SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A Lehet Más a Politika üdvözli az előttünk lévő, adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló javaslatot, amely fontos mérföldköve az utóbbi években adókikerülés és adókijátszás ellen tett nemzetközi szintű, akár kétoldalú, akár többoldalú különböző erőfeszítéseknek.
(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Azt gondoljuk, Magyarország számára életbevágóan fontos szerepet vállalni ebben az együttműködésben, mindenekelőtt az adókötelezettségek pontos meghatározásának elősegítésében. Egyes becslések szerint körülbelül tízezer magyar embernek lehet offshore vállalkozása. A Magyar Nemzet összeállítása szerint az adóparadicsomokba menekített vagyon értéke elérheti a 10 milliárd dollárt, ami magyar forintra átszámítva 2000 milliárd forint. Az elmúlt negyed században az államadósság több mint két és félszeresének megfelelő jövedelem vándorolt ki különböző adóparadicsomokba. Az összeg hiányzik a kórházakból, az iskolákból, a nyugdíjrendszerből. A különböző megszorító csomagokra, Bokros miniszterelnöktől kezdve egészen Orbán miniszterelnökig, nem lett volna ilyen mértékben szükség, ha nem lehetett volna gátlástalanul kiszivattyúzni a jövedelmeket az országból.
A nemzetközi adóelkerülési technikáknak jelentős szerepük van abban, hogy az állami újraelosztó rendszerek finanszírozhatatlanok. Azt gondolom, az ország nem engedheti meg magának, hogy az adóparadicsomokba bejegyzett cégeken keresztül jelentős adóbevételtől essen el. Ehhez képest az ügyben a kormány ahelyett, hogy élenjáró kezdeményező szerepet vállalna, csak tessék-lássék intézkedéseket tesz, a lényeges pontokon nem történik változás.
A Fidesz négy évvel ezelőtt azt ígérte, hogy kormányra kerülése után tíz plusz egy ügy kivizsgálásával kezdené az elszámoltatást. A tíz plusz egy ügy közé tartozott az állami vezetők offshore érdekeltségeinek a vizsgálata. Sajnos nap mint nap azt láthatjuk, hogy offshore cégek szivattyúzzák ki a Magyarországon keletkezett jövedelmeket az energetika területén, a stadionépítések és más állami beruházások során, a Magyar Nemzeti Bankból, a filmiparból, a szerencsejátékból és a dohánykereskedelemből vagy éppen hazai élelmiszerláncokon keresztül.
A kormány úgy tesz, mintha folyamatosan az offshore lovagok ellen hadakozna, ehhez képest zavartalanul folytatódnak az offshore ügyletek. Mi mással lenne magyarázható, hogy a kormánytöbbség lesöpörte az LMP összes javaslatát, amely kizárta volna a hazai üzleti életből az offshore hátterű, átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű cégeket? Vagy hogy a fideszes többség nem vette tárgysorozatba azt az LMP-s törvényjavaslatot, amely az állami vezetők és kormánytisztviselők esetében kőkeményen betiltana mindenféle offshore tevékenységet?
(20.00)
Pár éve még az offshore-ügyletekkel kapcsolatosan rendszeresen előkerült az az ellenérv, mely szerint lehetetlen megadóztatni az országok adórendszeréből ily módon kifolyó pénzeket. Az utóbbi időben azonban több példát is mutatott a világ, hogy ez mégiscsak lehetséges: Németország, Franciaország, USA, Kína és még az önök által preferált Oroszország is. A kormánynak az elmúlt négy évben csupán a korábbi szabályozás felpuhítására, a becsületes adózókkal szemben tisztességtelen adóamnesztiára, a pénzmosásra alkalmas speciális megtakarítási számla bevezetésére és az offshore-ingatlanügyletek megkönnyítésére futotta.
A kormány legfőbb tette ez ügyben az adóelkerülést szigorúbban korlátozó korábbi szabályok eltörlése volt. Azzal érveltek az offshore-adók kivetése ellen, hogy annak a gyakorlatban nincs semmi haszna. A fő kérdés továbbra is az: a kormány hogyan kívánja biztosítani, hogy a Magyarországon keletkezett jövedelmüket offshore-céggel rendelkező honfitársaink ugyanúgy leadózzák, mint ahogy azt teszik a bérből és fizetésből élők. Az előttünk lévő, nemzetközi szervezetek által kezdeményezett adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezmény biztosítja, hogy akár automatikus módon hozzájussunk honfitársaink külföldi adóügyi információihoz. Azonban hiába bont le falakat a technológiai fejlődés és ez a nemzetközi egyezmény, úgy tűnik, a lehetőség önmagában nem ösztönzi a magyar hatóságokat arra, hogy alkalmazzák is ezeket az eszközöket a magyar magánszemélyek tulajdonában álló offshore-hátterű cégek mögé rejtett vagyonok megadóztatása érdekében.
Ezért drasztikus megoldásra van szükség. Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében az LMP adót vetne ki az adóparadicsomokba menekített jövedelmekre és vagyonra. Egyfelől 30 százalékos offshore-adót vezetnénk be az olyan országokba történő utalásokra, amelyekkel hazánk nem kötött kettős adóegyezményt, másfelől szigorítanánk a társasági adóról szóló törvényben az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát, és megadóztatnánk a hozzájuk utalt jövedelmeket. Ezzel biztosíthatnánk azt, hogy Magyarországon keletkezett jövedelmüket a nemzetközi adóelkerülő, adóoptimalizáló technikákat alkalmazó honfitársaink ugyanúgy leadózzák, mint ahogy azt teszik a tisztességes adófizető polgárok.
Kérem, tisztelt képviselőtársaim, legyenek partnerek ebben. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP és az MSZP padsoraiból.)
