazás nélkül, hatáskörét túllépve, üzleti titoknak minősülő adatokat adott át az IMF-nek. A jegybank iratkezelési szoftvere nem rendelkezett az előírt tanúsítvánnyal. Nem volt törvényes, hogy a Magyar Nemzeti Bank a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, üzleti titok körébe tartozó adatokat adott át az IMF-nek.
Ezen túl más területen több elemzéssel és tanulmánnyal támogatta a Költségvetési Tanács munkáját az Állami Számvevőszék, rávilágítva a költségvetési kockázatokra. Számos konferenciát, ahogy hallottuk, és egyedülálló szemináriumsorozatot indított a jó gyakorlatok közkinccsé tétele érdekében, iránymutatást adva az ellenőrzött szerveknek.
Szakmai tevékenysége számokban. Néhány példát szeretnék fölhozni, esetleg olyat is, amit már Domokos László elnök úr elmondott. Az Állami Számvevőszék 192 jelentést hozott nyilvánosságra, szemben a 2012. évi 112-vel. Ez jelentős mutatójavítást jelentett. Ez azt jelentette, hogy lényegesen hatékonyabban dolgozott maga az Állami Számvevőszék is. 347 címzettnek 2249 intézkedési kötelemmel járó, megállapításon alapuló javaslatot tett, amelyek közül 68 vonatkozott felelősség felvetésére. 174 önkormányzati témájú számvevőszéki jelentést hozott nyilvánosságra. 20 helyszínes, közös továbbképzési programot indított, szorosan együttműködve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal.
Nézzük szakmai tevékenységük és működésük néhány területét! 2013 a második olyan teljes esztendő volt, amikor az Állami Számvevőszék megújult jogszabályi környezetben látta el feladatait. Az előző évekhez képest több helyen indult el a közpénzügyek rendbe tétele, és egyre több úgynevezett jó gyakorlat volt tapasztalható az ellenőrzöttek részéről. Az ellenőrzésen, tanácsadáson túl a jelentések hozzájárultak a törvényalkotási folyamat eredményességéhez is. Ahogy elhangzott, 2013-ban 50 bizottsági ülésen 47 számvevőszéki dokumentumot vitattak meg valamilyen formában az országgyűlési képviselők.
Az államadósság növekedéséhez az önkormányzatok és a többségi állami, önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok eladósodása nagymértékben hozzájárult és hozzájárul, így az önkormányzatok gazdálkodása jelentős kockázatot jelent és jelentett is az államháztartás egyensúlyára a korábbi években. Ezért az elmúlt években az ÁSZ kiemelt figyelmet fordított az önkormányzati alrendszer ellenőrzésére. 2013-ban, mint ahogy elhangzott, 174 önkormányzati témájú számvevőszéki jelentés készült, az önkormányzati eladósodottság súlyos problémáinak tényszerű feltárásával az ÁSZ is hozzájárult, hogy az önkormányzati adósságok átvállalására sor került.
Mint ahogy Domokos László elnök úr felszólalásában is elhangzott, az ÁSZ 2013-ban fokozott figyelmet fordított a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ellenőrzésére, ami több szempontból is aktuális volt. Egyrészt e társaságok nyílt vagy rejtett eladósodása kockázatot hordozott, mivel ezek a tételek hozzájárulhatnak az államadósság növekedéséhez. Másrészt, ami ugyancsak elhangzott, az ellenőrzések élesen rávilágítottak olyan problémás területekre, mint az önköltségszámítás vagy az elmaradó eszközpótlás, ami úgynevezett rejtett eladósodáshoz vezethet.
2013-ban olyan területeket is ellenőrzött az ÁSZ, amelyek közvetlenül járultak hozzá Magyarország versenyképességének javításához, a gazdasági növekedés felgyorsulásához. Tipikusan ilyen terület a versenyképes tudás megszerzése és hasznosítása, amely a foglalkoztatás növekedésének fontos eleme. Ezzel összhangban egy másik területen a tavalyi évben a közfoglalkoztatás ellenőrzése során a kapcsolódó képzési programok támogatási rendszerének hatékonyságát, eredményességét is értékelte a Számvevőszék. Szintén a versenyképesség területét érintően került ellenőrzésre a hangsúlyos szakképzési politika fontos, gyakorlattal kapcsolatos célkitűzésének érvényesülése. Fontos terület, és sok jó szakképzést adó szervezetnek, cégnek kell ebben a tevékenységben részt vennie.
Ezeken túl az ÁSZ törvényben meghatározott feladata az is, hogy a feladatkörében készített elemzésekkel, tanulmányokkal is támogassa a jó kormányzást, valamint a Költségvetési Tanács munkáját. Mint ahogy elhangzott, a Költségvetési Tanács munkájának támogatása keretében tavaly három tanulmány és két elemzés is készült. Az ÁSZ minden évben újabb és újabb területek és szervezetek bevonásával szélesíti az ellenőrzést és az elszámoltathatóságot. Így a korábbi évhez viszonyítva több mint 140 milliárd forinttal megnövekedett az ellenőrzési lefedettség.
Megállapíthatjuk, hogy az Állami Számvevőszék 2013-ban is a törvényekkel összhangban működött, ugyanakkor nem elégedett meg pusztán a kötelező feladatok teljesítésével. Mindvégig oly módon folytatta tevékenységét, hogy azzal érezhető hatást gyakorolhasson a mindennapokra, azaz az elvégezett számvevőszéki munka hasznosuljon. Ebből adódóan aktív szerepet vállalt a közpénzügyi helyzet megszilárdításában, hazánk pénzügyi kultúrájának fejlesztésében.
A felsorolt tények és érvek alapján ajánlom képviselőtársaim figyelmébe a beszámolót, és kérem, hogy támogassák az ÁSZ további munkáját. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
